rss      tw      fb
Keres

Die Welt: Miért vesz igénybe a modern Magyarország Istent és királyt?



Az új magyar alkotmány „Nemzeti hitvallással” kezdődik. Martonyi külügyminiszter megmagyarázza, miért üt meg az ország ilyen dagályos hangot – kezdi Martonyi Jánossal készített interjúját a Die Welt című német konzervatív napilapban Thomas Schmid, a lap főszerkesztője.


Welt Online: – A magyar parlament a tervek szerint elfogadja az új alkotmányt. Hihetetlenül patetikusan kezdődik egy „Nemzeti Hitvallással”.

Martonyi János: – Ilyesmi megtalálható nagyon sok ország alkotmányában. Az új alkotmány szerzői tanulmányozták minden európai és több Európán kívüli állam alaptörvényeit. Közülük sok nagyon patetikus, hivatkozik istenre vagy a királyra. Nézze csak meg, mennyire patetikus például a lengyel alkotmány.

– De Önök miért teszik ezt?

– Beismerem, a hangvétel nagyon ünnepélyes. De az alkotmányok preambulumainak az is a feladatuk, hogy ívet építsenek a múltból a jelenen át a jövőbe. A preambulumnak segítenie kell a nemzetet abban, hogy megbizonyosodjon önmagáról.

– Mindjárt az elején ez áll: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. És ez nagyon a 19. századot idézi.

– Egy brit író ezt egyszer nagyon szépen megválaszolta: A magyarok büszkék, mert sikerült nekik a túlélés a legellenségesebb körülmények között. Önöknek Németországban soha nem volt ilyen gondjuk. Minket azonban megtámadtak a mongolok és később a törökök. Állandóan háborúban álltunk, a nemzeti identitásunk folyton veszélyben volt. Kudarcot vallott 1848-as forradalmunk. És aztán jött két világháború a 20. században. Arra vagyunk büszkék, hogy mindezt túléltük nemzetként, és nem hullottunk szét.

– Az Ön hasonlata sántít. Lényegében Németország sem volt soha biztos nemzeti identitásában, és a vallási háborúk óta gyakran állt háborúban. Ennek ellenére az alkotmányunk szándékosan szűkszavú és józan hangvételű.

– Önök megengedhetik ezt maguknak – Önök nagy ország. És tulajdonképpen érthető, hogy a nemzetek a történelembe való messzi visszanyúlással is indokolják és igazolják önmagukat. A történelem magyarázza a legitimitást.

– Mi az oka a „Szent Magyar Koronára” való, rendkívül patetikus hivatkozásnak?

– Az, hogy a korona a magyar kontinuitás jelképe.

– Az a gyanúm, hogy azoknak a nemzeteknek, amelyek történelmük mélyéből indokolják önmagukat, szükségük van erre, mert öntudatuk nem erős, hanem gyenge.

– Ez igaz, szeretnénk spirituálisan és mentálisan – és egyébként gazdaságilag is – erősebbé válni. Spirituális és mentális megújulásra van szükségünk. Azt azonban nem hiszem, hogy gyengék vagyunk. Éppen a fiatal embereknek van szükségük rá, és ők akarják a hivatkozást a történelemre, amelyet még csak éppen kezdenek felfedezni.

– Egy alkotmánynak nemzeti konszenzust kell megalapoznia. Miért nem vonták be az ellenzéket az alkotmánytervezeten való munkába?

– Ez így nem is igaz. Mindent elkövettünk, hogy bevonjuk őket, hogy meggyőzzük a munkában való részvétel fontosságáról. Az alkotmánytervezettel folytatott munka tavaly júniusban kezdődött, és az ellenzék részt vett benne. Majd októberben politikai okokból kivonultak a bizottságból. Az elmúlt hónapokban újra és újra meghívtuk őket, hogy jöjjenek vissza, és megpróbáltuk meggyőzni őket, hogy kötelességük részt venni. Néhányan eleget is tettek ennek a felhívásnak, de a többség sajnos nem.

– Önök figyelembe vették az ellenzék javaslatait?

– Néhányat. Egyebek között a szociális jogok kérdésében. A zöldek akartak egy olyan passzust, amely kiemeli a jövendő generációk jogait. Ez a passzus most ott áll a tervezetben.

– Az Önök miniszterelnöke, Orbán többször beszélt arról, hogy Magyarországon most nemzeti forradalom zajlik. Megengedhető, hogy demokratikus átalakulási folyamatokat ilyen harciasan írjanak le?

– A forradalom valami más is lehet, mint amire Marx gondolt. A forradalom nem jelent mást, mint nagyon gyors átalakulást. És nálunk valóban ilyen zajlik. És amint Ön a saját országa történelméből is tudja: létezhetnek békés forradalmak is.

– Az Önök miniszterelnöke mégiscsak igen konfrontatív módon jár el.

– Kérdezze meg az összes szomszédos országunk kormányfőit – ők mindannyian remekül és harmonikusan működnek együtt Orbán Viktorral. Retorikája kétségtelenül direkt, erőteljes, és néha támadó kedvű, és beismerem, hogy ez nem az én stílusom. De nézzen körül a nyugati világban: a politikusok mindenütt kénytelenek olyan nyelvet használni, amelyet megért a nép.

– Hát igen, de ő időnként mégiscsak erősen nacionalista hangot üt meg, és ezzel kiszolgálja a magyarországi nacionalista áramlatokat.

– Nekem egyáltalán nem ez a benyomásom. Tény azonban, hogy a nemzetállam eszméje ma erősebb és élőbb, mint 20-30 évvel ezelőtt volt. Az európai föderalizmus eszméje nagyon szép volt, én is osztottam. De mégiscsak az a helyzet, hogy a nemzetállam koncepciója megerősödött és jelentősebbé vált. És ez kifejezésre jut a nyelvben is.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!