Hogy mik lesznek! - 2010.01.25.
- Részletek
- Technika, tudomány
- 2010. január 25. hétfő, 03:32
- Kelemen László
A NASA közleménye szerint ezentúl szabadon internetezhetnek a nemzetközi űrállomáson (ISS) tartózkodó asztronauták. A kapcsolat megvalósításához speciális hálózati eszközökre és műholdas kapcsolatok kiépítésére is szükség volt. T. J. Creamer fedélzeti mérnök az internetelérés kiépítésekor azon melegében írt egy naplóbejegyzést (a "Hello Twitterverse!" kezdetűt) a Twitterre.
A közösségi webhelyen elhelyezett oldalon látható, hogy már eddig is jelentek meg rajta űrbéli üzenetek, azonban ezek a normál kommunikációra fenntartott rádiókapcsolat segítségével kerültek oda földi segítség beiktatásával, és az eddigi kapcsolat a szűkös sávszélesség miatt csak az e-mailekre korlátozódott. A közvetlen elérésre és a böngészésre mindeddig nem volt lehetőség.
A NASA közleménye ara is kitér, hogy az űrhajósok űrbéli internetezésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amelyek más kormányalkalmazottak hasonló munkahelyi tevékenységére.
***
Az evolúcióbiológusok már régóta kételkednek abban, hogy a halak kopoltyúja elsődlegesen a víz alatti légzés céljából fejlődött volna ki. A Telegraphban megjelent írás azt sejteti, hogy igazuk lehet, ugyanis újabb kísérletes bizonyítékok azt sejtetik, hogy a kopoltyú elsődleges célja bizonyos kémiai anyagok szervezeten belüli egyensúlyának a fenntartása lehetett, azaz egykori funkciója inkább a veséhez tette hasonlatossá.
A szivárványpisztráng lárváinak kopoltyúi például jóval előbb képesek különféle kémiai anyagokat felvenni a vízből, mint oxigént. Ez az édesvízi halaknál kétirányú működés, mert a szervezeten belüli ionegyensúly biztosításához ugyanezek a kémiai anyagok a kopoltyúk segítségével ki is választhatók a környező vízbe.
(Az evolúció egyébként hasonló funkcionális átalakulások sokaságára szolgál példákkal. A szárazföldi állatok tüdeje a halak evésre szolgáló tápcsatornája elülső részének kiboltosulásából alakult ki. A vízben maradó csontoshalaknál ebből a légzést biztosító tüdőkezdeményből jött létre az úszóhólyag, amelynek viszont a hidrosztatikai egyensúly fenntartásában – leegyszerűsítve a lebegésben – van fontos szerepe. Némely halfajnál a folyamat még itt sem állt le: az úszóhólyag tovább módosult hangérzékelő szervvé.)
***
Több hím által megtermékenyített nőstény egerekben megfigyelték, hogy a hímivarsejtek képesek megkülönböztetni azonos és más hímektől származó "társaikat". Az ugyanazon egyedtől származó és hasonló sebességgel úszó hímivarsejtek emellett egyfajta kooperáció keretében fürtökbe kapcsolódnak, így segítik egymást a petesejt elérésében a versenytárs egyedek spermiumaival szemben. A tudósok megállapításai szerint egyébként ez az úszóverseny és az altruisztikus védelmi csoportokba tömörülés azoknál a fajoknál figyelhető meg a legmarkánsabban, amelyeknél a kiélezett szaporodási versenyben több hím is megtermékenyítheti a faj nőstény egyedeit.
Egyelőre még nem sikerült tisztázni, mi lehet az a szelekciós faktor, amellyel a spermiumok megkülönböztetik egymást, és azt sem, hogy az embernél előfordulhat-e hasonló. Valószínűleg nem, mert az egerek spermiumainak fejformája olyan, hogy könnyen csoportokba kacsolódhassanak, az emberi spermiumok lekerekített feje pedig minden bizonnyal nem kedvez az összekapcsolódásnak.
***
Kiderült, hogy a vírusok is rendelkeznek a fentire emlékeztető szelekciós képességgel. Bizonyos típusaik például "tudatosan" olyan sejtek megtámadására összpontosítanak, amelyeket korábban még nem fertőztek meg. Hasonló viselkedést eddig csak rovaroknál sikerült megfigyelni.
A jelenséget egy olyan videofelvétellel sikerült igazolni, amelyet mikroszkóp segítségével készítettek a vaccinia vírusokról. A felvételen világosan látszik, hogy a vírusok nem foglalkoznak a már megfertőzött sejtekkel, kizárólag a még érintetlen sejtek "érdeklik" őket.
***
Továbbra sem csitul a vita a nagy hadronütköztetőről (LHC), pontosabban az általa potenciálisan előállítható fekete lyukakról (lásd előző írásunkat is). A részecskefizikusok szerint mindenesetre számítani lehet aprócska fekete lyukak képződésére és mikromásodpercekig tartó létezésükre. A borúlátóbbak szerint jobban át kellene gondolni a problémát, nehogy ezek a kis objektumok felfalják az egész földgolyóbist.
Egyébként jelenleg még az sem biztos, hogy ilyen módon tényleg képződhetnek fekete lyukak, de Einstein általános relativitáselmélete szerint igen nagy valószínűséggel kialakulhatnak, sőt újabban ezt számítógépes modellezéssel is sikerült igazolni. A szimuláció alapján az is biztosnak látszik, hogy nem veszélyesek, mert a fennmaradásukhoz akkora energia kellene, amekkorának a töredéke sem áll rendelkezésükre az LHC-ben.