Galamus.hu - Megkezdődött a bíróságokról szóló vita a parlamentben

Megkezdődött a bíróságokról szóló vita a parlamentben

Nyomtatás

Részletek: Szemle; 2011. november 04. péntek, 04:45; Galamus-csoport

Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitáját (a közös előterjesztésben megjelentetett két törvénytervezet ismertetését lásd itt). A kormányjavaslat szerint elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bírói függetlenség megmaradásáról beszélt, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke viszont arról, hogy a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe korlátlan és ellenőrizhetetlen hatalom kerül.

Baka: Európában példátlan, de még a szocialista diktatúrában sem volt

A Legfelsőbb Bíróság elnöke a vitában elmondta, hogy a javaslatok korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalmat adnak a leendő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezébe: „A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában (...) de példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is.”

Baka András szerint a kormány azzal, hogy a mai Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT), valamint elnökének teljes jogkörét – további jogkörökkel kiegészítve – az Országgyűlés által 9 évre kétharmados többséggel megválasztandó újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének korlátlan, egyszemélyi döntési jogosultságába utalja, „rendkívüli és Európában példátlan eszközökkel felruházott, minden felelősség nélküli külső igazgatási vezetőre” bízza az igazságszolgáltatás vezetését. Az OBH elnöke ugyanis a következő kilenc évben egy személyben határozhatja meg, hogy ki lesz bíró és bírósági vezető Magyarországon. Személyi és egyéb döntéseit ráadásul Baka András szerint „a legkisebb mértékben” sem befolyásolhatja a bíróságok központi igazgatásának felügyeletére hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) elnevezésű, 15 bíróból álló szerv sem, amely „negyedévente ülésezik, a döntésekről utólag értesül, érdemi jogköre nincs, véleményez, az elnök számára jelzést fogalmazhat meg, és olyan bírókból áll, akiknek az előmenetele, teljesítményének értékelése teljes egészében az ellenőrzött személytől függ”. Ráadásul az OBH elnöke nem tartozik politikai felelősséggel sem: az igazságügyi minisztertől eltérően nem interpellálható, kérdés hozzá nem intézhető és hivatalát még akkor is megtartja, ha időközben bírói jogviszonya elnöki mandátuma alatt megszűnik.

Baka András szerint az OBH elnökének kinevezési jogköre ellentétes az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával, valamint a Velencei Bizottság állásfoglalásával is. Súlyosan kifogásolható az OBH elnökének az az új jogköre is, hogy az eljáró bíróság kijelöléséről is ő dönt, ugyanis ez a jogkör ellentétes a törvényjavaslatban megfogalmazott törvényes bíróhoz való joggal. „A törvényes bíróhoz való jog alkotmányos alapelvének érvényesülése mindenképpen elsőbbséget kell hogy élvezzen. A gyorsasághoz való jog fontos, de az előzőhöz képest másodlagos.” Baka szerint ha ez a rendelkezés benne marad a javaslatban, az vagy azzal a következménnyel járhat, hogy az eljáró bíró az eljárás felfüggesztésével Alkotmánybírósághoz fordul a kérdésben, vagy pedig az eljárásban részt vevő személyek fordulnak az Emberi Jogok Európai Bírósághoz, az eljárás tisztességtelenségére hivatkozva.

Baka András szerint fontos lenne, hogy a sarkalatos törvények ne „egy-egy párt, partikuláris szervezet, vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják”, mivel ezek a jogszabályok hosszú távra határozzák meg a független igazságszolgáltatást.

Baka András elmondta: a törvénycsomag meghatározó eleme, hogy átalakítja a bírósági igazgatás rendszerét, vagyis azt feltételezi, hogy kizárólag a bírósági igazgatás és a bíróságok felelősek a bírósági szervezet alapvető problémáiért. Ezzel a kormány nem ismeri el, hogy bizonyos határon túl még a legjobb bírósági igazgatás is alkalmatlan eszköz a bírósági munka mennyiségének és minőségének javítására akkor, ha „a bírósági szerkezet torz, ha az igazságszolgáltatási tevékenység krónikusan alulfinanszírozott, ha mindenféle politika számára az igazságszolgáltatás hosszú évtizedek óta nem érték, hanem legjobb esetben is csak szükséges rossz”.

Baka beszélt arról is, hogy Magyarország működteti Európa messze legnagyobb bírósági szervezetét, a 742 bíróból és 1668 tisztviselőből álló fővárosi bíróságot. Szerinte a bírósági reformnak a súlyos aránytalanság felszámolását és a bíróságok és bírók közötti munkateherben és munkamennyiségben meglévő kirívó különbségek megszüntetését kellene eredményeznie. Ehhez azonban előzetesen el kellene dönteni, hogy a megyei bírósági szint legyen a meghatározó, hogy milyen ügyszámmal és létszámmal legyen értelme helyi bíróságokat fenntartani és mi az a minimális bírói létszám, amely egy bíróságon működőképes. Ráadásul „le kellene győzni azon bírósági vezetők ellenállását, akik a fővárosi nagybírósági állapotok fenntartásában érdekeltek”.

Baka András elmondta: sem neki, sem a bírósági szervezetnek, sem pedig az OIT-nak nem volt lehetősége október 21. előtt megismerni sem a koncepciót, sem pedig a törvénytervezeteket. Mindenesetre az észrevételeiket azóta eljuttatták az Országgyűlés elnökének, az igazságügyért felelős miniszternek és az alkotmányügyi bizottság elnökének is.

Répássy: nem csorbul a bírói függetlenség

A magyar igazságügyi reform nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, a bírói függetlenséget a legcsekélyebb mértékben sem csorbítja az új szabályozás – jelentette ki Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvényjavaslat csütörtöki, együttes általános vitáját megnyitó expozéjában. Az államtitkár szerint a bírósági eljárásokat gyorsító és a jogbiztonságot növelő módosítások mögött egy együttműködésen alapuló, nyitott és befogadó előkészítő munka áll. Az igazságügyi reform koncepcióját a szakma képviselői is üdvözölték és támogatták.

Répássy szerint az igazságszolgáltatási reform során sokat meríttek abból a felfogásból, amelyet évekkel korábban Baka András még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökjelöltjeként fogalmazott meg bizottsági meghallgatásán. „Így sem önt, elnök úr, sem a bíróságokat, sem a tisztelt képviselőket nem érheti meglepetés a törvényjavaslatban megjelenő egyes reformintézkedések olvasásakor”, mondta Répássy. Egyébként is, hosszú évek óta hazai és nemzetközi elvárás, hogy a bíróságok egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, ésszerű időn belül hozzák meg döntéseiket, attól függetlenül, hogy az ország mely pontján folyik az eljárás. Az igazságszolgáltatás sarokpontja ugyanis az eljárások időszerűsége, amelyben az igazgatási tevékenység azzal tud segíteni, ha a bírák függetlenségének megsértése nélkül biztosítja az aránytalan ügyteher megfelelő elosztását.

Szerinte ugyanakkor szakmai berkekből érkező információkból úgy ítélték meg, hogy az elmúlt években a központi igazgatásért felelős OIT nem tudta a nehézségeket megfelelően kezelni, ezért alapvető változásokra, strukturális átalakításokra van szükség. Ezért a bírósági szervezet és a bírák függetlenségének maradéktalan biztosítás mellett egy új igazgatási modellt javasolnak, amely nem egyszerűen a hatáskörök áttelepítésről szól. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy a központi igazgatás számára széles eszközrendszer álljon rendelkezésre a létszámgazdálkodáshoz. Ilyen a koncentrált személypolitika, bírói álláshelyek mozgatásának, a bírák kirendelésének szélesebb lehetősége.

Pártok

Fidesz

A fideszes Horváth Zsolt vezérszónok szerint a törvényjavaslatok lényege az 1997-ben kialakított szerkezeti rendszer kritikája és számos alapelv érvényre juttatása. Az eddigi rendszer kritikái között említette, hogy az OIT tagjai a bírói vezetők közül kerültek ki, miközben ők gyakorolják a munkáltatói jogokat, még önmaguk felett is. A testületben az újraválaszthatóság miatt nem működik rendesen a rotáció, a havonta ülésező OIT nem tud operatív testületként dolgozni, valamint hogy annak elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, holott mindkét pozíció egész embert kíván.

Emellett az új jogszabályoknak több fontos alapelvet is érvényre kell juttatniuk, például az egységes jogalkalmazásét, az ésszerű időn belüli döntéshozatalét vagy az aránytalan teherelosztás kiküszöbölését. Mindezek miatt új strukturális rendszerre van szükség. A bíróságnak hatékony, a társadalmi változásokra gyorsan reagáló központi igazgatási szervvel kell rendelkeznie, amelynek munkája nemcsak a kiszámítható, hanem az időszerű ítélkezést is elősegíti. Ehhez megfelelő eszközrendszert kell adni a szervezeti kérdésekben, ezért kerül az OBH elnökéhez az OIT és annak elnökének jogkörei egyaránt. Az elnök felett a független bírákból álló Országos Bírói Tanács gyakorolja a kontrollt.

MSZP

A szocialista Bárándy Gergely szerint a koncepció két valódi oka a bírói önkormányzati rendszer megszüntetése és egy „kormányhoz hű helytartó” kinevezése kilenc évre. A javaslatok a fékek és ellensúlyok lebontásának fontos előterjesztései. A kormány hatalomkoncentrációjának célja, hogy a kinevezett lojális vezető egy személyben hozhassa meg a legfontosabb döntéseket.

Bárándy Gergely követésre nem méltó gyakorlatnak tartotta a törvényjavaslatok benyújtásának körülményeit is, így azt, hogy még a sarkalatos törvények sem az igazságügyi tárcánál íródnak, hanem Áder János európai parlamenti képviselő írta őket. Ráadásul a tervezet készítői nem egyeztettek a Legfelsőbb Bíróság elnökével. Kifogásolta azt is, hogy bár a bírói vezetői pozíciók mindegyikénél előírás bizonyos idejű bírói gyakorlat, ez kizárólag az OBH elnökével szemben nem elvárás. Szerinte az európai sztenderdekkel összeegyeztethetetlen, hogy az Országos Bírói Tanácsnak nincs érdemi hatásköre, vétójogot nem kap.

Bárándy kulturkampfnak nevezte a kormány tevékenységét, amelynek során szerinte arra törekszik a kabinet, hogy 60-70 évet töröljön a magyar történelemből. Ezt szolgálja a közintézmények átnevezése is, a hidak, a közterületek nevének módosítása vagy a Kossuth tér 1944 előtti állapotának visszaállítása mellett: „Fontos, hogy mindez a Horthy-korszakot idézze.”

Végül azt mondta: a kormány műve bevégeztetett, januárt 1-jétől nem marad olyan országos szerv, amelynek élén nem a”"komisszárjai ülnek, jól bebiztosított pozícióban”.

KDNP

Rubovszky György (KDNP) felszólalásában visszautasította azt a vádat, hogy teljhatalmat kap az OBH elnöke. Szerinte ugyanis az Országos Bírósági Tanács visszahívási indítvánnyal élhet és ellenőrzési joga is van a hivatalvezető felett. Ez a hatalom nem kontroll nélküli, ugyanakkor sokkal rugalmasabb és nagyobb önállóságot biztosít, mint a hivatalvezetés közvetlen kormány alá rendelése.

Rubovszky szerint a bírói függetlenség ítélkezési kérdés és nem hozható össze az igazgatási tevékenységgel. A bírói függetlenség azt jelenti, hogy a bíró a törvényeknek van alárendelve, ítélkezése során nem utasítható és ezt a szervezeti átalakítás nem érinti. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztjának szétválasztását nem a „polgári” oldal találta ki, hiszen 2008-ban Draskovics Tibor igazságügy-miniszternek is ez volt elképzelése.

Jobbik

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy mióta a Fidesz kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben, „felfüggesztésre került Magyarországon a demokrácia intézménye”, a kormánypártok folyamatosan nyirbálják a jogállami alapelveket. Szerinte ebbe a körbe tartozik a „párturalmi alkotmány” elfogadása, az alkotmánybírósági törvény, a közigazgatás centralizálása, valamint a most tárgyalt bíróságokról szóló a javaslat is. Szerinte a Fidesz-KDNP a javaslat megalkotásakor a saját szervezeti felépítéséből tanult, ez pedig nem más, mint egy „hűbéri társadalom”, amelynek tetején a hűbérúr áll. Ez a rendszer érvényesül majd a bírói szervezetben is, mert az OBH elnökét kilenc évre ugyan az Országgyűlés nevezi ki, ez azonban a Fidesz-KDNP a kétharmados többségének birtokában pártdöntés lesz. A hivatal elnökének ezután kinevezési joga lesz a bíróságok elnökeire, akik szintén kineveznek majd alsóbb szintű bírói vezetőket és szépen felépül ugyanaz lánc. Ez egy demokratikus jogállamban nem támogatható.

A jobbik vezérszónoka szerint jobb lenne, ha nem a köztársasági elnök, hanem a legfőbb bírói szervezet tenne javaslatot az OBH elnökének személyére, így garantáltan szakember kapná megbízást. Beszélt arról is, hogy súlyos összeférhetetlenség áll fenn a OBT és az OBH tagjai között. Szerinte a tanácsba nem lenne szabad hogy bekerüljenek a bírósági rendszer igazgatási vezetői, a Kúria elnöke, az ítélőtábla elnökei és a járásbíróságok elnökei sem, mert ellenkező esetben egy belterjes rendszer alakul ki, ahol a tagok saját magukat fogják ellenőrizni.

LMP

Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint a beterjesztett javaslat a centralizált állammodellbe integrálná a bírói rendszert . Az igazságügyi törvénycsomag tervezetét a centralizált demokráciamodell talpkövének nevezte. Ennek oka a Fidesz államfelfogása, ami semmiféle korlátot nem ismer el a parlamenti többség felett.

Elmondta, a kormánypárti érvelésben nem azzal van a problémája, hogy egy pártszövetség kétharmados többséget szerzett, mert ez nem példa nélküli. „A példa nélküli az, hogy egy olyan pártszövetség szerzett kétharmados többséget, ahol minden egyes pozícióra (...) egyetlen egy leválthatatlan személy tesz javaslatot.” Noha elementáris érdek, hogy a független pozíciókba kinevezett személyekről joggal lehessen feltételezni, hogy semmilyen érdek nem fűzi őket a központi hatalomhoz. Ám a kormánypártok ezekre a posztokra olyan embereket tesznek, akiknek pontosan programozható a lojalitása.

Schiffer azzal egyetértett, hogy szükség van az 1997-ben kialakított igazságszolgáltatási szerkezet átalakítására. De a változtatás szükségességből nem következik automatikusan, hogy az jobbá teszi az igazságszolgáltatást. Schiffer kulcskérdésnek tartotta, hogy akit az igazságszolgáltatás élére fognak választani, befolyást gyakorol-e a konkrét ügyekre. Szerinte az ügyleosztási rendet sem védik konkrét garanciák.

Szerinte az új szervezeti törvény olyan igazgatási modellt vázol fel, amelyik nem létezik a jogállamokban. Ez az igazságszolgáltatási modell nem növeli a számonkérhetőséget és a bíróságok igazgatását sem teszi feltétlenül hatékonyabbá. Ráadásul az OBH elnöke nem bírói igazgatást valósít meg, hanem egy „vélhetően párpolitikai kiválasztáson alapuló” külső igazgatást. Véleménye szerint a hatékony központi igazgatás elvárása nem összeegyeztethetetlen a bírói önkormányzatisággal. Egy kiegyensúlyozottabb szervezeti modell érdekében erősíteni kellene az OBT hatásköreit, külön tekintettel a bírák státuszával kapcsolatos feladatokban, mondta Schiffer.

***

Transparency International: levél a képviselőknek a korrupciós kockázatokról

A Transparency International Magyarország (TI) levelet juttatott el a parlamenti képviselőknek, abból az alkalomból, hogy csütörtökön kezdődött meg az Országgyűlésben az igazságszolgáltatást érintő törvényjavaslatok általános vitája. A levélben felhívta a figyelmet azokra a korrupciós kockázatokra, amelyeket álláspontja szerint a bíróságok szervezetével és a bírák jogállásával kapcsolatos törvényjavaslatok tartalma jelenthet.

A törvényjavaslatok meghirdetett célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése, a bírói függetlenség és pártatlanság elveinek maradéktalan megvalósítása, de a benyújtott megoldások nem szolgálják a célok elérését. Az igazságszolgáltatás hatékonysága nem biztosítható azáltal, hogy az 1998 óta működő bírói önigazgatási szervet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntetik, és a helyett egy személy, az Országos Bírósági Hivatal elnökének a kezébe teszik az összes érdemi igazgatási döntést.

A TI szerint a bíróságok függetlenségének biztosítása érdekében elengedhetetlen a jelölés és a választás folyamatában a jelöltek függetlenségének és pártatlanságának biztosítása, ezt pedig csak többcsatornás jelölési rendszeren keresztül lehet elérni. Ezért azt javasolta: az OBH és a Kúria élére a köztársasági elnök csak a bírókból álló és bírák által választott Országos Bírói Tanács (OBT) által támogatott jelöltet terjeszthessen az Országgyűlés elé.

A szervezet úgy látja: a javaslat nem tesz érdemi lépést a korrupciós kockázatokat csökkentő átláthatósági szabályok bevezetése felé sem, s nem nyújt garanciát azok védelmére, akik a belső működésben visszaéléseket érzékelnek és emiatt közérdekű bejelentést tesznek.

„A korrupciós kockázatokon túl mindkét törvényjavaslat számos rendelkezése a bíróságok és a bírák függetlenségére is súlyos veszélyt jelent, valamint a jogszolgáltatásban részesülő személyek tisztességes eljáráshoz való jogai is csorbulnak, amennyiben az Országgyűlés jelen formájában fogadja el a két törvényjavaslatot”, írja a közlemény.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!