Mentális forradalom
- Részletek
- Napi apró
- 2011. október 09. vasárnap, 03:57
- Huszár Ágnes
Amikor elolvastam Lázár Jánosnak a Welt Online-nak adott interjúját, némely megfogalmazás láttán fordítási hibára gyanakodtam. Megnéztem az eredetit, s kiderült, tévedtem: a Fidesz frakcióvezetője csakugyan ezt és így mondta Christoph B. Schiltznek.
Az első újságírói kérdés az idézőjelbe tett „mentális forradalomra” vonatkozott. Miért is van erre szükség a Fidesz prominensei szerint?
Lázár szerint az 1990-es demokratikus rendszerváltás társadalmi csődhöz vezetett. Utal a három millió szegényre, a hatalmas társadalmi különbségekre, a magáneladósodásra. „Az iskolák rosszak, a társadalmi felemelkedés esélye nullával egyenlő”. (Die Schulen sind schlecht, die gesellschaftlichen Aufstiegschancen sind gleich null”.) Ebben a csődhelyzetben szavaztak az emberek a Fideszre, mert „változást akarnak, új gazdálkodást, új értékeket”. „Széles és erős középrétegek” kialakulását kínálja választóinak a kormánypárt, egy „új konzervativizmus” jegyében. Az interjúnak ezen a pontján hozza szóba Lázár a pártjának és magának Orbán Viktornak demokratikus elkötelezettségével szemben az Unióban és magyar értelmiségi körökben kialakult kételyeket. Pedig ennek nincs alapja – mondja Lázár – hiszen „ugyanolyan demokratikus fickók vagyunk, mint a többi, nem vagyunk vidéki hitetlenek” (Wir sind genauso demokratische Kerle wie alle anderen auch, wir sind keine Ungläubige vom Lande). A mondat második felében fordítási félreértést vélek felfedezni, ami az interjú készítése során jöhetett létre. Hiszen hogyan is kívánta magukat pozicionálni Lázár a vidéki hitetlenek ellentéteként? Hívő nagyvárosiakként? Nem gondolom. Valószínűleg tájékozott, széles látókörű emberekként akarta magukat jellemezni a vádként felmerülő tudatlan falusi ellentéteként.
A mondat első fele: „demokratikus fickók” vagyunk, jó üzenet, megnyugtatóan hangzik német környezetben. Rímel a nyergesmesterből kancellárrá, majd Németország első elnökévé választott Friedrich Ebert szállóigévé lett mondására: „A demokráciának demokratákra van szüksége”. Ha tehát a nagyobb kormánypárt vezetői „demokratikus fickók”, mint Lázár János állítja, akkor ma Magyarországon demokrácia van.
A kérdezőt azonban ez nem nyugtatja meg. Az alkotmánybíróság létszámának növelésével és új alkotmánybírák kinevezésével kapcsolatban azt a vélekedést fogalmazza meg, hogy a Fidesz ellenőrzése alá akarja vonni az intézményt. Ezt Lázár tagadja. Szerinte a kinevezett bírák mindegyike „elismert szaktekintély, szuverének és elég hiúk ahhoz, hogy soha ne engedjék magukat egy párttól irányítani” (sie sind suverän und eitel genug, sich nie von einer Partei lenken zu lassen).
A következő kérdés arra vonatkozik, hogy a kormány a magas államadósság miatt három volt miniszterelnök felelősségét kívánja megállapíttatni. Lázár utal az államadósság emelkedésének drámai következményeire, s úgy véli, „ha valaki hibát követett el, és megsértette az akkoriban érvényben levő törvényeket, azt ki kell vizsgálni”. Az ügyekben a bírák önállóan, politikai befolyásolástól mentesen döntenek.
Schiltz szkeptikusan felveti az utólagos törvényhozás lehetőségét, Lázár ezt határozottan tagadja: „Ilyet nem teszünk, ez ostobaság.” (Das tun wir nicht, das ist Unsinn.)
Az újságíró kérdésére, hogy miből eredhetnek a Fidesz demokratizmusára vonatkozó kételyek, Lázár a magyarországi baloldali pártokra hárítja a felelősséget. Ők otthon gyengék ugyan, de „sikerült nekik a magyar belpolitika harcmezőit elvinni Brüsszelbe és Berlinbe. Ott jók a kapcsolataik”. (Sie haben es geschafftt, die Schlachtfelder der ungarischen Innenpolitik nach Brüssel und Berlin zu verlegen. Dort haben sie gute Kontakte.)
Megtudjuk még Lázár Jánostól, hogy „Magyarország soha nem fogja elfogadni a társasági adók kiszámításának egységes alapját, még kevésbé a társasági adó harmonizálását. Ez halálos lenne a magyar gazdaság számára.” (Das wäre tödlich für die ungarische Wirtschaft.)
A frakcióvezető nem fejtette ki, mi is az a szerkesztő által ironikus macskakörmök közé tett „mentális forradalom”. A latin eredetű, a választékos és tudományos nyelvhasználatban előforduló mentális szó jelentése: értelmi, észbeli. Nincs tehát értelme az alapvető szójelentések szintjén „mentális forradalom”-ról beszélni.
Az interjúból azonban kirajzolódik a szójelentések egy sajátos átértelmezése, eltolása. Így lesznek a Fidesz vezetőiből „demokratikus fickók vagyunk, mint a többi”, a nemrég kinevezett alkotmánybírákból „elismert szaktekintélyek, szuverén egyének”, a három volt miniszterelnök ügyében döntő bírói eljárás pedig „politikai befolyásolástól mentes”. Aki pedig még mindig nem érti a demokratizmust, azt nyilván a baloldali pártok által félreinformált brüsszeli és berlini közvélemény vezeti tévútra.
A fideszes kommunikáció átdefiniálja a szürke agykéregben implementált mentális lexikon jelentésmezőit. Ezt hívják manipulációnak, egyszerű, hétköznapi nyelven pedig agymosásnak. (Gehirnwäsche, Herr Schiltz!)
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
