Németh Gábor
- Részletek
- G-7
- 2011. máj. 02. hétfő, 04:33
Ki ölte meg Káint?
A New York Times fényképén amerikai fiatalok, húsz és harminc között, arcukon felhőtlen boldogság, a fotó éles előterében szőke lány ül, hamisítatlan wasp, kezében fél pohár sör, mosolyog a tökéletesre szabályozott, vakítóan fehér harminckét fogával, így, ezzel a tiszta örömmel az ember csak a szerelmére néz, ha fél év távollét után végre föltűnik a reptér várójára nyíló ajtóban, na jó, maximum még a kétéves gyerekére, amikor először kapaszkodik fel egyedül a csúszdára a játszótéren. Két fiú fölfelé mutat, valahová kifelé és föl a képből, nyilván valami képernyőre, amit a pult fölé szereltek. Az egyik srácon az obligát kockás ing, a másikon piros bézbólsapka, vagy legyen inkább Holden Caulfield szarvaslövője, a nyakába vetve az amerikai zászló, épp, mintha törölköző volna egy kiütéssel megnyert, félnehézsúlyú meccs után. Lehetne standfotó egy Budweiser-reklámból. Vagy lenyomták a kanadaiakat a kassai hokivébé selejtezőjében, és most játsszák vissza az LCD-n a döntő gólt a hirtelen halálból.
Hirtelen halál.
„At Cain and Able’s, a watering hole near the University of Texas, Austin, patrons held an impromtu celebration.”
Andrew Edmonson elment a Káin és Ábelbe, és kattintott egy párat, ahogy a New York Times képaláírása mondja, a „rögtönzött ünneplésen”.
Halálnak így még nem örültek, írja a Népszabadság.
Az egész világ, de szűken fogalmazva is minimum a zsidó-keresztény kultúra maradéka által felügyelt része most úgy gondolja, hogy az igazság győzött. Az igazság beöltözött feketébe, fölszállt négy helikopterrel, és negyven perc alatt megfizetett egy tíz éve halmozódó adósságot. Törvényes eljárás és bírói ítélet nélkül, fölülírva az évezredeken át finomított büntetőjog írott és íratlan szokásrendjét, a szó szoros és átvitt értelemben is fölülemelkedett mindenen, hogy aztán az Úr angyalaként lecsapjon, a bosszú ősi ösztönétől vezérelve.
Ki ölte meg Káint, kérdezte egykor a SICC-ben Karinthy titkára, igaz, megfelelő előkészítés után, és nem volt gyerek-ember, aki ne vágta volna rá azonnal, hogy Ábel.
Pedig Káin győzött megint, polgári nevén Oszama bin-Laden, mert nemcsak könyörtelen életével, hanem abból egyenesen következő halálával is elérte, hogy száz- és százezrek utcabálokon ünnepeljék az Úr hatodik törvényének megszegését. Hogy az emberi élet érinthetetlenségének tabuját megint egyszer eltörölje a vérbosszú édes kéje.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
