Bolsevikok
- Részletek
- Napi apró
- 2011. június 22. szerda, 03:57
- Bauer Tamás
A hamarosan már alkotmánybírói talárt viselő Balsai István utolsó, az alkotmányügyi bizottság elnökeként tett lépése alighanem annak a törvényjavaslatnak az aláírása volt, amely a büntetőeljárás európai értelemben vett jogállami alapjait kérdőjelezi meg. A „habeas corpus” alapelvét kérdőjelezi meg, amikor a törvényjavaslat által „kiemeltnek” minősített ügyekben, amelyek közé a hivatali hatalommal való visszaélést és a korrupciós ügyeket sorolják, 72-ről 120 órára növeli meg az őrizetbe vett személy ügyében a bírói döntés határidejét, korlátozza a védelemhez való jogot, amikor az őrizetbe vételt követő első 48 órában elzárja a gyanúsítottat a védőjétől, és korlátozza a független bíráskodást, amikor az ügyészséget felhatalmazza az ügyet tárgyaló bíróság kiválasztására. Nem csoda, hogy a törvényjavaslat minden korábbinál erőteljesebb tiltakozást váltott ki a jogásztársadalomban.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szükségesnek látta, hogy június 20-án napirend előtti felszólalásban vágjon vissza azoknak, akik a törvényjavaslat ellen tiltakoznak. Világossá tette: a törvényjavaslat „a régi hatalmat és politikát gyakorlók” ellen irányul, a „politikusbűnözés” elleni fellépés a cél, annak megszüntetése, hogy a korábban hatalmat gyakorlók „büntethetetlenek voltak, nem lehetett őket elkapni”. „Kialakult az emberekben egy olyan érzés, hogy aki politikus, az szabadon lophat, csalhat, hazudhat, semmiféle következménye nincs”. A törvényjavaslat szerinte „a közélet tisztasága, a büntetőeljárások gyorsítása” céljából született. Vajon a ma az Országgyűlésben ülők „merik-e a politikusokra vonatkozó büntetőeljárási, polgári peres eljárási és általában különböző játékszabályokat megváltoztatni”. „Van-e a mai politikai elitben annyi bátorság, hogy szigorítsa a politikusokra vonatkozó büntetőeljárásoknak a feltételit?”
Nyíltan kimondta tehát Lázár: a módosítás a Fidesz politikai ellenfeleivel – hiszen folyamatosan az elmúlt nyolc év hatalomgyakorlóiról beszélt – szembeni fellépést szolgálja. A Fidesz politikai ellenfeleitől akarják megvonni a büntetőeljárásnak az európai jogállamokban magától értetődő elemi garanciáit.
Természetesen a garanciák kiiktatásának nincs köze az ítélkezés gyorsaságához, és a bírók tömeges kényszernyugdíjazása éppen lassítani fogja az ítélkezést. Nem is erről, hanem az eljárás alá vont politikai ellenfelek megfélemlítéséről, és a már kellőképpen lojális bírók kiválasztásáról van szó. Árulkodó Lázár mondata: „Miért ne vihetnénk azon bíróságok elé a politikusok által elkövetett ügyeket, amelyek gyorsabbak?” A gyorsítás érdekében a bírósági igazgatásnak ma is joga van az ügyeknek a bíróságok terheléséhez igazodó újraelosztására – de a bíróságnak, és nem az ügyészségnek, amely már szoros Fidesz-irányítás alatt áll. Nem véletlenül fogalmaz Lázár első személyben: mi, a Fidesz visszük az ügyeket az általunk kiválasztott bírósághoz.
Amit itt Lázár hirdet, az igazi bolsevik logika. Bolsevik logika az, hogy vannak ugyan általános jogelvek, de az ellenséggel szemben, a fasisztákkal szemben, az árulókkal szemben nem kell őket érvényesíteni. Az ellenséggel szemben minden megengedett. Lázár János ifjú kora és hiányos történelmi ismeretei okán valószínűleg nem is tudja, hogy azt a logikát veszi elő, amelynek jegyében a Rákosi-rendszer épült fel Magyarországon, és korábban a sztálini rendszer a Szovjetunióban. Orbán Viktor vagy akár Kövér László azonban – aki botrányos ülésvezető elnöki közbeszólásában is („Felhívnám a figyelmét mindazon képviselőtársainknak, akit nem érint még ez a probléma, hogy ő addig legyen szíves csendben lenni.”) ezt érzékeltette is – pontosan tudja, miről is van szó. Ennek tudatában teszi, amit tesz.
(Bauer Tamás)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!