Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 20.
- Részletek
- 2010. január 22. péntek, 03:21
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Mindenki láthatja, olvashatja, hallhatja, hogy teljes erővel beindult a választási kampány. Egymás után jelennek meg a pártok hirdetései, óriásplakátjai, telefonálnak a választókhoz, leveleket küldenek. Nem szabályozza semmi, hogy mikor és milyen formában lehet kampányolni?
Tóth Zoltán: - De igen, a választási eljárásról szóló 97. évi 100. törvény pontosan meghatározza, hogy a választási kampány aznap kezdődik, amikor a köztársasági elnök kitűzi az aktuális választást.
- Akkor amit most látunk, az nem választási kampány?
- Hát tartalmilag választási kampány, azonban ez a törvény sajnos egy súlyos hiányosságban szenved, mégpedig abban, hogy sok jogintézményhez nincsen hozzárendelve szankció. Tudniillik a hagyományos, körülbelül 250 éves múltra visszatekintő törvénykodifikációs szabályok pontosan meghatározzák, egy törvénynek milyen tartalma kell hogy legyen. Tehát kell hogy legyen egy feltételezés, azaz milyen feltétel rendszerből indul ki a törvény, kell hogy legyen egy rendelkező rész, amely a mindenkire kötelező magatartási szabályokat meghatározza, és kell hogy legyen egy szankciórésze, vagyis hogy normasértő magatartás esetén a törvény milyen büntetést tartalmaz.
- Na de miért követnének el bármiféle jogsértést vagy törvénysértést a pártok, hogyha levelet küldenek a választókhoz? Mindenki arról levelez, amiről és akivel akar, nem?
- Általában nem. A közszereplők általában meghatározott szabályrendszerekhez kell hogy tartsák magukat, mert a közszereplők és a magánszereplők között elég éles különbséget tesz a magyar jogalkotás. De mivel, mint említettem, az előbbi törvény abból a feltételezésből indult ki, hogy a magyar parlamenti pártokra nem kell külön szankciókat megállapítani, mert önmaguktól is be fogják tartani a törvényi rendelkezéseket, ezért ennek a törvényi szabályozásnak nincsen szankciója. Aminek most látjuk a kárát. Ez a rendszerváltáskori pozitív feltételezés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy etikus és erkölcsös magatartást tanúsítanak majd a pártok. Itt tehát van egy törvénysértő helyzet, amelyet valahogy kezelni kellene.
- Pontosabban úgy törvénysértő helyzet, hogy nem sérti mégsem a törvényt, legfeljebb annak a szellemét.
- Nem, a törvényt sérti. Sérti, de nincsen szankciója. És mivel nincs szankció, ezért csak a jó érzésben meg az erkölcsös magatartásban lehetne bízni. Csak hát ugye a szavazatokért folytatott harc sokkal fontosabb a pártok számára, mint az etikus magatartás.
- De mi van akkor, ha még nem tartunk a választásnál, egyébként ugye formálisan tényleg nem tartunk ott, bár tudjuk, hogy nagyjából mikor lesz, pontosan még nem. Nem beszélve arról a helyzetről, amikor egy kormányzati ciklus közepén tartunk, és az egyik párt úgy érzi, hogy a másik valami nagyon nagy disznóságot követett el. Nem érzi elégségesnek azt a médiafelületet, amelyhez hozzájuthat, a parlament éppen szünetet tart, ott sem tudják elmondani a magukét, az interjúk kevésnek bizonyulnak. Választási jellegű módszereket próbálnak tehát alkalmazni: mondjuk óriás plakátokat vagy leveleket küldenek, vagy telefonálnak, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy kérem szépen itt valami disznóság zajlik. A törvény szerint erre sem volna módjuk?
- De, erre természetesen van módjuk, azonban nem mindegy, hogy az állampolgárokkal való érintkezésnek melyik fajtáját használják. Az óriásplakát kihelyezésének vannak szabályai, de az az állampolgárokat nem érinti. Az állampolgárok személyes adatainak a használata viszont már törvénnyel nagyon keményen szabályozott, így a pártok nem rendelkeznek szabadon az illegálisan megszerzett választópolgári adatokkal. Tehát sem a címekkel, sem a telefonszámokkal nem lehet akármit tenni. Ennek van egy törvényes rendje, hogy a pártok hogyan kezelhetnek személyes adatot. Ennek az első eleme, hogy a pártok a saját tagságukkal – önkéntes, ugye, a párttagság - a megadott személyes adatokon keresztül kommunikálhatnak. Egy másik lehetőség, hogy a pártok, ha a különböző akcióikban hozzájutottak személyes adatokhoz, a személyes adatokat csak az érintett személyek beleegyezésével használhatják fel, tehát csak beleegyezésük esetén kommunikálhatnak velük. És van egy harmadik eszköz, hogy a választások előtt jó három héttel igényelhetik a pártok a személyes adatokat a népességnyilvántartásból, és ebben az időszakban törvényesen kommunikálhatnak a választópolgárokkal.
- Ezek szerint törvényesen csak azoknak a magánembereknek a neve és címe lehet ott a pártoknál, akik ebbe beleegyeztek, mondjuk a párttal fenntartott közvetlen kapcsolat révén?
- Így van, továbbá akiknek a választás előtt három héttel a népességnyilvántartásból az adatait megvásárolták.
- Ugye tegnap a Fidesz közölte, hogy 1 millió 600 ezer nyugdíjas háztartásba küld levelet. Aztán az MSZP is jelezte, hogy ő is fog levelet küldeni. De hát ezek szerint nem kérhetik el a népességnyilvántartástól ezeket a címeket, ráadásul ott, feltételezem, nincs kigyűjtve, hogy az illető nyugdíjas-e vagy sem.
- Ez egyáltalán nincs benne a népességnyilvántartásban. Ott szigorúan tilos ilyen adatot tárolni. A pártok azonban azt szokták tenni, hogy több kérést is intéznek a hivatalhoz, és részletekben kérik el ezeket az adatállományokat, meg a törvény is szigorúan tiltja, hogy egy társadalmi osztály vagy réteg adatait egyben megvásárolják.
- De valamilyen módon mégis meg lehet tudni, hogy Kovács János nyugdíjas-e a XXIII. kerületi Kossuth Lajos utcában?
- Nem lehet megtudni, törvényesen nincs rá mód. Azonban mivel a hatvan év fölötti korosztály általában nyugdíjas, ezért ha a hatvanöt év fölötti korosztályt három héttel a választás előtt több menetben vásárolják meg, akkor így hozzájutnak ezekhez az adatokhoz. És mivel a magyar időskorú lakosság 95 százaléka nyugdíjas, olyan nagyot nem tévedhetnek.
- Legfeljebb dolgozik az a nyugdíjban lévő nyugdíjas, de nem fog megsértődni. Ha most mégis ezzel a lehetőséggel élnek a pártok, akkor meg kell állapítanunk, hogy ez törvénysértő ugyan, de hát istenem, nem lehet a bírósághoz fordulni. Illetve a bírósághoz mindig lehet fordulni, csak ítélet reményében nem érdemes, mert nincs a törvény megsértésének szankciója
- Így van. Azonban a magyar jogrendszernek vannak olyan kiegészítő intézményei, amelyek ilyenkor is segítséget nyújtanak. Ilyen például az adatvédelmi ombudsman intézménye, amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy ne csak az alkotmánysértéseket lehessen megállapítani, hanem az alkotmánysértésre utaló vagy annak a határán mozgó pártmagatartások is elítélhetők legyenek. Tehát az ombudsmannak kifejezetten hatásköre van arra, hogy a pártok által üzemeltetett adatbázisokban ellenőrzést hajtsanak végre, főleg azért, mert a pártok kötelesek is ezeket az adatbázisokat mint személyes adatkezelésre vonatkozó intézményi lehetőségeket bejelenteni az ombusmannak.
- Az adatvédelmi biztos saját elhatározásból is végezhetne ilyen vizsgálatokat, vagy kell hozzá bejelentés is?
- Nem kell hozzá bejelentés, ez hivatalból is megtehető. Sőt szerintem nagyon is igényelne a közvélemény egy ilyen vizsgálatot. Hiszen a választások napján meg kell semmisíteni a személyes adatokat tartalmazó jelöltajánló szelvényeket. Ezt ma a pártok úgy teszik meg, hogy egyoldalú jognyilatkozatot intéznek az Országos Választási Irodához arról, hogy ennek a kötelezettségnek eleget tettek. Azonban a valóságban ennek a fizikai ellenőrzéséről én nem tudok, nem hallottam, hogy ez valaha is megtörtént volna.
- Magyarán ha az átlagemberben felvetődik a kérdés: mi folyik itt, választási kampány, holott még nincs választási kampány, akkor ugyanezt a kérdést például az adatvédelmi biztos is feltehetné a nyilvánosság előtt.
- Természetesen. Sőt ez szerintem a jogállami működésnek az egyik eleme mindenképpen ez volna.
- Az emberben felvetődik az a gondolat, lehet hogy ez naivitás, hogy a pártok azért kezdtek bele a kampányba, mert akkor nem kell elszámolniuk azzal, hogy mennyit költöttek az egyes jelöltekre. Mert egymillió forintot költhetnének, de az csak a kampányidőszakra számít, most pedig még előtte vagyunk. Úgyhogy olyan forrásból dolgozhatnak kampánycélokra, amelyet nem kell a kampányköltségekkel összevetni. Tehát más forrásból máshogyan költhetnek erre, aztán majd legfeljebb megnézi az Állami Számvevőszék, hogy jól és szabályosan gazdálkodtak-e.
- A magyar választási törvények a megszületésük pillanatában, a rendszerváltáskor, a kor színvonalához igazodó korszerű törvények voltak. Azonban az idő múlásával elmaradt a törvények aktualizálása, elsődlegesen a parlamenti pártok önérdeke miatt, illetőleg a parlamenten belüli együttműködésképtelenségük miatt. Itt tehát azt kell mondanunk, hogy a választási törvényeket ma már ebben a vonatkozásban meghaladta az idő, módosításra szorulnának. Azonban a pártok belső elfogultsága miatt, úgy tűnik, erre nincs mód.
- Világos, ugye sokkal több pénz kellene a választási kampányra mint amit a törvény megenged. De ezek szerint ilyen formális módon ki lehet bújni a kötöttségek alól. Hogy hát én nem is a választási kampányban költöttem túl sokat, hanem előtte.
- Így van, pontosan. Ezért kellene tehát aktualizálni a választási eljárási törvénynek ezt a részét. Illetőleg van itt szerintem egy elég súlyos szemléleti hiba, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló törvény, amely nemcsak a kampányidőszakra szól, hanem az egész ciklusra vagy több ciklusra is kiterjed, sokkal enyhébb szabályokat tartalmaz, mint egy egyéni vállalkozóra vonatkozó adóhatósági ellenőrzési eljárási szabályrendszer. Tehát azok pártok, amelyek ugye nagy hangon hirdetik és osztják a hatalmat meg az észt, sokkal kisebb állami kontroll alatt állnak, mint egy egyszerű állampolgár. Ez mindenképpen felülvizsgálatra szorul.