Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 18.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. március 21. hétfő, 02:24
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Azért szeretném, ha beszélgetnénk pár percig, mert néhány nappal ezelőtt meglehetősen nagy port vert föl egyik nyilatkozata, amelyben indokolni próbálta az anyáknak járó plusz szavazat ötletét. Azt mondta, hogy elejét kellene venni annak, hogy a jövőnkről túlnyomó részben az idősebb generációk döntsenek, miközben a legnagyobb terhet a középkorosztályok cipelik a hátukon. De miért kellene elejét venni ennek?
Kósa Lajos: - A legkevésbé sem akarom elejét venni, nem is erről szólt a nyilatkozatom.
- Én szó szerint idéztem.
- Arról szólt, hogy az egyedüli lehetséges megoldás majdnem minden problémánkra, ami hosszú távon fenyeget bennünket, ha több gyerekünk van. Teljesen nyilvánvaló mindenki számára, hogy gyerekek nélkül semmilyen nyugdíjas rendszer nincsen. Semmilyen! Nincsen önfenntartó társadalom, gazdaság, szociális rendszer, semmi sincs. És az a helyzet, hogy ma azt látjuk, hogy azoknak az embereknek az érdekeit, akik leginkább viselik ennek a nagyon-nagyon komoly ügynek a terhét, kevésbé képviseljük, és ezekre különféle megoldások vannak. Nem biztos, hogy az egyedüli jó megoldás az, amit én javasolok, ez egyfajta lehetséges megoldás. Első pillanatra nyilván meghökkentően hathat, de én senkitől nem elvenni akarok valamit, hanem egyszerűen inkább az anyákat szeretném preferálni.
- De azért ha kétszáz fős az a parlament, akkor bizony elvesz azzal, hogy valakinek többet ad ennek a kétszáz fős parlamentnek a kialakításából.
- A helyzet az, ha belegondol, hogy az is egy kicsit furcsa, hogy vannak gyerekek, akik ugyan teljes jogú jogalanyok, de bizonyos jogokról azt mondjuk, hogy nem illetik meg őket. Ausztriában ezt úgy próbálták kezelni, hogy tizenhat évre szállították le a szavazási kort. Különféle megoldások vannak, ezt a vitát Németországban is nagyon komoly megfontolások alapján folytatták le, nem jutottak eredményre. Ez is egy felvetés, én csak azt látom, hogy van azért mégiscsak majdnem kétmillió olyan ember, aki a társadalom építésében részt vesz, a jövő építésében mindenképpen, de beleszólása nincsen sem személyesen, sem a képviselő útján.
- De magának a Fidesznek a léte is azt bizonyítja, hogy ez nem így van, mert 90-től kezdve Önök rendszeresen tagjai a parlamentnek, kétszer választásokat is nyertek, vagyis ezek szerint az idősebbek is el tudták dönteni, hogy a jövő biztosítékát például egy ilyen fiatal pártban látják, mint az Önöké.
- Bizonyára észrevette, hogy a Fidesz megszűnt korosztályos párt lenni egész pontosan 93-94 környékén. És azóta nem korosztályos párt. Az más kérdés, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége név mindenképpen jellemez, jellemzett bennünket, ma már nem így hívnak bennünket, de ez senkit nem zavar a tekintetben, hogy a fiatalság képviseletét hozzánk ragasszák. Ez nagyon megtisztelő, igyekszünk is neki megfelelni, csak azt látom, azt vesszük többen észre, hogy valamit tenni kellene annak kapcsán, hogy a fiatalabb generációknak is meglegyen a jövőalakításra való lehetőségük.
- De nekik is van egy szavazati joguk, csakúgy, mint az ő szüleiknek, akik közül egyébként a nagymamák és nagypapák biztos azt szeretnék, és ezt is mondják a gyerekeiknek, hogy bárcsak több unokám lenne, miért nincs már unokám vagy miért nincs még több unokám. Tehát ők is ugyanúgy szeretnék, ha több gyerek születne, ez nekik is jó.
- Nézze, a legközvetlenebbül, talán ez érthető, azok az édesanyák érintettek, akik tizennyolc év alatti gyereket szültek, nevelnek. Tehát az, hogy a gyerekeiknek mi a lehető legjobb, vagy mi a jövő szempontjából fontos, azt mégiscsak leginkább ők tudják képviselni. Én egyszerűen csak őket szeretném preferálni, senkinek a jogát nem elvéve. De természetesen a demokráciában létező intézmény, hogy különböző szempontok alapján bizonyos választói csoportokat pluszban preferálnak. Gondolja meg, ha nem lenne így, akkor Szlovéniába sose lenne a parlamentnek magyar nemzetiségi alapon képviselője. De ott ugye nemzetiségi alapon van ez a plusz preferencia, meg ez létező intézmény. Most én az anyák szemszögéből szeretném ezt kiterjeszteni, természetesen Ön mondhatja azt, hogy a fiatalabb generációk – akik még nem felnőtt korúak – érdekét legjobban a nagymamák meg a nagyapák képviselik. Ezt értelmesen meg lehet vitatni. Egy egészen biztos, hogy mi mély tisztelettel vagyunk minden szavazó iránt, legyen az fiatal vagy idős. Én arra tettem javaslatot, hogy próbáljuk meg a demokráciába azt a kétmillió embert valamilyen módon, valamilyen technikával bevonni, aki itt él velünk Magyarországon, és nincs köze ahhoz most jogilag, hogy az országban mi történjen.
- Szlovéniában a nemzetiségek preferálása gyakorlatilag nem befolyásolja a választások kimenetelét, Magyarországon kétmillió anyának a plusz szavazattal való ellátása nagymértékben befolyásolja, különösen akkor, ha Önökre még annak a gyanúnak az árnyéka is vetülhet, hogy a különleges gyermekkedvezményekkel ezeket az anyákat vagy a gyerekeket nevelőket előnyben részesítik. Azt lehet akkor mondani Önökre, hogy megvásárolják a szavazataikat.
- Nézze Bolgár úr, sokszor mondta ezt a felvetést a szocialistáknak akkor, amikor mindenfajta nyugdíjemelésről beszéltek?
- Önök is mondták...
-… Csak kérdeztem.
- Ja, hogy én sokszor mondtam-e?
- Igen, itt a Klubrádióban, de most ne válaszoljon rá.
- De a nyugdíjasok sose kaptak két szavazatot. Legfeljebb kedvezményeket kaptak.
- Csak mondjuk Horn Gyula – ha emlékszik rá – 97-ben beígérte a nagy nyugdíjemelést nekik, az nem volt szavazatvásárlás? Mert akkor nem kritizálta őket.
- S annak idején is, amikor Orbán Viktor a 14. havi nyugdíjat beígérte?
- Természetesen, ahogy Ön ezt a legjobban tudja, Orbán Viktor sosem ígért 14. havi nyugdíjat. De ha hoz egy olyan nyilatkozatot, hiteleset Orbán Viktortól, hogy ezt megígérte, Isten bizony egy fejedelmi vacsorára a vendégem az Ön által megnevezett vendéglőben.
- Na, már csak ezért is megéri. De visszatérve a dolog lényegére, és ha a nyugdíjasokat hozta szóba, Önök sem akarják elvenni például a Horn Gyula által megadott 65 éven felülieknek járó ingyenes utazást a tömegközlekedésben.
- Nem, éppen ezért szerintem, ha a jövőről gondolkozunk és egy kicsit távlatosan, akkor kár azzal fárasztani egymást, hogy különböző nyilatkozatokból milyen morálisan kifogásolható politikai szavazatvásárlás-szerzési akciót gondolunk ki. Mert ha jól meggondolja, a választásnak az a lényege, hogy megpróbáljuk megnyerni az embereket. Tehát nem létezik olyan politikai akció, amire nem lehet rásütni, hogy szavazatvásárlás. De nagyon messze van a választás, és ez egy felvetés, amit szerintem értelmesen meg lehet vitatni, anélkül, hogy napi politikai megfontolásokat idekevernénk. Én azt gondolom, hogy – mondom még egyszer Bolgár úr – ez egy javaslat. Szóval az, hogy kétmillió olyan ember él Magyarországon, aki velünk él, számos vonatkozásban teljes jogú és nem szólhat bele sem közvetlenül, sem közvetve az ország életébe, ez tény.
- A gyerekekre gondol?
- Igen, nyolcmillió szavazópolgár van Magyarországon.
- Talán nem is akarnak ebbe beleszólni, mert nincs hozzá tudásuk.
- Bolgár úr, ezt tudja mikor mondták? Az 1950-es években az Egyesült Államokban, amikor valakik azt javasolták, hogy a feketéknek legyen szavazati joga. Akkor mondtak ilyen érveket, hogy nem is akarnak beírni, mert azok...
- Na, azt nevezik rasszizmusnak, de azt, hogy egy gyerek a fejlődése során mikor jut el az országos ügyekhez, ezt nagyjából minden fejlett országban tudják.
- De nem is azt mondom, hogy a gyerekeknek adjuk, hanem hogy azoknak, akik a leginkább felelősen tudnak a gyerekeik jövőjéről gondolkodni és meg is illeti őket ez a felelősség, mert szülő, gondviselő, főleg ha édesanya, ez elvitathatatlan tőle. Én nekik akarom adni ezt a jogot és nem a gyerekeknek.
- Akkor azt mondja meg nekem, hogy miért nem jutott ez – azonkívül, hogy eszébe jutott Németországban is egyeseknek – másoknak eszébe. De végül ott is félretették a dolgot, ad acta tették. Ott miért vetették el?
- Az egyeseknek, az az ország egyik fele volt konkrétan.
- Igen, a kisebbik fele, maradjunk ebben.
- Nem a kisebbik fele, mert a CDU vetette ezt fel, és konkrétan ők vannak többségben a parlamentben, de végül is nem zárták le ezt a vitát.
- De miért van az, hogy a fejlett világban gyakorlatilag ez komolyan nem kerül szóba? Ahelyett, hogy óriási viták volnának, pláne döntések, mégis mindenhol egy ember-egy szavazat rendszer van.
- Bolgár úr! Azért, mert a demokrácia fejlődik. Például 1920-ban a világ egyetlen országának sem jutott a finneken kívül eszébe az, hogy a nőknek szavazati jogot adjanak. És a demokrácia fejlődött és akkor a szüfrazsettek mozgalmával kikövetelték maguknak. Amikor legelőször azt vetették fel Angliában, hogy a nőknek adjanak szavazati jogot, általános volt a megrökönyödés, megdöbbenés, az ötlet kigondolóit mindenféle embernek elmondták. És nagyon helyesen, természetesen a nőket éppúgy megilleti a szavazójog. Ugyanígy jártak a feketék Amerikában, amikor először vetették fel, hogy nekik szavazati jogot kéne adni. Akkor mindenfélét mondtak azokra, akik ezt megfogalmazták. Én nem tudom, hogy a családi alapon megfogalmazott szavazójog kiállja-e a viták próbáját és megvalósul-e, vagy sem, de szerintem egy olyan javaslat, amin érdemes elgondolkodni.
- Mindenesetre a vacsoránál szívesen folytatom Önnel. Köszönöm szépen.
- Jó, várom a bizonyítékait.
