Református egység?
- Részletek
- Napi apró
- 2011. augusztus 06. szombat, 02:13
- Huszár Ágnes
2009. május 22-én Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház. Ez a szervezet magában foglalta a Magyarországi Református Egyházat, valamint a határon túli egyházkerületeket is. Az MRE Alkotmánya hivatkozik Trianonra, melynek következtében az addig egységes református egyház kerületei több utódállam területére kerültek, majd leszögezi, az európai egység keretében „az egykor erőszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egysége fokozatosan ismét helyreállítható”. Az MRE képviselőtestülete a Generális Konvent. Ennek elnökévé Bölcskei Gusztávot, a magyarországi reformátusok zsinatának lelkészi vezetőjét választották. Ezzel az aktussal – így a hivatalos magyarországi református fórumok – létrejött a Kárpát-medencei magyar református egység. A döntést nem fogadta egyértelmű helyeslés sem a magyarországi, sem a más országokban élő reformátusok körében.
2011 júniusában a Generális Konvent temesvári ülése egyhangúan döntött a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozásáról. Ezzel – a magyarországi református sajtó megállapítása szerint – tovább bővült, erősödött a Kárpát-medencei magyar reformátusok közössége.
A helyzet azonban jóval bonyolultabb és kevésbé békés, mint azt a hozsannázó hangvételű beszámolók sugallják. Az osztrák katolikus hírszolgáltató, a Kathweb hírül adja, hogy a szlovákiai reformátusok egy része – mint egy 300 hívő által aláírt nyílt levél kifejezi – tiltakozik a csatlakozás ellen, s követeli a szlovákiai reformátusok képviselőtestületének, a Komáromban székelő zsinatnak az összehívását. Az egyház vezetése ettől egyelőre elzárkózik.
Tiltakozásuk oka az, hogy Szlovákiában nemcsak magyarok tartoznak a református egyházhoz, nem véletlenül hiányzik a nevéből – Szlovákiai Református Keresztyén Egyház – a „magyar” jelző. Az egyház 110 ezer tagjából 80 ezren magyarnak, 30 ezren pedig szlováknak vallják magukat. Mint a szlovák reformátusok képviselője, Marian Hamari leszögezi: „keresztény szempontból elfogadhatatlan” az egyesülés, mert a Magyar Református Egyház „a nemzeti elv szerint minden magyar egyházaként határozza meg magát”. Ezt pedig a szlovákiai reformátusok a maguk szempontjából kirekesztőnek érzik. Felvetődött körükben az egyházszakadás, azaz egy külön szlovák kálvinista egyház létrehozásának gondolata is.
Van a tiltakozásnak egy nagyon materiális oka is. A szlovák törvények szerint az egyházakat az állami költségvetésből tartják fenn. A református egyház évi kétmillió eurós állami támogatását veszélyezteti, ha a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozásával magyarként határozza meg magát. A szlovák kulturális minisztérium megrendelt az Egyesült Államokból egy vallástudományi szakértői véleményt. Natalia Cehlarikova államtitkár erre hivatkozva nevezi „az egyházak összevonását az etnikai vagy nemzeti elv szerint a mai Európában és világviszonylatban is példátlan lépésnek”. A szlovákiai kulturális minisztérium a szakértői vélemény és a helyzet jogi elemzése alapján fog dönteni. A döntés az államtitkár szerint lehet „az állami dotáció megszüntetése” is.
A Kárpát-medencei reformátusoknak az egyház által ünnepelt „egysége” így vezethet egyes szlovákiai reformátusok számára megbélyegző és hátrányos kirekesztéssé és az ottani magyarokat (is) sújtó politikai döntés okává.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!