OGY - Krónika 11. rész (emberiesség elleni bűncselekmények)
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/4. negyedév
- 2011. november 03. csütörtök, 00:09
Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény általános vitájával zárult a Parlament szerdai ülése.
Gulyás Gergely: egyenlő mércével kell mérni a tömeggyilkos diktatúrákat
Nincs helye kettős mércének, ha valaki tervezetten, borzalmas eszmék és idegen hatalmak szolgálatába állva meggyilkoltatja polgártársait vagy közreműködik ebben, nem mentesülhet az idő múlására hivatkozva a büntetőjogi felelősségre vonás alól - hangsúlyozta a fideszes Gulyás Gergely az általa jegyzett, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét célzó indítvány szerda esti parlamenti vitájában. A kormánypárt e törvényjavaslattal vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.
Expozéjában Gulyás Gergely elmondta: az indítvány jóváhagyásával négy évtizedes mulasztását pótolhatja a törvényhozás, a magyar jog részéve téve az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét kimondó, 1968-ban New Yorkban elfogadott egyezmény tartalmát.
Kiemelte azonban, hogy nem pusztán jogtechnikai változtatásról van szó, az előző rendszer bűneivel szembeni méltányos büntető igazságtétel lehetőségét akarják megnyitni, alkotmányos eszközökkel, szűk kör esetében.
A fideszes politikus azt mondta, szerencsés ha egy diktatúra bukása után legkésőbb egy évtizeddel belül megtörténik a felelősségre vonás, de ha nem, húsz év elteltével sem indokolatlan "helyes választ adni".
MSZP: az előterjesztés most is része a hatályos jognak
Ipkovich György (MSZP) szerint a fideszes képviselő által beterjesztett javaslat most is része a hatályos jognak, mert az ügyészség vádat emelhet, a bíróság pedig elítélheti a hasonló ügyekben érintett bűnösöket. Hozzátette: olybá tűnik, mintha 70 évig "elmismásolták volna" a párizsi békeszerződés rendelkezéseit.
Feltette a kérdést: miért nem lehet fátylat borítania múltra, de ezt későbbi felszólalásában visszavonta.
Nyakó István (MSZP) szerint a Fidesznek 1998 és 2002 között már lett volna lehetősége benyújtania egy ilyen törvényjavaslatot. Az ellenzéki politikus hozzátette: mindenkit bíróság elé kell állítani, aki bűnt követett el, függetlenül attól, hogy melyik diktatúrát szolgálta ki.
Jobbik: 21 éves késésben vannak a törvénnyel
Szilágyi György (Jobbik) szerint 21 éves késéssel vannak a törvénnyel, és ez szerinte szégyen.
A képviselő kitért a rendszerváltásra is felszólalásában, mint mondta, az akkor ellenzék elárulta a magyar nép szabadságvágyát, amikor "futni hagyta őket". Így lettek szerinte SZT-tisztekből vezetők, és így lehetett Gyurcsány Ferencből megválasztott miniszterelnök is.
Hogyan lehet az, hogy az elmúlt 60 évért, az elcsalt rendszerváltásért soha nem állítottak bíróság elé senkit? - tette fel a kérdést. Hozzátette: a semminél is kevesebb a benyújtott javaslat, és semmire sem jó, mert nem lesznek büntethetőek a kommunista bűnösök.
Novák Előd (Jobbik) szerint a kormányoldal már bemutatta, hogy nem akarnak elszámoltatást. Mint elmondta: nem sikerült az ügynökügyet úgy rendezni, hogy az érintettek távozzanak a közéletből.
LMP: világos erkölcsi rend kellene
Schiffer András (LMP) azt mondta: nem most hangzott el először az a kijelentés, hogy borítsanak fátylat a múltra. Súlyos erkölcsi tévedés volt 1990-ben azt gondolni, hogy nem kell foglalkozni azzal, ami 1989 előtt történt.
Mint mondta, nem vetettek számot erkölcsileg azzal, ami a rendszerváltás előtt történt, világos cezúrák nélkül viszont nem lehet az alapvető problémákat megoldani, és amikor nincs világos erkölcsi rend, akkor a jövőre nézve sem lehet normákat alkotni.
Az elmúlt hetven év arról szólt, hogy az alapvető erkölcsi kérdéseket a politikai elit folyamatosan megpróbálta megkerülni, mert így volt kényelmes - mondta Schiffer András. Közölte, nem azért támogatja a javaslatot, mert jobb lenne Magyarországnak, ha 90 éves embereket vinnének bíróságra, de a lehetőséget meg kell adni a büntetésre. Nem megtorlásról van szó, hanem arról, hogy legyen világos erkölcsi rend az országban - zárta felszólalását az LMP frakcióvezetője.
Répássy Róbert államtitkár azt mondta, vérlázító, hogy Ipkovich György azt mondta, borítsanak fátylat a múltra. (A képviselő ezt követően vonta vissza ezt a kijelentését.)
A javaslattal kapcsolatban megjegyezte: az újdonság az, hogy az 1956-ban történtek az el nem évülő bűncselekmény kategóriájába kerültek.
Gulyás Gergely előterjesztői zárszavában úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltáskori Alkotmánybíróság egyik legnagyobb erkölcsi adóssága, hogy a jogbiztonságot az igazságosság elé helyezte, amikor az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette az egykori diktatúra bűnöseinek felelősségrevonását.
Hozzátette: a törvénnyel Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek tesz eleget, amikor az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét a magyar jogrend részévé teszi. Gulyás Gergely szerint nem ütközik a visszamenőleges jogalkotás tilalmába, hiszen az egy korábbi és általunk is aláírt nemzetközi egyezményről van szó.
A levezető elnök szerdán éjszaka lezárta a törvényjavaslat általános vitáját. A javaslathoz módosít indítványok érkeztek, ezért a következő ülésen részletes vita lesz.
Magyar Zoltán (Jobbik) napirend utáni felszólalásában a mosonmagyaróvári, 1956-os megtorlást elszenvedő áldozatokról beszélt. Mint mondta, az egyetem máig tartó nehéz helyzete 1956-ban kezdődött, és ma sem fejeződött be. Kérte a kormánypárti képviselőket, hogy a múlt bűnösei ne bujkálhassanak tovább.
A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az Országgyűlés szerdai ülésnapját. A Ház csütörtök reggel 8 órakor folytatja munkáját.
