Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 25.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. március 28. hétfő, 02:52
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Azt szeretném Öntől megtudni, hogy miután – most már egészen bizonyosan hamarosan – új alkotmányunk lesz, ennek szövegébe beleszólhat-e az Európai Unió, van-e erre egyáltalán joga, úgy, ahogy ezt a médiatörvény esetében tette?
Valki László: - Az Európai Unió valamely szerve akkor nyilváníthat véleményt bármilyen magyar jogszabályról, így a magyar alkotmányról is, ha az ütközik vagy ütközne európai uniós normákkal.
- Ha bevezetnék az egypártrendszert az alkotmányban, az nyilvánvalóan ütközne, akkor beleszólhatna?
- Igen, hiszen az Európai Unió szerződése, tehát a Lisszaboni Szerződés nagyon egyértelműen kimondja, hogy az Európai Unió a jogállamiság és pluralizmus elve alapján nyugszik, következésképpen természetesen azonnal lépnének.
- De csak ilyen nagyon sarkított esetekben vagy körülmények között lehetne beleszólni abba, hogy milyen alkotmányt fogad el a magyar parlament?
- Nyilván nagyon széles a vizsgálható lehetőségek köre, az én benyomásom szerint a jelenlegi tervezet nem tartalmaz olyan normát, amely európai uniós normába ütközne, hacsak a választásra vonatkozó elképzelés nem, hogy nem mindenkinek van egyenlő választójoga, hanem a gyermekeseknek több választójoguk van.
- De még az is lehet, hogy ezt kiveszik a végső változatból és akkor ez sem fog ütközni. Több olyan megállapítás vagy mondat van benne, amely sokféleképpen értelmezhető, de azt meg uniós oldalról valószínűleg nemigen tudják kifogásolni.
- Én azt hiszem, hogy a problémák, ha lesznek, akkor nem magával az alkotmány szövegével lesznek, hanem a sarkalatos törvények szövegével. Ezek tartalmát jelen pillanatban természetszerűleg nem ismerhetjük, hiszen valamikor a jövőben hozzák meg őket. Lehet, hogy egyes konkrét szabályok esetében felmerül az a kérdés, hogy az a konkrét jogszabály összeütközésbe kerül-e az európai uniós normákkal vagy sem.
- Ha kiderülne a következő hónapokban, hogy bizonyos kétharmados vagy úgynevezett sarkalatos törvények szabályai ütköznek az uniós normákkal és ezeket a sarkalatos törvényeket az alkotmány egy bizonyos értelmezéséből vezették le, akkor még az is elképzelhető, hogy visszamenőleg azt mondaná az unió, hogy a sarkalatos törvényben ez és ez a passzus ütközik az európai szabályokkal, ezért visszamenőleg még az alkotmányt is módosítani kell, hogy ilyen fajta értelmezést ne lehessen a jövőben alkalmazni?
- Ebben én nem tudnék nagyon határozott véleményt mondani, azt hiszem, hogy a gyakorlatban az történne, hogy a sarkalatos törvények egyes rendelkezéseiről azt mondaná az Európai Unió bírósága vagy azt megelőzően, az Európai Bizottság azt állapítaná meg, hogy ezek és ezek a rendelkezések ellentétesek az uniós joggal. Nem hiszem, hogy azt firtatná utána az Európai Unió valamely szerve, hogy milyen okból sértették vagy sértik ezek a normák az európai uniós elveket.
- Tehát nem mennének vissza az alkotmányig, feltehetően megelégednének azzal, hogy a sarkalatos törvényekből kivetetnék, ha volnának ilyen passzusok.
- Igen, így képzelhető el.
- Az alkotmány egészével kapcsolatban más nyilváníthat-e véleményt? Tudjuk, hogy a Fidesz most elküldte az Európai Néppártnak a hevenyészett angol nyersfordítást, de feltehetően azért, hogy valamilyen véleményt, még inkább el tudom képzelni, hogy támogatást szeretne kapni hozzá. Azt is tudjuk, hogy idehívtak egy nem európai uniós szervezet, az Európa Tanács úgynevezett Velencei Bizottságát, és nekik is feltettek bizonyos kérdéseket az alkotmányról. Például egy Európa Tanács milyen véleményt nyilváníthat, és az mennyiben fogadandó meg, ha ütközik az alkotmánnyal?
- Az Európa Tanács és ezen kívül az Európai Bíróság, az Emberi Jogok Európai Bírósága akkor fogalmazhatna meg erről véleményt, ha egy meghatározott konkrét norma lenne ellentétes. Nem az európai uniós joggal, hanem az Európa Tanács által 1950-ben alkotott Európai Emberi Jogi Egyezménnyel vagy annak valamely kiegészítő jegyzőkönyvében foglaltakkal állna ellentétben. Ebben az esetben ugyanis részben a Velencei Bizottság tárgyalhatná a dolgot, ahogy ma is tárgyalhatja, ma is beszélgethet róla, a Velencei Bizottság azonban csak tanácsadó szerv, semmiféle kötelező normát, kötelező rendelkezést, határozatot megfogalmazni nem tud. Azonban a jogvita adott esetben a strasbourgi bíróság elé vihető, és ott állíthatja valaki, akár egyén, akár egy másik állam, hogy valamelyik alkotmányi norma vagy később sarkalatos törvény valamely normája ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
- Magyarán tehát az alkotmányt, elfogadása után, valószínűleg nem fogják olyan vizsgálat alávetni, mint például a médiatörvényt. De lehet, hogy a következő hónapokban, években a kétharmados sarkalatos törvények kidolgozása és elfogadása után lesznek olyan konkrét jogesetek, amelyekben akár egyének, akár intézmények összetűzésbe kerülnek a magyar joggal vagy a magyar igazságszolgáltatással. Az ügyüket elviszik akár Strasbourgig is, akár egy másik európai uniós bíróság elé – ami Luxemburgban van –, és akkor konkrét bírósági ügy késztetheti arra a magyar államot, hogy akár még az alkotmányt is megváltoztassa.
- Ha az alkotmány valamely rendelkezése ellentétes akár az egyik egyezménnyel, az integrációs egyezményrendszerrel, akár az Európai Tanács, Európa Tanács keretében létrejött európai jogi egyezménnyel, abban az esetben maga az alkotmány rendelkezései is odakerülhetnek, ez azonban csak akkor fordulhat elő, ha a hátralévő időben, húsvétig olyan szöveg készül, amely tényleges összeütközéseket tartalmaz. Ezeknek a rendelkezéseknek a tartalmát tehát nem ismerjük, később azonban a sarkalatos törvényeknél természetesen előfordulhat az, amit Ön mond.
