Neki az Uniónak
- Részletek
- Napi apró
- 2011. március 31. csütörtök, 03:55
- Patai Ambrus
Az Orbán-féle alkotmánytervezet, amelyet statáriális eljárással kívánnak az országra ráerőltetni, már számos kritikát váltott ki. Itt most egy olyan elemére hívom fel a figyelmet, amely – elfogadása esetén – az Unióban azonnali kötelezettségszegési eljárást von majd maga után.
A képviselői előterjesztésként március 14-én a Parlament elé került szöveg tanúsága szerint az Orbán-vezette Fidesz át akarja alakítani az ombudsmani intézményrendszert. (Ha már az Alkotmánybíróságot teljesen eltörölni nem lehet, lehetetlenítsük el az alapjogok védelmének másik fontos intézményét.) Az eredeti elképzelés szerint (T/2627 sz. javaslat 30. §) a mai négy helyett egyetlen ombudsman maradna. Kiiktatnák a kisebbségi jogok biztosát és a környezetvédelmi ombudsmant, az intézményt pedig, hogy szabad kezet kapjanak az átalakításhoz és nekik tetsző személy kiválasztásához, átneveznék „alapvető jogok biztosának”.
A fránya uniós szabályozás miatt azonban az adatvédelmi biztos intézményét nem lehetett egyszerűen kitörölni, kénytelenek voltak a tervezetbe beleírni, hogy „a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi.” (V. cikk (3) bekezdés)
Miért is? Azért, mert az Uniónak a személyes adatok védelméről szóló 95/46/EK Irányelve minden tagállamban kötelezővé teszi független adatvédelmi hatóság működtetését. Az Irányelv 28. cikke részletesen szabályozza e nemzeti szervek feladatát, és kimondja, hogy e hatóságok a rájuk ruházott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el. A Magyarországon 1992-ben elfogadott adatvédelmi törvény és az 1995. óta a pártok konszenzusával, kétharmados többséggel megválasztott magyar adatvédelmi biztos intézménye megfelel az uniós követelménynek. Eddig se joga, se lehetősége nem volt semmilyen állami vagy magánszervezetnek vagy személynek, hogy az adatvédelmi biztos jogvédő tevékenységét a saját érdekeinek megfelelően alakítsa, vagy akárcsak befolyásolja.
Az Irányelv nem ír elő kötelező elnevezést vagy szervezeti formát a tagállami adatvédelmi intézmény számára, így egyes országokban ombudsmanok, parlamenti biztosok látják el ezt a feladatot. Az intézmények kialakításánál döntő az Irányelv által előírt teljes függetlenség biztosítása.
A március 28-án Lázár és Harrach képviselő által T/2627/50. számon benyújtott – 63 pontból álló – módosító csomag 12. pontja az idézett mondatot a következőképpen kívánja átírni: „A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését önálló államigazgatási szerv ellenőrzi.” A hatályos jogszabályok azonban ilyen intézménytípust nem ismernek, ezért hozzávetőlegesen sem tudhatjuk, ez mit jelent. Ami biztos, hogy államigazgatási szervként kormányzati alárendeltségbe tartozna. Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes az Irányelvvel.
E felől minden kétséget eloszlat az Európai Unió Bíróságának 2010. március 9-i ítélete*, amely a Németországi Szövetségi Köztársaság kötelezettségszegését állapította meg. A Bíróság kimondta, hogy az állami felügyelet, bármilyen természetű legyen is, lehetővé teszi az érintett kormány vagy a fennhatósága alatt álló valamely közigazgatási szerv számára az adatvédelmi hatóságok határozatainak közvetlen vagy közvetett befolyásolását, vagy adott esetben megsemmisítését, és helyettük új határozat hozatalát. Ha a tagállami adatvédelmi hatóságok az általános közigazgatás részét képezik, nem áll módjukban objektíven eljárni, amikor a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket értelmezik és alkalmazzák. A kormánynak ugyanis, ha ez szükséges vagy hasznos számára, ahhoz is különleges érdeke fűződhet, hogy adatbázisokhoz férjen hozzá bizonyos feladatai teljesítése érdekében, például költségvetési vagy büntetésvégrehajtási célból. Ugyanez a kormány arra is hajlamos lehet, hogy akkor, amikor az egyének védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyes fontos vállalkozások alkalmazzák, a személyes adatok kezelésében gazdasági érdekeket részesítsen előnyben.
A bíróság nyomatékosan hangsúlyozza, hogy önmagában az a kockázat, hogy az adatvédelmi hatóságok döntéseire az őket felügyelő hatóságok politikai befolyást gyakorolhatnak, már elegendő akadályát jelenti annak, hogy feladatukat független módon láthassák el.
(Patai Ambrus)
* Lásd C-518/07. sz. ügy
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
