Az erkölcsfelelős
- Részletek
- Napi apró
- 2011. szeptember 05. hétfő, 03:28
- Huszár Ágnes
Maga az ország erkölcsfelelőse, Schmitt Pál köztársasági elnök üdvözölte a Semmelweis Egyetem majd kétezer elsőévesét a forró szeptemberi vasárnapon. Felszólította őket, azzal hálálják meg taníttatásukat, hogy nem a „könnyebb élettel kecsegtető külföldön, hanem a szülőföld rögösebb útjain” próbálják megtalálni boldogságukat.
A sorozatos forráskivonások és ötletszerű átszervezések miatt a magyarországi egészségügy egyre katasztrofálisabb helyzetbe sodródik. Nem fizetik meg megfelelően az orvosokat és az egészségügyi szakszemélyzetet. A fiatal orvosok közül pedig egyre többen vállalnak munkát külföldön. Nem jelent megoldást a rezidensek számára meghirdetett ösztöndíjrendszer sem. Az érintettek jól látják, hogy ez egyrészt nemkívánatos bérfeszültséget okoz a kollégák között, másrészt az ő sorsukat sem oldja meg hosszú távon. A kormányzat nem perspektivikus, hanem tűzoltás jellegű, ad hoc döntést hozott.
A fiatal orvosok, sőt, az orvostanhallgatók is latolgatják az esélyeket, figyelik a külföldi álláshirdetéseket. De nem is kell figyelniük, hiszen őket környékezik meg a fejvadászok a külföldi munkahelyek nevében. A magyar orvosképzés – ha máshonnan nem, a nálunk tanulni vágyó külföldiek magas számából tudjuk – kitűnő színvonalú. Nem az egyetemek tehetnek róla, hogy a kibocsátott végzősöket elfogadhatatlanul alacsony bérek és siralmas munkakörülmények várják.
A helyzet – az egészségügyön belül és azon kívül is – egyre feszültebb. Ezt belátva küldték az illetékesek a frissen felvett medikusok évnyitójára a kommunikációs csodafegyvert, az államfőt. Akiről tudjuk, hogy szívügye a magyar nyelv, s a szót még a tőrnél és a kardnál is avatottabban forgatja.
Szól tehát a köztársaság elnöke a bonctermet belülről még nem látott fiatalokhoz. Inti őket, hogy maradjanak itthon, s ha mégis külföldre mennének, iparkodjanak visszatérni, hiszen a magyarok egészségéért fáradozni „felemelő érzés”.
Üzenete pedig tovább cseng a fülekben, az anatómiaszigorlat és a biokémiai zárthelyi nehéz perceiben is. Egy olyan társadalomban, amelynek közérzetét csak Brechtnek a Koldusoperából vett brutális szavaival lehet jellemezni: Erst kommt das Fressen, dann kommt die Moral, azaz „Előbb a has jön, aztán a morál.” Először a tele bendő, a szükségletkielégítés, aztán, valamikor, az utolsó sorban: az erkölcs.
Kivéve az alma materbe ma betérő medikusokat. Nekik öt-tíz év múlva is fülükbe cseng még a schmitti intés: Itt élned és (éhen)halnod kell.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
