Keresztény mezben
- Részletek
- Napi apró
- 2011. máj. 16. hétfő, 03:35
- Huszár Ágnes
Már egy éve folyik a vita a közoktatás és a felsőoktatás átalakításáról Hoffmann Rózsa KDNP-s államtitkár és Pokorni Zoltán, az Fidesz oktatáspolitikusa között. Az oktatási kormányzat átalakítási terveiről az érintettek is a sajtóból értesülnek. Hoffmann Rózsa kerüli a személyes találkozást és egyeztetést a szakmai és érdekvédelmi egyesülések képviselőivel.
Így ők is leginkább a médiában és egymás között folytatott tanácskozásokon fejtik ki aggodalmaikat az államtitkári tervek várható következményeiről. A tankötelezettségi életkor leszállítása és a tanári óraszám radikális felemelése miatt kiszámítható módon egy kisvárosnyi pedagógus veszíti el az állását. Az iskolát nemcsak kellő képzettség nélkül hagyják el a fiatalok, hanem, mivel még a tanulási technikákat, az olvasási, szövegértési készséget sem birtokolják megfelelő szinten, később sem pótolhatják az elmulasztottakat.
A felsőoktatást is karcsúsítani kívánja az államtitkári koncepció. Megszüntetnének tanintézményeket, másokat összevonnának, „fölösleges” képzéseket pedig nem kívánnának támogatni. Hogy mi a támogatásra nem méltó képzés, és mi nem, annak eldöntését az államtitkárság fenntartja magának. A képzések személyi és tárgyi körülményeinek vizsgálatát egyébként Magyarországon egy arra felkészült szakmai szerv, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) végzi. A MAB az adott terület legkiválóbb képviselőit kéri fel az akkreditációs szakvélemény elkészítésére. Ők ezt az intézmények személyes meglátogatása és az írásos források elemzése alapján készítik el. A világos szakmai szempontokat mindenki tanulmányozhatja a MAB honlapján. Ezt a szakmai döntést kívánja felülírni, figyelmen kívül hagyni a kereszténydemokraták felsőoktatási koncepciója.
A Hoffmann-féle koncepció kendőzetlen lényege a forráskivonás, ez pedig, ha végrehajtják, az oktatás egészére jár majd katasztrofális következményekkel.
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa, az előző Orbán-kormány oktatási minisztere hosszú hónapok óta mondja el különböző fórumokon kritikai véleményét a Hoffmann-féle koncepcióról. Mint a Népszabadságban és a Heti Válaszban is kifejtette, fontosnak tartja, hogy megelőzzék a szakképzésben a hallgatói lemorzsolódást. Az egyetemi helyek szűkítése pedig szerinte hátrányos helyzetbe hozza a „feltörekvő középosztálybeli családokat”. Rámutatott arra is, hogy Magyarország az EU 20-as stratégiában vállalta is a diplomás fiatalok arányszámának növelését. A koncepció mögött megbúvó célról pedig kijelentette a Heti Válasz újságírójának: „Nincs drágább az olcsó oktatásnál.”
Ezt a tárgyszerű érvelést sokallta meg a KDNP. Szalma Botond, a KDNP budapesti elnöke 2011. május 13-án közleményében inkvizítori dühvel szólította fel Pokornit, hogy hagyja abba Hoffmann Rózsa államtitkár elleni „aknamunkáját”. Szalma és párttársai úgy látják, Pokorni és a vele egyetértő fideszesek az ellenzéki sajtóhoz „szaladgálnak” az államtitkár „lejáratása” céljából. Szalma párttársai „furcsának találják, hogy vannak, akik kormánypárti politikusként ugyanazokat az érveket hozzák fel a kereszténydemokrata vezetésű oktatási államtitkársággal szemben, amelyeket az előző nyolc évben kormányzó bukott liberális és szocialista politikusok hangoztattak.”
Pokorni higgadt válasza: nem lenne helyes, ha az oktatáspolitikai vitát „keresztény-nem keresztény mezbe öltöztetnék”. Nem is. Mert itt keresztény mezbe az a szűklátókörű napi politika öltözött, amely – sűrű célozgatással az amúgy is taníthatatlan roma tanulókra – milliárdokat vonna ki a közoktatásból, és a megkurtítaná az államilag finanszírozott helyeket a felsőoktatásban.
Hogy mitől (lenne) keresztényi az oktatáspolitika? Attól például, hogy a karcsúsításból kivonná a történelmi egyházak által fenntartott főiskolákat, egyetemeket. Nekik ugyanis nem kell teljesíteniük a törvényjavaslat szerint a fokozattal rendelkező oktatók magas arányára vonatkozó – mindenki más számára érvényes – előírást.
Ahogy elnézem, csálén áll a háziáldás a koalíció falán. Akarom mondani, a Nemzeti Hitvallás.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
