Timosenkót elítélték, Nyugat-Európa és az amerikai kormány tiltakozik, Magyarország hallgat
- Részletek
- Szemle
- 2011. október 12. szerda, 05:34
- Galamus-csoport
Az ítélet: bűnös, hét év
Bűnösnek találta a kijevi Pecserszki kerületi bíróság Julija Timosenko volt kormányfőt hivatali hatalommal való visszaélés bűnében – áll a Rogyion Kirejev tanácsvezető bíró által kedden felolvasott ítéletben.
„2009 januárjában Julija Timosenko miniszterelnökként hatáskörét és törvényes előjogait bűnös célokra felhasználva olyan cselekedeteket követett el, amelyek egyértelműen meghaladták a jogait és a hatáskörét”, s ezzel 1,5 milliárd hrivnyás (188 millió dolláros) kárt okoztak a Naftohaz ukrán kőolaj- és gázipari vállalatnak. „A bíróság bűnösnek találta és hétévi börtönbüntetésre ítélte Julija Vlagyimirivna Timosenkót”, emellett mintegy 1,5 milliárd hrivnya kártérítés megfizetésére ítélte és hivatali tisztségek betöltésétől három évre eltiltotta a volt kormányfőt. A bíró azt is elmondta, hogy Timosenko tetteinek társadalmi veszélyességére való tekintettel nem látja megalapozottnak a vádhatóság által kért ítélet enyhítését.
A június 24. óta tartó perben a volt kormányfőt azzal vádolták, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül, a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) értékű kárt okozva írta alá Oroszországgal a gázszállítási szerződéseket.
Az ítélet ellen a fellebbviteli bíróságon lehet fellebbezni. Timosenko a kijevi vizsgálati fogdában marad, amíg az ítélet nem jogerős.
Timosenko szerint
Az augusztus 5. óta előzetes letartóztatásban lévő, 50 éves volt kormányfő mindvégig tagadta, hogy bűnt követett volna el, és vádolja politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics elnököt, hogy így akarja őt eltávolítani a politikai színtérről a jövőre esedékes parlamenti választások előtt. Kitalált bűnügynek nevezte az ellene folyó pert: „A Janukovics által megrendelt per és az ítélet a hatóságok gyengeségét mutatja.” „Janukovics 1937-be megy vissza”, mondta az ellenzéki politikus a Sztálin által vezényelt tisztogatásokra utalva az ítélethirdetés rövid szünetében újságírók előtt. (Timosenko a nyugatbarát Viktor Juscsenkót Viktor Janukovics ellenében elnökségre segítő 2004-es „narancsszínű forradalom” fő szervezője volt, és csak kevéssé maradt le a Moszkvához közelebb állónak tekintett Janukoviccsal szemben a 2010 februári elnökválasztáson.)
Az ítélethirdetés után Julija Timosenko bejelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ítélet miatt , és felszólította az ukránokat, harcoljanak a tekintélyuralmi rendszer ellen. „Az európai intézményeknél harcolunk hírnevünk védelmében. Erősek leszünk, és megvédjük Ukrajnát a tekintélyelvűségtől és a szabadság hiányától” – jelentette ki a vádlott az ítélethirdetés után.
A tárgyalás
Az ítélethirdetés kedd reggel 8 órakor kezdődött meg. „Dicsőség Ukrajnának” – kiáltotta a vádlott a tárgyalóterembe érve. Timosenko a szokásos népi hajkoszorúval a fején, férje és lánya társaságában érkezett, és ülve hallgatta az ítélet felolvasását.
A bíróság előtt az ellenzéki vezető mintegy kétezer híve gyűlt össze. „Szabadságot Julijának”, „Le a banditákkal” – skandálták a több száz, sisakos, pajzsos rohamrendőr gyűrűjében. A belügyminisztérium egyik illetékesének közlése szerint „terrorveszélytől tartva” a bíróság környékét mintegy ezer rendőr biztosította.
***
Washington Timosenko szabadon bocsátását sürgeti
Elítélte az amerikai kormány kedden az ukrán bíróságnak azt a döntését, hogy börtönbüntetésre ítéli a volt miniszterelnököt, a büntető eljárást politikailag motiváltnak minősítette és sürgette a politikus szabadon bocsátását.
Victoria Nuland külügyi szóvivő szerint Washingtonnak „mély csalódást” okozott, hogy Julija Timosenkót és más volt ukrán kormányzati vezetőket szabadságvesztésre ítéltek az Oroszországgal 2009-ben megkötött gázmegállapodás miatt. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy az ex-kormányfő elítélése komoly kérdéseket vet fel Ukrajnának a jogállamiság és a demokrácia iránti elkötelezettségével kapcsolatban. „Az Egyesült Államok határozottam támogatja az ukrán népnek azt a törekvését, hogy demokratikus és virágzó európai állammá váljon és elkötelezettje a kétoldalú kapcsolatok erősítésének a közös értékek és a közös érdekek alapján”, mondta Carney. „Ukrajna ugyanakkor nem érheti el ezt a célt a demokrácia és a minden állampolgárára kiterjedő jogállamiság védelmére és előmozdítására irányuló erőfeszítések megkettőzése nélkül.” „Ezen okoknál fogva az Egyesült Államok sürgeti Timosenko asszony és más politikai vezetők, valamint volt kormányzati tisztségviselők szabadon bocsátását és úgy tartja, hogy korlátozás nélkül teljes körűen részt kell vehessenek a politikai életben, beleértve a jövő évi parlamenti választásokat is.”
Elítélte a német kormány a Timosenko elleni bírósági ítéletet
A jogállamiság megsértésének nevezte a Julija Timosenko volt ukrán kormányfő ellen hozott bírósági ítéletet a német kormány.
A külügyminisztérium által kedden közzétett hivatalos nyilatkozat úgy vélte, hogy az ítélet visszalépés a jogállamiság, illetve a demokrácia terén. Berlin a volt miniszterelnök elítélését elfogadhatatlannak tekinti. A történtek nem maradhatnak következmények nélkül a német-ukrán kapcsolatokra, valamint az Európai Unió és Ukrajna közötti viszonyra. A német kormány szoros figyelemmel kíséri majd, hogy Kijev milyen magatartást követ Julija Timosenkóval, illetve korábbi volt kormánytagokkal szemben. Németország elvárja, hogy az ukrán vezetés hitet tegyen a demokrácia és a jogállamiság mellett.
A német kormány már Timosenko letartóztatását is mély aggodalommal vette tudomásul és úgy ítélte meg: a politikailag vezérelt igazságszolgáltatás gyanúját kelti az a tény, hogy a korábbi kormány számos tagja ellen hivatali visszaélés vádjával vizsgálatot indítottak.
Külügyminisztériumi források kedden annak a nézetnek adtak hangot, hogy a Timosenko elleni per, illetve az ítélet súlyos akadályt jelent Ukrajna uniós közeledésének útjában.
Párizs: politikai indítékokkal terhelt eljárás
Franciaország is elítélte kedden a Julija Timosenko volt ukrán kormányfő ellen hozott bírósági ítéletet, amelyet Párizs álláspontja szerint „politikai indítékok” terhelnek. „Az ítéletet egy olyan eljárás végén hozták meg, amely nyilvánvalóan nem tartotta tiszteletben a védelem jogait”, mondta a francia külügyi szóvivő párizsi sajtótájékoztatóján. Bernard Valero szerint „ez azt bizonyítja, hogy a bírósági eljárást politikai indítékok terhelték". A szóvivő arra szólította fel Ukrajnát, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottságának soros elnökeként „mutasson példát”, mert a jogállamiság a legfőbb kérdés az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás véglegesítése szempontjából.
Putyin: „Timosenko semmit sem írt alá”
Az orosz miniszterelnök bírálta kedden Julija Timosenko volt ukrán kormányfő bebörtönzését, s úgy vélte, hogy az ítélet veszélybe sodorhatja a két ország 2009-es gázszállítási megállapodását, amelynek megkötésében Timosenkót bűnösnek találták.
„Veszélyes dolog és visszaüthet, ha kétségbe vonják az egész megállapodáscsomagot”, mondta Vlagyimir Putyin, arra a 2009 januárjában aláírt szerződésre utalva, amely véget vetett az ukrajnai gázvezetékek egész Európa számára ellátási gondokat okozó lezárásának.
A pekingi látogatáson tartózkodó orosz vezető azt is mondta, maga „Timosenko semmit sem írt alá. A szerződéseket az érdekelt vállalatok, a Gazprom és a Naftohaz részéről írták alá”. „Igazság szerint nem is nagyon értem, miért ítélték őt hét évre.”
Putyin ugyanakkor hozzátette: „Timosenko nekünk, és személyesen nekem se nem barát, se nem rokon. Sokkal inkább politikai ellenfél”, aki mindig is nyugati orientáltságú politikus volt. „Azt hiszem, hogy sokkal nagyobb versenyelőnyre tehettünk volna szert, ha egyesítjük erőinket a posztszovjet térség integrációs folyamatai érdekében.”
Az orosz külügyminisztérium kedden nyilatkozatban reagált a kijevi ítélethirdetésre. „A kérdéses gázmegállapodásokat szigorúan az orosz és az ukrán törvényekkel, valamint a nemzetközi jog vonatkozó előírásaival összhangban dolgozták ki – közölte honlapjára feltett nyilatkozatában a külügyi tárca. – Ezzel összefüggésben nem lehet nem észrevenni az egész ügy nyilvánvaló oroszellenes mellékzöngéjét.”
A lengyel külügyminisztérium aggódik
A per lefolytatásának módja és a keddi elmarasztaló ítélet az ukrán igazságszolgáltatás átpolitizálását tanúsítja, és megtépázza Ukrajna tekintélyét, mint olyan országét, amely éppen alapvető európai átalakulást hajt végre – olvasható a Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt sújtó ítélet kapcsán kedden kiadott lengyel külügyminisztériumi nyilatkozatban. Ukrajna európai törekvései egyúttal kötelezettséget jelentenek az európai uniós politikai és társadalmi rend normáinak és szabványainak alkalmazására és erősítésére. Lengyelország – az Európai Unió egészéhez és tagországaihoz hasonlóan – nyugtalansággal figyeli a Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök elleni pert. Lengyelország több ízben – mind az EU fórumain, mind pedig az ukrán hatóságokkal való közvetlen kapcsolattartás során – hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy ezt a pert tisztességes, átlátható módon, a vádlott személyiségi jogainak tiszteletben tartása mellett folytassák le. Az ügy további kimenetele egyértelműen meg fogja mutatni, hogy Ukrajna közeledik vagy távolodik attól a kormánya által kinyilvánított és társadalma támogatását élvező céltól, amit az európai integráció jelent – fejeződik be a varsói külügyminisztérium nyilatkozata.
Az EU mélységesen csalódott a Timosenko-ítélet miatt
Az Európai Unió mélységes csalódottságának adott hangot Catherine Ashton a Julija Timosenko ellen hozott keddi ítélet miatt.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője állásfoglalásában megállapította, hogy a büntetőper lefolytatása során nem tartották tiszteletben a tisztességes, átlátható és független jogi eljárás nemzetközileg elfogadott normáit. Ashton szerint Ukrajnában az igazságszolgáltatást politikailag motivált módon, szelektíven alkalmazzák az ellenzék vezetőivel és a korábbi kormány tagjaival szemben. Az Európai Unió felszólította az ukrán hatóságokat, hogy biztosítsák a tisztességes, átlátható és pártatlan eljárást Timosenko fellebbezési ügyének elbírálásakor, illetve volt kormánytagokkal kapcsolatos más ügyekben.
Ashton az állásfoglalásban külön kitért arra: a fellebbezési jogot nem szabad csorbítani azzal, hogy a vádlottat korlátozzák választásokon való indulásban, beleértve a jövőre esedékes parlamenti választásokat. Az uniós állásfoglalás szerint jelentős hatást gyakorol majd az EU-ukrán kapcsolatokra az, hogy miként tartják tiszteletben az ukrán hatóságok a jogállamiság általános értékeit, illetve miképpen kezelik ezeket a konkrét ügyeket.
Aggodalmát fejezte ki az EBESZ
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) aggodalmát fejezte ki kedden a Julija Timosenko ellen hozott ítélet miatt, és felszólította Kijevet: biztosítson átlátható és méltányos fellebbviteli eljárást a volt ukrán kormányfő részére.
„Nagy figyelemmel követtem az ügyet. Már korábban is felszólítottam az ukrán hatóságokat, biztosítsák a védelem jogainak maradéktalan tiszteletben tartását”, áll Audronius Azubalis litván külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke által kiadott közleményben. „Fontos, hogy a fellebbviteli eljárás átlátható és méltányos módon történjen, az ukrán nép és a nemzetközi közösség bizalmának helyreállítása érdekében.” „Ukrajnának maximális átláthatóságot kell mutatnia a jogi eljárásokban. Az országoknak támogatniuk kell a jogállam tiszteletben tartását, de ezt a törvény szelektív alkalmazásának elkerülésével kell tenniük.” (2013-ban Ukrajnára jut az EBESZ soros elnöki tiszte. A szervezet feladata egyebek mellett, hogy őrködjön az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartásán az 56 tagállamban.)
Amnesty International: a rossz politikai döntéseket a választóknak kell megbüntetniük
„Politikailag motiváltnak” minősítette Julija Timosenko perét keddi állásfoglalásában az Amnesty International, és a volt ukrán kormányfő azonnali szabadon bocsátását követelte. A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének londoni közleménye szerint a Timosenko ellen felhozott vádak „nemzetközileg értelmezhetetlen kihágásokra” alapulnak, politikailag motiváltak, és arra irányuló kísérletet jelentenek, hogy kriminalizálják a volt miniszterelnök által munkája során hozott döntéseket. Az Amnesty International szerint a rossz politikai döntéseket – „ha itt egyáltalán erről van szó” – a választóknak kell büntetniük, nem a bíróságoknak. Julija Timosenko elítélése az ellene megfogalmazott vádpontok alapján törvényellenes, ezért Timosenkót azonnali hatállyal szabadon kell engedni, és a vele szemben felhozott összes vádat ejteni kell – áll az AI keddi londoni felhívásában.
Az emberi jogi szervezet szerint a Timosenko-per rendszerszintű problémákat tárt fel az ukrán igazságszolgáltatáson belül, és az eljárás kétségeket ébreszt az ukrán bíróságok függetlenségével kapcsolatban.
***
Janukovics: nem végleges az ítélet
Viktor Janukovics ukrán elnök kedden kijelentette, hogy a Julija Timosenko ellen hozott, a volt kormányfőt hivatali visszaélés vádjával hétéves börtönnel sújtó ítélet nem végleges, és megérti a Európai Uniónak az üggyel kapcsolatos aggodalmait. „Ez nyugtalanítja az Európai Uniót, és mi megértjük, miért van ez így” – mondta az elnök újságíróknak. „Kétségkívül sajnálatos, hogy ez az ügy hátráltatja Ukrajna európai integrációját” – ismerte be az elnök. Szerinte „ma a bíróság a hatályos büntető törvénykönyv értelmében döntött. Ez nem végleges döntés”.
Egyelőre semmilyen konkrét lépés sem történt a törvénymódosítások ügyében, de illetékesek elmondták, hogy Janukovics az EU szeptember végi varsói partnerségi csúcstalálkozóján arról tájékoztatta az uniós vezetőket, hogy elképzelhető a Julija Timosenko ellen felhozott vádak alapjául szolgáló büntető törvénykönyvi cikk „dekriminalizálása”. Dmitro Sencsev, a Janukovicsot támogató Régiók Pártja elnökhelyettese kilátásba helyezte, hogy megvizsgálják a kérdést, ha Timosenko hajlandó kifizetni a vád szerint az országnak okozott közel 200 millió dolláros kárt.
Az Interfax-Ukraini hírügynökség jelentése szerint az államfő hozzátette: "a Timosenko-ügyet örökségbe kaptuk, mert a bűnvádi eljárást az ukrán védelmi és nemzetbiztonsági tanács utasítására még 2009 februárjában indították meg. A rendvédelmi szervek kivizsgálták és logikus módon bírósági ítélettel végződött".
Julija Timosenkót azzal a váddal ítélték el kedden, hogy 2009-ben Ukrajnát megkárosítva írta alá Oroszországgal a gázszállítási szerződéseket.
Juscsenko: Timosenko elárulta a nemzeti érdekeket
Viktor Juscsenko volt elnök, Timosenko egykori szövetségese, majd vetélytársa kedden a BBC brit közszolgálati műsorszolgáltatónak azt mondta, hogy nem találja politikai indíttatásúnak a volt kormányfő elleni eljárást. „Elárulta a nemzeti érdekeket, amikor 2009 januárjában megkötötte a gázszállítási szerződéseket" – jelentette ki a volt elnök. Szerinte Timosenko az engedélye nélkül utazott Moszkvába és kötötte meg a megállapodást. „Miért fizet Németország alapdíjként 250 dollárt (1000 köbméter) importált gázért, Szlovákia, Ausztria 250-300 dollárt, Ukrajna pedig 450 dollárt? Miért fizet Ukrajna annyit, mintha Franciaország és Olaszország határán, az Alpokban lenne? Ki áll emögött?” – tette fel a kérdést Viktor Juscsenko.
***
Magyarország reagálása
Hétfőn, a luxemburgi EU-külügyminiszteri találkozó után Martonyi János magyar külügyminiszter újságíróknak azt mondta, aggodalom tapasztalható az Európai Unió tagállamainak körében Julija Timosenko volt ukrán kormányfő perének esetleges politikai motivációját illetően. Szerinte, a keddi ítélettől függően, „kedvezőtlen esetben viszonylag határozott válaszra kell hogy számítson Ukrajna”.
Kedden a magyar kormány nem szólalt meg.
***
Háttér: Ukrajna és az EU
Az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi ülésén is kiderült, hogy Európa eltérően vélekedik az EU-Ukrán társulási szerződés tető alá hozásáról. Az uniós ügyekre szakosodott brüsszeli online kiadvány, az EUobserver idézi Audronius Azubalis litván külügyminiszter hétfői nyilatkozatát: „úgy véljük, ezt az egyezményt minél előbb alá kell írni ... Ukrajnát minél előbb a nyugati féltekéhez kell közelíteni, mert úgy gondoljuk, hogy a társulási szerződésről szóló döntésünk évtizedekre megváltoztatja az európai geopolitikát.”
Az uniós tervek szerint Kijevben decemberben írnák alá a széleskörű gazdasági-politikai megállapodásokat tartalmazó társulási szerződést. Azubalis az egykori kommunista országok, köztük Lengyelország véleményét fogalmazta meg, miközben a másik tábor, amely többek közt Németországot, Hollandiát, sőt az uniós intézményeket is felöleli, éppenséggel az integrációs folyamat lassításával büntetnék Viktor Janukovics elnököt tekintélyelvű politikájáért.
Az EUobserver értesülései szerint Hága azon igyekszik, hogy újranyissák a társulási szerződés már lezárt fejezeteit. Az EU külügyi szolgálata pedig azt tervezi, hogy lemond egy küszöbönálló találkozót uniós és ukrán katonai vezetők között.
Oroszország eközben alapvetően gyanakvással szemléli, ha a szovjet birodalom egykori tagköztársaságai közelednek a Nyugathoz, mert továbbra is saját érdekszférájának tekinti a régiót. Moszkva arra figyelmeztet, hogy a teljes ukrán politikai elit züllött, és ezért senki se törekedjen vele közelebbi kapcsolatra, Kijevben viszont arról igyekszik meggyőzni Janukovics munkatársait, hogy az uniós megállapodás sok milliárdos veszteséget okozhat. Orosz értelmezés szerint a vámmentes áruk elözönlik majd az ukrán piacokat, miközben a fehérorosz-kazah-orosz vámunióba irányuló ukrán exportot új vámokkal sújtják majd.
Az ukrán belpolitikát követő elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy Janukovicsot és oligarcha barátait az uniós integráció hidegen hagyja. Őket csak az érdekli, hogy meglegyen a megállapodás a szabadkereskedelemről és a vízummentességről, de a brüsszeli bürokráciát távol tartanák országuktól, nem engednék, hogy politikai életükbe beleszóljanak.
______________
Forrás: MTI
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!