A nő a tét
- Részletek
- Napi apró
- 2011. április 04. hétfő, 04:20
- Huszár Ágnes
A villámgyors alkotmányozási folyamat egyik kis arabeszkje a gyerekek, úgymond, „jogfosztottságának” megszüntetése a szülő(k)nek adott szavazati jog révén. Az előzetes ötletelés a két szülő között osztotta volna meg a jogot – ami páratlan számú gyermek esetén töredékszavazatokhoz vezetett volna –, a kérdéssorozatba már csak az anyának juttatott egy plusz szavazat lehetősége került be.
Ami két szavazathoz juttatná a nőket, nem mindet persze, csak azokat, akiknek a szavazás idején kiskorú gyermeke(i) van(nak). Történik mindez 2011-ben, amikor a magyar törvényhozó testület, az országgyűlés tagjainak 8 százaléka nő. Ez valamivel kevesebb, mint az 1907-es finn parlamenté volt, miután 1906-ban ebben az országban – Európában elsőként – szavazati jogot adtak a nőknek. Magyarországon először 1918-ban kaptak szavazati jogot a 24. életévüket betöltött nők, feltéve, ha tudtak írni-olvasni. Az első képviselőnő – Slachta Margit – 1920-ban foglalt helyet a parlamentben. Az általános, egyenlő és titkos választójogra 1945-ig kellett még várni.
Most viszont az új alkotmány alaposan megbecsülné a nőket, nem mindet persze, csak a kormánypárti mézesmázossággal „anyukákként” említetteket. A javaslatot a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasította, de a hangulatjavító trükként bevetett ötlet tovább forog a közbeszédben. Szájer József botránynak nevezi az elutasítást, és egy társadalmi bizottság létrehozását javasolja a miniszterelnöknek és az államfőnek a kérdés előkészítésére. Orbán Viktor a Magyar Televízió Az Este című műsorában egyenesen úgy fogalmaz, hogy „fáj a szíve” a „családi szavazati jogért”.
A kommunikációs gumicsont betöltötte funkcióját, elterelte a figyelmet a készülő alkotmány fontosabb elemeiről. Most egy időre talán lekerül a napirendről. Bár, ki tudja, talán még előveszik egyszer. Hogy megvalósuljon az, amire vágynak: egyre több nő él az aktív szavazati jogával (ikszel a fülkében), hogy még kevesebb nő élhessen a passzívval (foglaljon helyet a törvényhozó testületben).
(Huszár Ágnes)
