rss      tw      fb
Keres

Használati útmutató



A miniszterelnöki megrendelésre mindössze 3 óra alatt elkészült – természetesen zseniális – csúcsminisztériumi jelentés pontosan megnevezi, kik a felelősök a devizaalapú hitelek elterjedéséért, következésképpen az adósok (magánszemélyek vagy közületek) azóta bekövetkezett katasztrofális helyzetéért. Az előző kormányok, nyilvánvalóan, amelyek ugyanis „különösebb korlátozások és gondos használati útmutató nélkül zöld utat adtak a devizahitelezésnek”.

E szerint a logika szerint, ahogyan korábban a dohánygyárakat kötelezték, hogy a cigarettásdobozokra írják rá: „A dohányzás káros az egészségre”, sőt „A dohányzás halált okozhat” és hasonló szörnyű fenyegetések (amelyekkel azonban egyetlen dohányos sem törődik), nyilván a devizaalapú hitelszerződésekre is rá kellett volna írni (nyilvánvalóan hasonló eredménnyel): „Ez a hitel árfolyamemelkedés esetén Önt csődbe dönti” vagy „Ez a hitel Önt egyszer még koldusbotra is juttathatja” stb. Mert ahogyan a cigarettázók, úgy a hitelfölvevők is oly gyermeteg és naiv lelkek, hogy nekik nincs is felelősségük az ügyben.

Én meg azt gondolom, hogy aki cigarettázik, az ismeri az ezzel járó kockázatokat, csak nem törődik velük, vagy tudatosan vállalja őket. A devizaalapú hitel fölvevője úgyszintén pontosan tudta: az üzlet neki akkor és addig éri meg, ha és ameddig a svájci frank árfolyama alacsony. És amíg alacsony volt, szépen zsebre tette a nyereséget, s még büszke is volt rá, hogy ő milyen okos és ügyes. Nem számítani azonban arra, hogy az árfolyam magas is lehet, körülbelül olyan, mint a tőzsdén úgy játszani, hogy azt hiszem: a részvények értéke mindig csak az én számomra kedvező módon fog alakulni. Ha pedig mégsem, akkor majd panaszt teszek az igazgatóságon, és kártérítést követelek.

(Lendvai L. Ferenc)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!