Céltudatos játékok a tűzzel
- Részletek
- Mihancsik Zsófia
- 2011. máj. 10. kedd, 04:13
„Mindezt pedig azoknak köszönhetjük, akik itt ülnek az ország házában, akik közül már több politikus jogerősen is elítélt köztörvényes bűnöző, havi 1 millió forintért átlagban, amit velünk fizettetnek. Azt sem hajlandóak közölni, hogy közülük kik azok, akiknek kettős állampolgársága van!”
Ezt is mondta a május 6-ai demonstráción az egyik szónok, Szima Judit, a Tettrekész rendőrszakszervezet elnöke, aki a Jobbik jelöltjeként indult az európai parlamenti választásokon, és időnként – egyelőre sikertelenül – fel szokta jelenteni a Rendőrtiszti Főiskola némely tanárát, mert a „magyarországi ’beteg’ liberalizmus követének” tartja (lásd Krémer Ferenc írását és a beszámolót az ügyről).
Mire gondolhatott a Jobbik-szimpatizáns szakszervezeti vezető? Csak nem tud valami olyasmiről, hogy az ukrán titkosszolgálat által megdolgozott ukrajnai magyarok iránti szolidaritásból vannak magyar honatyák, akik felvették az ukrán állampolgárságot? Bár ha az ő kettős állampolgárságuk bűn lenne, mit gondol vajon a szakszervezeti vezető a mindjárt itthoni szavazati joghoz is jutó határon túli magyar kettős állampolgárokról? Gondolhatott volna aztán a kizsákmányoló nyugati imperialistákra, például az angolokra, hiszen a Tesco ellen hosszú ideje szabályos hadjárat folyik a Magyar Nemzet vezényletével, és a magyar-angol kettős állampolgárok nyilvánvalóan a hazájukat árusítják ki a brit imperialistáknak, ideje tehát leleplezni őket. De mivel nem ez volt a tüntetés tárgya és közönsége, és a szónoklatban sokat emlegetett kizsákmányolók is mindvégig a magyar állam és országgyűlés politikusaival voltak azonosítva, ez se lehet a megoldás. Mivel több nyakatekert ötletem nincs, így kénytelen vagyok biztosra venni, hogy a Jobbik-szimpatizáns szakszervezeti vezető a zsidókra gondolt. Akik – hogy is volna másként – a Moszadnak és az izraeli nagytőkének kémlelik és árulják (el) az országot. Ehhez kétség sem fér. Köztudott. Olyannyira, hogy már indokolni sem kell, hogyan kerül ez az állítás, hajánál fogva előrángatva, egy teljesen idegen szövegkörnyezetbe, és miért hangzik el egy olyan tüntetésen, amelynek kiváltó oka fényévnyire van Izrael államtól, a Moszadtól és a magyar-izraeli kettős állampolgárságtól.
A cigányokról ezúttal nem esett szó a Jobbik-szimpatizáns szakszervezeti vezető beszédében. Ami érthetetlen, hiszen tudjuk, hogy Szima asszony kedvenc pártjának képviselői hetente elmondják a parlamentben, hogy a maguk módján a cigányok is a dolgozó magyar emberen élősködnek: a sok gyerekkel, a munkakerüléssel, a segélyekkel, a lopásokkal, és persze azzal, hogy rengeteg pluszmunkát adnak a rendőröknek.
De ez csak addig érthetetlen, amíg az egész beszédet el nem olvassuk. Akkor ugyanis világosan kiderül, hogy a Jobbik-szimpatizáns szakszervezeti vezető feladata ezúttal a hatalom elleni uszítás volt – az idézett zsidó-célzástól eltekintve, de hát az ember már csak ilyen, kedvenc csemegéjét mindenhová magával viszi.
Félreértések elkerülése végett: nem gondolom, hogy a rendvédelmi dolgozók nem a pénzükért, a nyugdíjaikért, a kedvezményeikért, a jobb munkafeltételeikért mentek ki az utcára. Azt sem gondolom, hogy egy tüntetésen nem természetes dolog, ha gyújtó hangú beszédek hangzanak el, és a szónokok olykor túlzásokba esnek.
A Jobbik-szimpatizáns tettrekész asszony azonban nem követelt, hanem lázított. Nem pusztán igazságtalanságokat sorolt, hanem lázadáshoz, rendszerdöntéshez gyártott ideologikus érveket. Ezért fogom őt hosszabban idézni.
„Nekünk munkavállalóknak már nincs visszaút, nem lehet meghátrálni, csak előre menni, mert bennünket magyarokat, és mint munkavállalókat is ez a regnáló hatalom teljes megalázásba taszított.”
„Tárgyalni akartunk és akarunk, mint ahogy egy demokráciában ez működne is, de a külföld előbb tudja, hogy országunkban mi történik majd, mint mi, a magyar nép tagjai, akik megválasztották a köz szolgálatában állókat.”
„Hazudnak reggel, délben, este, de még álmukban is.”
„Erkölcsi bomlasztás, gazdasági leépítés zajlik évek óta, a politikusok pedig hallgatnak.”
„Sőt, ők üldöztetnek bennünket, nehogy végezni tudjuk eskünknek megfelelően a munkánkat! Sarcoltatják az adófizető állampolgárokat a rendőrökkel az utakon!”
„A kormányzópárt egyik erős embere Kövér László a minap ürülékhez hasonlította a rendőröket. Lázár János pedig egyéni módosító indítványai benyújtásával a rendőröket alázta nagy vehemenciával, egy olyan ember, aki még egy napot sem dolgozott, a nép tartotta el annyira jól, hogy mára már felelősségrevonás nélkül, közpénzből szerzett vagyonával kijelentheti, hogy ’akinek nincs semmije az annyit is ér’.”
„A rendőrellenes kormányzat ma már többet költ a focira, mint amennyit a szolgálati nyugdíj megvonásával elérnének.”
„…tűrjünk továbbra is, hogy a hátunkon gyalogoljanak? Tűrjük, hogy naponta besározzák, megbecstelenítsék a hivatásunkat? Tűrjük, hogy idióta politikusok ürülékhez hasonlítsanak bennünket?Mi, akik itt megjelentünk, kiállunk a hazánkért, gyermekeink jövőjéért, társadalmunk védelméért, mert ha bennünket rendvédelmiseket, rendőröket, BV-seket, tűzoltókat, katonákat vámosokat leigáznak, kisemmiznek, azt követően Magyarországon minden munkavállalói réteggel ugyanilyen cinizmussal elbánnak. Mi méltóak akarunk lenni őseinkhez, elődeinkhez, megvédjük jogainkat, megvédjük a kizsákmányolástól a magyar munkavállalókat, a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket.”
„Tűrjünk továbbra is, hogy a magyar munkavállalókat szolgasorba taszítsák?”
„Mi most a jogaink védelmével a nép érdekeinek megfelelően járunk el! Takarodjanak a közéletből a haszonlesők, a bűnözők, azok a politikusok, akiknek az ígéretük megfogalmazása hazugságban fogan minden alkalommal. Takarodjanak azok a közéletből, akik az ország nehéz gazdasági helyzetére hivatkoznak, erkölcsről és pofátlanságról papolnak, majd beülnek az adófizetők által fenntartott luxus Audiba, hogy időben hazaérjenek, vagy éppen még nyitva legyen a pénztár, és fel tudják venni a többszázezres költségtérítésüket! Nem tűrünk tovább, követelünk!
Éljen a magyar nép, éljen minden a dolgos, becsületes magyar munkavállaló!”
Anger – flickr/Nocturnales
Világos, ugye, mit mond Szima Judit?
Azt, hogy a rendvédelmisek nem pusztán önmagukért, hanem az egész magyar népért vannak kint az utcán. Ők mintegy a legkorábban ébredő élcsapat. Mert rájöttek, hogy nemcsak a jogaikat és az illetményeiket kell követelniük, nem csak tisztességes bánásmódot, de még csak nem is jogállamot és demokráciát, hanem a magyar népet kell felszabadítaniuk a népidegen hatalom elnyomása alól.
Namármost: aki egyetért azzal, ahogyan a Jobbik-szimpatizáns szakszervezeti vezető összerendezte a szövegében Kövér László valóban idióta kijelentését, Lázár János luxus Audival körített lesajnáló mondatait, a Fidesz-féle törvényhozás sunyiságát és törvénytelenségét, a debreceni stadion és a rendőrbérek összevetését vagy azt a mélységes cinizmust, amellyel valóban egész embercsoportokat, sőt generációkat minősít selejtesnek és sorsára hagyandónak a kormány, az három dolgon gondolkozzon el.
Az egyik az, hogy akar-e polgárháborút. Akarja-e a Fidesz-kormány megdöntését erőszakos úton, amikor kiképzett és felfegyverzett rendőr áll szemben kiképzett és felfegyverzett rendőrrel (vagy az Orbán-féle jól fizetett elitalakulattal) a budapesti utcákon, megtámogatva véderővel, szebbjövővel, betyársereggel, egyszóval az összes agresszivitásfok alapján összeválogatott hordával. Megér-e neki annyit az emberhalál, a puskaropogás, a félelem, az immár fizikai erőszakot is alkalmazó önkény vagy akár csak autójának újbóli felgyújtása (ha még nem égett ki a 2006-os „forradalmárok” „igazságos” harcában), hogy megszabaduljon Orbántól és a Fidesztől.
A másik: akarja-e, hogy az Orbán-féle hatalom erőszakos megdöntése után a szélsőségesek, fajgyűlölők, mindenféle emberi szabadság – beleértve a leghétköznapibb magánéleti és ízlésbeli szabadságot – ellenségei kerüljenek hatalomra. Mert ugye senki sem gondolja, hogy miután a jobbikosok és összes segéderőik, valamint az általuk feltüzelt foglalkozási csoportok elkergették a népnyúzó Fidesz-kormányt, akkor végre a liberális, emberarcú demokrácia berendezkedésének jön el az ideje?
A harmadik, hogy a magyar szélsőjobb legalább olyan céltudatosan, szervezetten és végiggondoltan tervez, cselekszik és beszél, mint (látszólagos) ellenfele, a Fidesz. Nem elég tehát külön-külön felháborodni egy-egy mondatukon, akciójukon, nem elég visszautasítani, elhatárolódni, ébresztgetni a közvéleményt: követelni kell, hogy az állam összes eszközével állítsa meg a rasszistákat. Még egyszer mondom: a rasszista ideológiák vallóit és terjesztőit. Ha még nem késő. Azonnal és határozottan fel kell hagyni a nácik szabadságjogainak védelmével (gyülekezés, szólás, egyesülés), végre büntetőjogszabályokat kell hozni, nem az egyenruhások, hanem a rasszisták ellen, de legalábbis komolyan kell venni a mai büntetőtörvénykönyv adta lehetőségeket (mondom én ezt annak a kétharmados Fidesz-többségnek, amelynek a véleménye meglepően gyakran cseng egybe a parlamenti üléseken a jobbikosokéval, annak a Kövér házelnöknek, aki előbb kapcsoltatja ki Mesterházy mikrofonját, mint bármelyik gárdamellényes, cigányozó jobbikosét, és annak a Pintérnek, akinek a rendőrsége a garázdaság tényállását választja a Btk-ból a szervezett rasszisták törvényes megfékezésére).
És végül: a látszólagost azért tettem zárójelbe, mert nem tudom biztosan, hogy a Fidesz és a Jobbik valóban ellenfelek, vagy csak látszólag azok. Ismerjük a közös múltat, tudjuk, hogy a választások előtt csak az utolsó hónapokban szűnt meg az összhang és kezdődött az ellenségeskedés a két párt közt, tudjuk, hogy Orbán meg az ő agyjárására működő Fidesz nem elvi és problémamegoldó alapon gondolkozik az ország ügyeiről, hanem a szavazatszerzés, illetve a hatalommegtartás szempontjából, tudjuk, hogy soha, de soha nem volt őszinte szavuk a honfitársaikhoz, de még csak a híveikhez sem, mert már régóta csak manipulálni tudnak, és ha a Jobbik a nekik megfelelő irányba manipulál, azt néma elégedettséggel veszik tudomásul, szóval sok mindent tudunk. Egy dolgot még nem: hogy a polgárháborús fenyegetettség hatására mögöttük felsorakozó nemzet szerepel-e a hatalom megtartására titokban kidolgozott és igen változatos forgatókönyveikben. Mert ha igen, akkor szarozza csak Kövér a rendőröket, minősítse őket kollektíve szavahihetetlennek Balsai, Pintér hagyja nyugodtan tovább aludni a büntetőtörvénykönyvet, Lázár szívfájdalom nélkül nézze le a napról napra élő magyart, Orbán meg a szokásos hazafias lánglelkűségével prédikáljon csak a nemzet felemelkedéséről és a megszorítások nemlétéről az egyre nyomorultabb népnek – jó irányba mennek.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
