Reding: az unió alapjogi chartája nem csodaszer, éves jelentés
- Részletek
- Külföldi hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. március 31. csütörtök, 18:32
MTI 2011. március 31., csütörtök 18:24
Az Európai Unió alapjogi chartája nem egy minden problémára megoldást jelentő csodaszer, Viviane Reding pedig se nem varázsló, se nem "szuperzsaru" - ismerte be az Európai Bizottság igazságügyi biztosa csütörtöki sajtóértekezletén, ahol a magyar médiatörvényről is említést tett.
A charta már több mint egy éve kötelező erővel bír, de "ahhoz, hogy eredményeket hozzon, az kell, hogy a polgárok tisztában legyenek a jogaikkal, s tudják, hogyan kellene azokat gyakorolniuk, hogy kiharcolhassák az igazságot" - hangsúlyozta Viviane Reding a charta alkalmazásának eddigi tapasztalatait összefoglaló első éves jelentést ismertetve.
Az unió polgárainak 72 százaléka azonban semmit sem tud az EU alapjogi chartájáról - mondta annak alapján, hogy az eddig hozzá érkezett mintegy négyezer panaszos levél háromnegyed része nem a charta hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozott.
Az európai alapjogi charta, amely szervesen kapcsolódik a 2009 decembere óta hatályos Lisszaboni Szerződéshez, uniós szinten biztosít védelmet a szabadságjogoknak s azon belül a kisebbségi jogoknak is.
"Az Alapvető Jogok Chartája az európai intézményekre - így az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre és az Európai Tanácsra - ró kötelezettségeket, amikor direktívákat készítenek elő, illetve a tagállamokra az európai jog alkalmazásakor" - hangsúlyozta az igazságügyi biztos, a Bizottság egyik alelnöke.
A hozzá címzett levelekről Reding elmondta, hogy az azokban foglalt esetek 36 százaléka volt köthető igazságügyi problémához, és sokat olyan emberek írtak, akik azt kifogásolták, hogy saját országuk bírái nem a javukra ítéltek.
"Sok levél elvesztett válóperekkel foglalkozott, s minthogy először fordult elő, hogy egy európai biztos felvállalta ezt a kérdést, úgy érezték, hogy varázspálcám van és meg tudom oldani a megoldhatatlant is" - fejtegette. "Pedig az igazságügyi szisztéma nemzeti hatáskörbe tartozik."
"Olyan esetekben viszont, amelyekben az uniós jog a meghatározó, nem tűröm el az alapvető jogok semmilyen sérelmét" - figyelmeztetett.
Reding tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy vitába bocsátkozott Franciaországgal a roma kisebbség jogaival kapcsolatban. "Franciaország vállalta, hogy hozzáigazítja saját törvénykezését a vonatkozó uniós joganyaghoz" - mondta a biztos, és üdvözölte, hogy erre még a tavasszal sor kerül. Az ügy egyik folyománya volt ugyanakkor, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök gyakorlatilag rendreutasította Redinget és nem állt ki mellette, amikor a II. világháborús deportálásokhoz hasonlította a romák kitoloncolását Franciaországból, s Párizs ezt sértőnek találta.
Egy másik ügyben, nevezetesen a vitatott magyar médiatörvény miatt a magyar kormánnyal kialakult vitában Reding a háttérbe vonult Neelie Kroes távközlési biztossal szemben.
"Az audiovizuális szolgáltatásokról szóló direktíva (európai törvény) magyarországi gyakorlatba való átültetéséről volt szó, s a magyar parlament a Bizottság által felvetett négy ponton módosította a törvényt" - védekezett csütörtöki sajtótájékoztatóján az igazságügyi biztos.
"Önök, persze, azt szeretnék, ha minden alkalommal az asztalra csapnék, s ebből főcímet csinálhatnának" - fordult az újságírókhoz Viviane Reding, beismerve ugyanakkor, hogy cselekvésének korlátai vannak.
