rss      tw      fb
Keres

Az államfő, a nemzet egysége és az alkotmány


Lázár János és Harrach Péter a Sándor-palotában átadták Schmitt Pál köztársasági elnöknek a frakciószövetség alaptörvény-tervezetét, közli az MTI.

„A Fidesz frakcióvezetője hétfőn arra kérte az államfőt: forduljon felhívással a parlamenti képviselőkhöz, hogy vegyenek részt az alkotmányozás folyamatában.” Azt is kérte az államfőtől, hogy forduljon a civil szervezetekhez is, mondják el a véleményüket a törvényjavaslatról, mert nemzeti konzultáció keretében szeretnék az új alkotmányt elfogadni. Nyílván meg van győződve a két frakcióvezető, hogy Schmitt Pál olyan tekintéllyel rendelkezik, hogy csupán egy szavába kerül, s mindenki azonnal rohan alkotmányozni, aki eddig elmulasztotta, mert ettől döbben majd rá, hogy ez az alkotmányozás a nemzet érdeke. Lázárnak egyébként a nemzeti konzultációról a nemzeti konzultációs testület attrakciója ugrott be, (lám csak mennyit tettek már, hogy bevonják az embereket): 8,5 millió választópolgárt kerestek meg a kérdéseikkel február közepe óta (költsége 90 forint per fő), és március 11-éig már 800 ezren válaszoltak is. Akik nem, úgy 7,7 milliónyian, azoknak van még ugyebár néhány napjuk. Biztosak lehetnek abban, hogy válaszukat „értékelni” fogják, és figyelembe veszik. (Vagy nem.) A konzultációs kérdések nyilván maguktól értetődőek, mert soha nem tartották szükségesnek megmagyarázni, hogy miért éppen ezeket kellett minden háztartásba eljuttatni. (De olcsóbb, mint egy népszavazás, s kell-e egyéb érv?)

A népszavazás csak akkor ér meg minden pénzt, ha a vizitdíj meg a tandíj a tárgya, akkor nem kell sajnálni a költségeket. Ha csak az alkotmányról szólna, akkor túl sok. Ez a nemzeti ügyek kormányának a véleménye. Az alkotmány nyilván nem annyira nemzeti ügy, mint a vizitdíj vagy a tandíj bevezetése. De legyünk pontosak! Ma már a vizitdíjról sem lehetne népszavazás. A nemzeti ügyek kormánya erről már gondoskodott. Ma már nem lehet csak úgy népszavazgatni, ahogy a nemzeti ügyek kormányának pártjai ellenzékben megtehették. Sőt, a legjobb úton vagyunk a felé, hogy szavazgatni se lehessen csak úgy, mint más közönséges demokráciákban, ahol nem gondolják, hogy meghaladott alapérték az általános és egyenlő választójog. Visszatérve a kiindulóponthoz: Lázár János azt is mondta: „az előterjesztés nincs kőbe vésve, mindenki javaslatát várja a kormánypárti frakciószövetség.”, de az egészen biztos, hogy április 18-án Magyarországnak új alkotmánya lesz.

Világos. Egész biztos a végdátum.

Igaz, a nemzeti ügyek kormánya már annyira elvesztette a demokrácia fonalát, hogy észre se veszi, a saját szavai miként leplezik le. Segítsünk a megértésben! Ha valaki előre rögzíti, hogy egy vitának egy bizonyos napon biztosan vége lesz, mert akkor, ha esik, ha fúj, elfogadnak egy új alaptörvényt, az nem olyan párbeszédre invitál, melyben egyenrangú felek vesznek részt. Márpedig alkotmányozni csak ilyen feltétellel érdemes. Akik ezt nem értik, azok csak hadoválnak nemzeti együttműködésről, nemzeti konzultációról. Azok csak alkotmányozgassanak magukban, és nézzenek szembe a ténnyel, hogy egyre több állampolgár érti meg, a kenetteljes szónoklatok leple alatt valójában erőszakot követnek el a retorikájukban olyannyira magasztalt nemzeten.

(Lánczos Vera)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!