Szégyenteljes hamisítvány!
- Részletek
- Napi apró
- 2010. április 09. péntek, 01:26
- Mihancsik Zsófia
Meg tudja mondani valaki, ki az, akit a Magyar Nemzet által közhírré tett videón látunk? Mármint azokon kívül, akik a videót készítették. És azt, hogy amit egy névtelen, arctalan, eltorzított hangú, tehát felelősség nélküli ember egy sötét szobában elmond, azonos súlyú-e azzal, amit Kubatov Gábor a saját hangján, a saját szavaival, hallgatóság előtt elmesél?
Kubatov Gábor önmagáról és a pártjáról beszél. Ez a névtelen és felelősség nélküli senki viszont másokat vádol. Ez is ugyanolyan súlyú, hitelességű és bizonyító erejű dolog lenne?
És azt meg tudja-e mondani valaki, hol volt eddig ez a videó? A Fidesz és médiája, amely eddig minden létező eszközt bevetett az ellenfelei lejáratásra, vádakkal szórta tele nap mint nap az étert, tolvajozott, hazugozott, bűnbandázott, feljelentett, magánlevelezéseket és magán szexuális szokásokat bányászott elő, nem érdekelte se jog, se tisztesség, se méltányosság, ez a Fidesz és ez a média nyugodtan ült volna egy ilyen videón? És csak két nappal a Kubatov-féle lebukás után jutott volna eszébe, hogy feltegye a YouTube-ra? Amiről a Magyar Nemzet, micsoda véletlen, nyomban hírt is adott?
Aki megnézte a videót, három távolról fényképezett monitorképen kívül, amelyeken csak egyetlen dolog olvasható világosan, az MSZP neve, lát egyetlenegy olyan információt is, amely alátámasztaná azt, amit a senki elmond?
A senki állításán kívül mi bizonyítja, hogy „a különböző adatbázisokban a központ mindenkihez különböző telefonszám-adatbázisokat rendel hozzá, és ezáltal mindenkihez fogunk tudni és tudunk telefonszámot, akkor is, hogyha éppen az illető állampolgár nem adja meg”? Ez utóbbi (és az összes többi) információt mi hitelesíti? Főként ki? A senki?
A senki állításán kívül mi bizonyítja, hogy „titkosított telefonszámokat töltenek fel a központból” egy adatbáziskezelőbe? Amelyik éppen üres, akkor is, amikor ezt az állítást halljuk.
Azt mondja a senki: „látod, megnézzük itt az EP-kopogtatót, ott is le tudunk ilyeneket kérdezni, és akkor ott meg tudjuk azt nézni, hogy az EP ideje alatt akkor pedig kik azok, akiktől megkaptuk a kopogtatócédulát, és kik azok, akiktől pedig nem." Hát nem látod! Te, néző, nem látod! Csak a mondatot hallod arról, hogy az MSZP törvénytelenül megtartotta az EP-választások idejéből a „kopogtatókon” szereplő adatokat, természetesen azokét is, akik nem adták oda.
Ki hitelesíti azt az információt, hogy „olyan fideszes politikusok, külső bizottsági tagok, szavazatszámlálóknak a nevei, családtagjainak a nevét és címeit is itt olvashatjuk, hogy egészében fel vannak benne térképezve más politikai párthoz tartozó erősebb szimpatizánsok, képviselőknek az adatai is, és ezeket is nyilvántartjuk itt.” A senkin kívül. Mert a képernyő nem. Egyetlenegy nevet sem látunk, egyetlenegy névsort sem, egy üres adatkezelő felületen kívül semmit.
Akinek van kedve hozzá, vegye végig az összes állítást, vesse össze azzal, amit éppen akkor a képen lát, és értékelje mindezt a senki és a sötét szoba kontextusában.
Megint hülyének vagy nézve, ember.
Ráadásul már a fáradságot se veszik maguknak, hogy a megtévesztésed eszköze hiteles legyen. Hogy kidolgozott legyen. Hogy legalább látszólag bizonyító erejű legyen. Hogy legyen minek hinned, ha már annyira hinni akarsz.
Ez csak egy szégyenteljes, kontár hamisítvány.
Egy olyan párt érdekében, amelyről a kampányigazgatója maga mondja el, hogy a magyar választók ki vannak szolgáltatva kényének-kedvének (ma a magyar választók, holnap a magyar állampolgárok). Amelyik veszi magának a bátorságot, hogy összeírja a nem rá szavazó deviánsokat. Amelyik „komcsinak” minősít mindenkit, akit nem sikerült bekényszerítenie a saját nyájába. Amelyik választási csalást követ el. Mert ami Pécsen történt, az nem „kampánycsendsértés”, ahogyan sokan tálalják. Az csak akkor lehetne, ha a Fidesz maga sértett volna kampánycsendet azzal, hogy felhívogat szombat-vasárnap boldog boldogtalan, hogy még egyszer elmondja nekik, miért rá és nem az ellenfélre kell szavazni (egyébként ezt is megtette). A Fidesz csalt és rágalmazott. Azt a látszatot keltette, hogy Szili Katalin a bűnös, mert ő sértett kampánycsendet.
Azt javaslom mindenkinek, vonatkoztasson el a választásoktól, a megrágalmazott Szili Katalintól, a megvádolt MSZP-től. Gondoljon bele abba, hogy ha ilyen aljas erők szövetkeznének ellene, hogy kabátlopási ügybe keverjék, mit tudna tenni, hogy tisztára mossa magát? Hogyan bizonyítaná, hogy nem tette meg, amivel vádolják? Hogy nem ő tette. Hogyan bizonyítaná, ország-világ vagy csak a szomszédok előtt, hogy kik állnak a merénylet mögött? Hogy ki a megrendelő és ki a végrehajtó? Mit tudna tenni, azon túl, hogy üvölt tehetetlenségében? És kétségbeesve nézi a szétvert életét?
Rémálom.
Hagyjuk a választást! Hagyjuk a politikát, a kampánycsendet, az adatbázist. Mert emberekkel állunk szemben. Olyan emberekkel, akik a legocsmányabb aljasságra, az ártatlan befeketítésére is képesek, ha ki akarják vonni a forgalomból. És közben jókat nevetnek rajta. Rajta is, és azokon a szerencsétleneken is, a saját híveiken (!), akiket sikerült felültetniük.
Amerikában az ilyen történetekre és az ilyen emberekre építik a legnyomasztóbb horrorfilmeket. Magyarországon az ilyen történetek után is az ilyen emberek kezébe fognak még több és még hatalmasabb eszközöket adni, a demokrácia nevében. A rémálomhoz.
(Mihancsik Zsófia)