rss      tw      fb
Keres

A kétharmad árnyékában – Alázattal kormányozni?

Tegnap az új Országgyűlés alelnökeiről, jegyzőiről és az ülésrendről folytatott parlamenti tárgyalásokon vita alakult ki az ellenzéki jogosítványokról.

Lendvai Ildikó a tárgyalásokról azt mondta az MTI-nek, hogy „a Fidesz elutasította az MSZP és az LMP azon kezdeményezéseit, amelyek nem a kormányoldalra szavazók jogait bővítették volna… a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Fidesz nem akar politikai vitanapot, nem akar parlamenti vizsgálóbizottságokat, és azt sem, hogy a különböző ellenzéki frakciók által benyújtott módosító indítványok eljussanak a plenáris ülésig…” Holott „…nem különleges bánásmódot követeltek, hanem azt, ami 1994-ben gyakorlat volt.”

A Magyar Hírlap úgy számol be a tárgyalásokról, hogy az MSZP frakcióvezetője azt javasolta: „… minden módosító indítványról szavazhasson a Ház a jövőben, azokról is, amelyeket a bizottságok nem támogatnak legalább egyharmad arányban.” Továbbá szorgalmazta, „hogy a vizsgálóbizottságok felállításának módját és a politikai vitanapok kezdeményezését könnyítsék meg. Jelenleg egyetlen ellenzéki frakció nem lenne ezekre képes egymaga.” (A házszabály szerint a képviselők legalább egyötödének javaslata kell egy vizsgálóbizottság felállításának kezdeményezéséhez. Jelenleg az MSZP frakció a mandátumok 15,28 százalékát, az LMP pedig 4,15 százalékát birtokolja.)

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője meg azt mondta: „a kormánypártok minden, a házszabályban meglévő ellenzéki jogosítványt biztosítani fognak az ellenzék számára, heti rendszerességgel. Közölte azt is, hogy az ellenzéki pártok egymással megállapodhatnak bizonyos ügyekben, ám ha erre nem képesek, arról nem ők tehetnek. Még nincs döntés, módosítják-e a házszabályt, amelyet a Fidesz és a Jobbik eredetileg nem bolygatott volna.”

***

A kétharmadnyi többség tehát azt üzeni azoknak, akik nem a Fideszre szavaztak, hogy képviselőik, mint ellenzék – értsd a Jobbik és a többiek együtt – vagy mindig ugyanazt akarják ellenőrizni, vagy mindig ugyanazt fogják kifogásolni a kormányzásban, vagy mindig ugyanazt képviselik a kormányzati elképzeléssel szemben mindannyian, egymással egyeztetve és megegyezve, vagy az történik, amit mi „nagy többség” akarunk. Legalábbis a parlamenten belül, így lesz.

Egy ígéret tehát kipipálva, erős kormányzás – az lesz!

Igaz volt egy másik ígéret is, ez április 25-én hangzott el a fővárosi Vörösmarty téren felállított színpadon, a pártszövetség szimpatizánsai előtt, kevéssel fél nyolc után. Schmitt Pál – ma már tudjuk, a következő házelnök – fogalmazott így: „Alázattal kell kormányozni, akárhány százalékot kap a Fidesz-KDNP, senkit nem lehet az út szélén hagyni.”

Figyelünk!

(Lánczos Vera)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!