Molnár Béla: politikai akarat esetén meg lehet oldani a magyar kötöttpályás jármű gyártást
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. március 30. szerda, 18:53
MTI 2011. március 30., szerda 18:43
Megfelelő politikai akarat esetén meg lehet oldani a kötöttpályás járművek gyártását Magyarországon - mondta Molnár Béla, a KDNP közlekedési szakosztályának vezetője a Magyar pályára magyar járműveket! című konferencián az MTI-nek, szerdán.
A Magyar Munka Magyar Érték Alapítvány azért szervezte a konferenciát, hogy felmérje a gyártói és megrendelői oldalon a lehetőségeket és igényeket.
Molnár Béla hangsúlyozta, hogy jelenleg is kiváló magyar mérnökök állnak rendelkezésre, és a hazai gyártók világszínvonalú, kiváló kötöttpályás járműveket, részegységeket képesek előállítani.
Molnár Béla példaként említette, kevesen tudják, hogy Mátranovákon világszínvonalú mozdony futóművet állítanak elő.
A hazai vasúti járműgyártó cégek szerint nem lenne drágább a magyar termék, mint a külföldi, a haszon pedig itt maradna az országban, és fejlesztené a magyar ipart, munkahelyeket teremtene - hangsúlyozta Molnár Béla.
György István főpolgármester-helyettes a konferencián úgy vélekedett, hogy a főváros közösségi kötöttpályás közlekedése jó felvevőpiaca lenne magyar járműveknek.
A főpolgármester-helyettes utalt arra, hogy a kötöttpályás fejlesztésekkel számolnak, és már előkészítették a villamos- és trolibusz-beszerzéseiket uniós forrás igénybe vételével, 100 százalékban alacsonypadlós járműveket vásárolnának 116 milliárd forint értékben.
Dabóczi Kálmán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a teljes utazási lánc fejlesztésében kell gondolkodni, és a pálya infrastrukturális fejlesztéseit is végre kell hajtani, különben csak részleges eredményt lehet leérni.
Pentz Rudolf, a GTBK Ganz Transelektro Kft. ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a Ganz, amely a magyar járműgyártás letéteményese volt, ma is jól csengő név. Mára a Ganz szétforgácsolódott, de a képességek, kompetenciák, tapasztalatok a kisebb-nagyobb hazai cégeknél, járműjavítóknál még adottak, és ezekre járműgyártást lehetne alapozni.
Surányi Sándor, a GanzPlan Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója a hazai vasúti járműgyártási klaszter alakulásáról számolt be. Az ebben részt vevő cégek lefedhetnék a jármű gyártás egészét - mondta. Kiemelte, hogy az Új Széchenyi Terv közlekedésfejlesztési programja a hazai vasúti járműipar revitalizációját tűzte ki célul, megvalósulás esetén több ezer munkahelyet teremte.
Zaránd György, a MÁV Gépészet Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a vasúti járműpark elöregedett a közép-kelet európai térségben, a MÁV gördülőállományának átlagéletkora 30 év felett van, és mindössze 4 százalékot tesz ki az új járművek aránya. Az utóbbi időben beszerzett MÁV-járműveket sem Magyarországon gyártották, minimális volt a magyar hozzáadott munka. Szerinte Magyarországon érdemes lenne a vasúti járműgyártással foglalkozni, mert rendelkezésre áll a szakmai tudás.
Schwartzné Lovász Beáta, a Dunakeszi Járműjavító ügyvezetője hangsúlyozta, hogy nemcsak az új járművek gyártásában, hanem felújításban, átépítésben is gondolkodni kell.
Nagy Attila, a Debreceni Közlekedési Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a városban magyar gyártmányú villamosok és trolik járnak, az energiafelhasználást tekintve kedvező tapasztalataik vannak.
Monszpart Zsolt, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a kocsiparkjuk átlagéletkora 32 év. A korösszetételből adódóan 76 százalékos átlagos rendelkezésre állás volt 2010-ben. A MÁV-csoport stratégiájában a pályamegújítás kap hangsúlyt, és a gördülőállomány fejlesztéshez igyekeznek uniós forrásokat igénybe venni. Hosszú távon jelentős járműbeszerzésben gondolkodnak. Örömmel veszik, ha a hazai összeszerelés, beszállítás prioritás kapna a gördülőállomány beszerzésénél, de ezt a mostani közbeszerzésben nehéz érvényesíteni - mutatott rá a MÁV-START vezérigazgatója.
Molnár Béla a konferencia zárszavában meggyőződését hangoztatta, hogy lehetséges kötöttpályás jármű gyártás Magyarországon, mert van rá akarat és vállalkozó kedv. Csak politikai akarat kérdése, hogy ismét megszerveződjön a gyártás, a beszerzési igényt pedig is úgy kell megfogalmazni az anyagi lehetőségek függvényében, hogy a magyar vállalkozások is teljesíteni tudják, továbbá a magyar vállalkozások ne legyenek hátrányban a külföldiekkel szemben.
