Parlamenti bizottságok és az ellenzék
- Részletek
- Napi apró
- 2010. április 23. péntek, 06:43
- Balogh S. Éva
Tegnap tudtuk meg, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt szeretné, ha pártja képviselője lenne az új Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és azt is megemlítette, hogy a helyet szeretnének kapni a nemzetbiztonsági bizottságban is. A radikalizmus szakmai felkészültségét akarják bemutatni ezekben az ügyekben.
Mondanom sem kell, hogy az MSZP válasza erre a kijelentésre nem váratott sokáig magára. A nagy külügyi tapasztalattal rendelkező Kovács László azonnal reagált. Szerinte – és gondolom, a véleményével nincs egyedül – egy jobbikos elnök a külügyi bizottság élén komoly károkat okozna az ország nemzetközi megítélésének. Mint Kovács az ATV Jam című műsorában csütörtökön elmondta, külügyminisztersége idejéből tudja, hogy a világ odafigyel a külügyi bizottság elnökének megnyilatkozásaira is. De tudjuk ezt a saját tapasztalatainkból is. A szlovák-magyar tárgyalások idején egyáltalán nem volt mindegy, hogy Németh Zsolt, mint a külügyi bizottság elnöke, milyen negatívumokat várt a tárgyalásokról Magyarországra nézve.
Kovács kitért a Jobbik kijelentéseire is, hogy ugyanis Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból, illetve azokra a megjegyzésekre, amelyek azt sugallják, hogy a Jobbiknak revíziós törekvései vannak. Egyébként is mindaz, amit eddig megtudtunk a Jobbik külügyi elképzeléseiről, szöges ellentétben áll mindennel, amit eddig az ország vezetői fontosnak és helyesnek tartottak. Elég csak Szegedi Csanád nevetséges elképzeléseire gondolni a magyarok őshazájáról és a belső-ázsiai országokkal – Üzbegisztánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal – kiépítendő szoros kapcsolatokról. Elég csak elolvasni, mit ír minderről az egyik honlapján, amelynek ez az internetes címe: csanadvezer! Itt megtudható, hogy Szegedi Csanád idejének nagy részét Brüsszelben ezeknek az országoknak a képviselőivel tölti.
De nézzük meg, mi is a helyzet a parlament állandó bizottságaival. A törvény mindössze azt írja elő, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökének az ellenzék soraiból kell jönnie. Ezért van az, hogy a jelenlegi parlamentben Simicskó István (KDNP) vezeti a bizottságot. Ám a rendszerváltozás óta az a hagyomány, hogy a külügyi és a költségvetési bizottság elnökét is az ellenzék adja. Így Németh Zsolt vezeti a külügyi és Varga Mihály a költségvetési bizottságot.
A második Gyurcsány-kormány ideje alatt 17 állandó parlamenti bizottság működött, és közülük a végén, ha jól számoltam, nyolc fideszes vezetés alatt állt, míg kettő (az európai ügyek bizottsága, illetve a kulturális és sajtóbizottság) SZDSZ-es kezekben volt. Az Orbán-kormány idején (1998-2002) jóval több bizottság működött. Összesen 24-et találtam, és ebből a 24-ből 16 volt kormánypárti elnökség alatt. Tehát a leköszönő parlamentben előnyösebb helyzetben volt az ellenzék, mint amilyen lehetőséget annak idején Orbán adott a saját ellenzékének. A nemzetbiztonsági bizottság vezetése törvény szerint szocialista vezetés alatt állt, és a külügyi bizottságot Szent-Iványi István (SZDSZ) vezette, míg Szekeres Imre (MSZP) volt a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság elnöke. Hadd jegyezzem meg, hogy az Orbán-kormány még a MIÉP-re is gondolt: alakítottak egy új bizottságot (társadalmi szervezetek bizottsága), amelynek elnöke Bognár László volt.
Kíváncsi vagyok, mi fog történni most. A Fidesz valószínűleg nem tér el az eddigi szokásjogtól, és nem tartja meg saját magának a külügyi és költségvetési bizottság vezetését. Azt viszont el tudom képzelni, hogy jóval több bizottság marad majd Fidesz-kézben, mint amennyi a szocialista többség idején MSZP-felügyelet alatt volt. És meg is magyarázzák majd: a Fidesz óriási parlamenti többségére tekintettel joguk van hozzá.
(Balogh S. Éva)
