Mélyebb a seb
- Részletek
- Napi apró
- 2011. április 23. szombat, 03:46
- Huszár Ágnes
Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta a Terror Házában tartott holokauszt-emléknapon: „amikor ilyen aljas sebészi munkával metszenek ki egy egész nemzedéket az életből, akkor nehéz a gyógyulás”.
Nehéz a gyógyulás, csakugyan, s éppen amiatt is, mert a vészkorszakban nem „csak” a magyar zsidók egy nemzedékét metszették ki az életből. Az iparszerű megsemmisítés férfira és nőre, aggra és csecsemőre is kiterjedt. Kövér László szülővárosából, Pápáról háromezer-háromszáz zsidót, a város lakosságának egytizedét kényszerítették marhavagonokba, s vitték Auschwitzba 1944. július 4-én. Orvosokat, jogászokat, iparosokat, kereskedőket, tanárokat és kétkezi munkásokat. S velük családjukat a nagyszülőktől az unokákig. Háromszázan tértek haza.
Pápán a neoreneszánsz zsinagóga hatalmas, gyönyörű épülete évtizedek óta elhagyatottan áll: mostanában fontolgatják kulturális célú hasznosítását. Először ki kellett vágni azt a másfél méteres fácskát, amely a templom küszöbén sarjadt ki, a soha nem nyíló kapu védelmében.
Most fordítom a háromszáz pápai túlélők egyikének, László Andrásnak 2002-ben Amerikában, angol nyelven megjelent könyvét. Lábjegyzet a történelemhez című írásában számot ad róla, hogyan kényszerítették házaik elhagyására, hogyan zsúfolták be a gettóba a pápai zsidókat. Őt magát munkaszolgálatra vitték, innen került a Bergen-Belsen-i táborba. Családjának tagjait: öreg, beteg nagymamáját, szinte mozgásképtelen nagynénjét és beteg édesanyját Auschwitzba vitte a vonat. Nagybátyját, László Miklóst az első világháborúban arany vitézségi éremmel tüntették ki. Őt, a féllábú hadirokkantat és tizenhárom éves fiát a törvényeknek megfelelően megkímélték a deportálástól. Túlbuzgó csendőrök azonban mindkettőjüket kivitték a város határába egy Frimm Pál nevű hadirokkanttal együtt, és agyonlőtték. Ma Pápán utca viseli László Miklós nevét, szülőházán pedig emléktábla hirdeti az emlékét.
László András 24 tagú családjából csak ketten tértek haza Pápára, ő és unokatestvére, Györki Imre, akiből a város köztiszteletben álló ügyvédje lett. László András tizenkilenc évesen kiment Amerikába, ahol operatőrként fényes pályát futott be. Számos művészfilm mellett ő fényképezte a Sógun, a Washington zárt ajtók mögött című sorozatokat és a Rambo sorozat kezdő darabját. A holokauszt hatvanadik évfordulóján Washingtonban Tom Lantos mellett állva gyújtotta meg a magyar áldozatok emlékmécsesét.
Visszaemlékezését azért írta meg, hogy sose feledjük az áldozatokat, és legyen erőnk egy olyan jövőt építeni, amelyben az elképzelhetetlen bekövetkeztétől egyikünknek sem kell már félnie.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
