Roma óvodásokról van szó?
- Részletek
- Napi apró
- 2011. április 06. szerda, 04:56
- Lévai Júlia
A civilek, jogvédő szervezetek fellépésének és a rendőrség körültekintő munkájának köszönhetően április 2-án, pénteken aznapra sikerrel megakadályozták, hogy Hejőszalontán eszkalálódjanak az indulatok, a neonácik anticiganista felvonulása miatt. Hétfőn azonban Hejőszalonta polgármestere arról számolt be, hogy a faluban mégis keletkeztek feszültségek, és sok szülő nem vitte óvodába a gyerekét, mivel az óvónő is a neonácikkal együtt vonult. Információi szerint hétfőn 57 gyerekből csak 15-öt vittek be a roma szülők.
Álkérdések következnek, a tőlünk eltérő gondolkodásúaknak címezve:
Jól értjük? A cigányok gyerekei rendszeresen járnak óvodába? És ilyen nagy létszámban? Miről beszélnek azok, akik folyamatosan a teljes cigányság összeesküvés jellegű be nem illeszkedési szándékait, óvoda-iskola ellenes indulatait emlegetik?! És erre hivatkozva általános érvényű korlátozásokat, szigorításokat akarnak bevezetni?
Elmondom, mitől álkérdések ezek. Attól, hogy tudnunk kell: ezeket is csupán magunknak tettük föl, egyedül a mi fülünkhöz ér el az üzenetük. Több – ezek közt nem is feltétlenül jobboldali – portálon megnéztem a hozzászólásokat a hírhez. És több helyen is ugyanazt a gyűlölet diktálta logikát kellett látnom: a cigány szülők nem azért nem viszik óvodába a gyerekeiket, mert a többségi óvónő okot szolgáltatott a bizalmatlanságra, hanem „mert ezek minden lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy kibújjanak a kötelezettségeik alól”. Tessék, most is hogy kitalálták, hogy az óvónő az ellenségük, jó kis ürügy nekik!
Magyarán: A jelen helyzetben egy pillanatig se hihetjük, hogy a hétköznapi viták szintjén létezik „a tények önmagukért beszélnek” törvényszerűsége, és így meggyőzéssel célhoz érhetünk elvakult, indulatvezérelt polgártársainknál. Nyilvánvaló, hogy ahol ugyanazt a tényt ellenkező előjellel lehet értelmezni, ott nincs vitahelyzet, ott semmiféle olyan konklúzió nem lehetséges, amely az eltérő vélemények ütköztetéséből jöhetne létre. Az egyik álláspont ugyanis nem üti meg a „véleményalkotás” szintjét, hiszen nem mérlegelések nyomán jött létre, hanem úgy, hogy a beszélő másoknak tulajdonította a saját fantáziájában keletkezett, semmivel sem bizonyított indítékokat. Ezeket a hétköznapi vitákat éppen ezért (de hát ez nem tegnap óta köztudott) nem érdemes lefolytatni, sőt, aki belemegy, az csak tovább növeli a feszültségeket.
A kérdéseknek azonban vannak nem hétköznapi címzettjeik is, úgymint a témáért felelős politikusok, államtitkárok, miniszterek. Ők nem engedhetnék meg maguknak, hogy elmenjenek a tények mellett, és a fantáziáik kivetítései alapján ítélkezzenek, de, mint tudjuk, sokan közülük mégis ezt teszik (ld. a felzárkóztatásért felelős államtitkár nyilatkozatainak hosszú sorát is). Úgyhogy most élesben is fölteszem még egyszer a kérdéseket:
Jól értjük? A cigányok gyerekei rendszeresen járnak óvodába? És ilyen nagy létszámban? Miről beszélnek azok, akik folyamatosan a teljes cigányság összeesküvés jellegű be nem illeszkedési szándékait, óvoda-iskola ellenes indulatait emlegetik?! És erre hivatkozva általános érvényű korlátozásokat, szigorításokat akarnak bevezetni?
Sőt, ezeket még továbbiakkal is megtoldom: Hogy lehet az, hogy ezeket a kérdéseket még egyetlen kormánypárti képviselő sem tette föl a parlamentben jelen lévő jobbikosoknak?
Továbbá: Hogy lehet az, hogy ezeket a kérdéseket még egyetlen ellenzéki képviselő sem tette föl a parlamentben jelen lévő jobbikosoknak valamint kormánypártiaknak?
Nem ma – tegnap és tegnapelőtt. A romák óvodai-iskolai statisztikáinak ismeretéhez nem kell a hejőszalontai példa, évtizedek óta hozzáférhetők, ahogyan az óvodai és iskolai elmaradás vagy lemorzsolódás okai és motivációi szintén feltárt jelenségek, nem szükséges őket fantáziálásokkal kipótolni.
De hát, mint tudjuk, fantáziálni mindig sokkal könnyebb, mint szembenézni számokkal, tendenciákkal, realitásokkal, és ezekre szellemes, hatékony stratégiákat építeni. Mondanám, hogy ja, így már értem, miért választják sokan felelős és jól megfizetett posztokon is inkább a fantáziálást. De nem mondom, hiszen ezeknek a felelős és jól megfizetett posztokon álló embereknek még a képzelgéseik is mérhetetlenül unalmasak és szellemtelenek, s annyi eredetiség sincs bennük, hogy legalább kicsit eltérnének a többség borzalmas kliséitől.
(Lévai Júlia)