Mondatok a hatalomból március 15-én
- Részletek
- Szemle
- 2011. március 16. szerda, 05:02
- Galamus-csoport
Zászlófelvonás a Kossuth-téren
Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 163. évfordulójának tiszteletére a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kedd délelőtt. „A díszegység parancsnoka, eltérve az elmúlt huszonegy év gyakorlatától, ’Magyarország lobogójának’ felvonására kér engedélyt a köztársasági elnöktől.”
***
Schmitt Pál a Duna Televízióban
„…a mai március 15-e annyiban más, mint az elmúlt évek megemlékezései, hogy eltűnnek a kordonok a Kossuth térről. A kordon mindent szimbolizál csak az összetartozást, a szabadságot és az ünnepet nem, kordont az húz, akinek félnivalója van, vagy el akarja magát határolni valamitől. Hozzátartozik az ünnep lényegéhez, hogy a megemlékezésen senkit nem akadályoznak a mozgásban, ’én is személy szerint átérezhetem a szabadság szép ízét’.
„…az alkotmánytervezet modern és európai.” Schmitt szerint ő „államfőként nem döntéshozó, de segítheti a folyamatokat egyebek közt azzal, hogy ’jó szívvel’ aláír olyan törvényeket, melyek nem ütköznek az alkotmányosságba.”
***
Orbán-beszéd a Nemzeti Múzeumnál
„A tavalyi év megmutatta, hogy rossz helyen kutattunk. Az igazi, a 48-as, az 56-os, a szabad Magyarország, az az ország, amelyet két szóban is ki tudunk mondani – a magyarok országa –, nem találhatók meg az ideológiák és az elméletek világában. Nem találunk rá sem brüsszeli, sem más országok szabásmintáiban, és a pártalkuk iránytűje sem vezet el hozzá. Az a Magyarország, amelyet keresünk, amelyben élni szeretnénk, annak a világnak a tervrajza, amely a saját otthonunk lehet, itt van közöttünk, itt él bennünk. Nem kívül, hanem belül kell keresnünk. Így és ezért találtak egymásra a magyarok a tavalyi választáson.”
***
Semjén: legfőbb feladatunk a nemzet megmaradásának szolgálata
Tőkés: Károlyi, Kun, Szálasi, Rákosi, Kádár, Gyurcsány
A magyar nemzet újbóli magára találásáról, megmaradásáról, jövőjének biztosításáról beszélt kedden a csíkszeredai ünnepségen Semjén Zsolt, Tőkés László és Kelemen Hunor.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes: fontos, hogy hitet és erőt merítsünk őseink példájából, levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat. Ma is legfőbb feladatunk a nemzet megmaradásának szolgálata és az ehhez szükséges társadalmi átalakulás, országépítés. A nemzet emlékezetében együtt van Széchenyi, Kossuth és Deák, pedig pontosan tudjuk, hogy milyen éles viták voltak közöttük, de a magyar ügy szolgálatában egységesek voltak. „Ez 1848-nak a nagy tanítása: lehet ugyan számtalan véleménykülönbség, lehetnek személyes ütközések, lehetnek különböző felfogások, de a nemzet szolgálatában, a nemzet iránti hűségben nem lehet különbség köztünk.” Az állampolgársági eskütételek megkezdésével megnyílt a lehetősége annak, hogy nemzettársakból polgártársak lehessünk. Meg kell harcolunk minden magyarért, éljen bárhol a világon, akár Csángóföldön, akár Kárpátalján, Dél-Amerikában vagy Ausztráliában.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke: „Sokszor szégyellnünk kellett saját urainkat és árulóinkat... nem volt jó magyarnak lenni a Károlyiak, a Kun Bélák, a Szálasiak, a Rákosi Mátyások, a Kádárok, a Gyurcsányok, valamint saját erdélyi nemzetrontóink gyászkorszakaiban.” De most, a nemzeti rendszerváltozás és együttműködés ígéretes korszakában éppen azért próbálunk erőt meríteni történelmünk világló példáiból, hogy végre lemossuk a gyalázatot, és újból tiszta öntudattal lehessen vállalni a magyar önazonosságot.
***
Lázár János: minden forradalmat új törvénynek kell követnie
Hódmezővásárhelyen március 15-i ünnepi beszédében Lázár János polgármester, a Fidesz frakcióvezetője: Minden forradalmat új törvénynek kell követnie, hogy az idő ne fordulhasson vissza, hogy a múlt hibái ne ismétlődhessenek meg, hogy a tegnap bűneit ne lehessen újból elkövetni. Ehhez új törvényre van szükség, amely nem engedi az időt visszafordulni. 1848-ban szabadságot, egyenlőséget és testvériséget akart a magyar, 2011-ben szabad országban élni, szabad embernek lenni, egyenlőséget a lehetőségben, a kötelességben, felelősséget mindenkiért, türelmet mindenkivel szemben, összefogást mindenkivel. 1848 forradalmából született 1848 áprilisának törvénysorozata, és 2011 csendes forradalmából születhet a 2011. évi húsvéti alkotmány. 2011. március 15. a jövőnek, a magyar 20-as, 30-as generációnak szól. Számukra a szabadság felelősséget, az egyenlőség kötelességet és a testvériség lehetőséget fog jelenteni. Ehhez azonban az kell, hogy ezen generációk minden tagja higgyen a saját hazájában, és a mai fiatalok szeressék a hazájukat. Az ő kezükben a haza és az ország sorsa, ha ők nem veszik kezükbe, akkor semmivé válik az összes lehetőség. „Adjunk közösen lehetőséget és esélyt a 20-as 30-as generáció számára, legyen ez az esztendő a 20-as, 30-as generáció éve, amelyben újjáépíti az országot.”
***
Tarlós: egy erkölcsében és javaiban lepusztított ország romjain
A főpolgármester a Batthyány-örökmécsesnél rendezett fővárosi ünnepségen: ahogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, úgy ma is harc folyik az igazságért és a jövőért.
Mmindazoknak össze kell fogniuk, akik tisztelik és magukénak vallják a magyar múltat, hisznek a közösség erejében, az ország felemelkedésében, és őrizni akarják a magyar identitást. A tavalyi országgyűlési és önkormányzati választásra utalva: áprilisban és októberben a várakozás és a lelkesedés mind Budapesten, mind pedig az országban a 163 évvel ezelőttihez volt hasonlítható. Tarlós többször párhuzamot vont a Batthyány-kormány és az Orbán-kormány helyzete között: a mai vezetés hasonló nehéz helyzetben van, mert most is csaknem a semmiből kell teremtenie. Ma sokan úgy látják, hogy – ahogy 1849-ben és 1990 után is – valami megkezdődött ugyan, de befejezetlen maradt, ezért azt „be kell fejezni”. A korábbi ország- és városvezetés húszezermilliárdnyi államadósságot hagyott maga után, ám most nyilatkozataikban eltorzítják a valóságot. Akik hamisan tanították az országot, akik régi kurzusokat írtak át az új idők divatja szerint, azok most nekifogtak félteni a magyar demokráciát. Ma „egy erkölcsében és javaiban lepusztított ország romjain” kell megkeresni az építéshez szükséges elemeket. Minden helynek megvan a maga szelleme – ezzel indokolta, hogy a főváros új vezetése szakított a korábbi hagyományokkal, és nem a Duna-parti Petőfi-szobornál (ahogy elődje, a liberális Demszky Gábor tette), hanem a Batthyány-örökmécsesnél rendezte meg ünnepségét. Aki akarja, értelmezheti ezt új idők új üzenetének is.
***
Németh Zsolt Szabadkán: a délvidéki magyarság „innovációja” a magyar nemzetpolitika két legfontosabb tartópillére
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Szabadkán, azt követően, hogy a nemzeti ünnep alkalmából a kedvezményes honosítást kérők első csoportja letette állampolgári esküjét: Kiugróan sokan (mintegy 13 ezren) kérték a kedvezményes honosítást a Délvidéken, emellett csaknem ugyanennyi vajdasági születésű személy Magyarországon folyamodott állampolgárságért; ez azt jelzi, a közösségnek fontos, hogy immár jogi köteléke is van a nemzeti összetartozásnak. A délvidéki magyarság „innovációja” a magyar nemzetpolitika két legfontosabb tartópillére. Innen „szökkent szárba” a közösségi autonómia, s itt fogalmazták meg először a kettős állampolgárság igényét is, amely a nemzeti összetartozás politikájának legfontosabb intézményévé vált. Bízik benne, hogy a kedvezményes honosítás intézménye és az állampolgárság egy megerősödő magyar nemzet kiindulópontja lehet a jövőben. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki egyike volt az állampolgári esküt elsőként letevőknek: a kedvezményes honosítással a délvidéki magyarság több generáción átnyúló reménykedése vált valóra. „Történelmi csoda történt” – mondta az eskütételt követően Csete Szemesi István, Bácsfeketehegy református püspöke.
***
Balog Kecskeméten: Jelzálog vagy nemzeti lobogó
Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a nemzeti ünnepen, Kecskeméten: „Amikor a múlthoz megyünk, és a múlton mérjük magunkat, az nem a múltba fordulás, valamifajta hátratekintés, hiszen ez a mi múltunk, a mi életünk.” „Jelenünk és a jövő érdekében tesszük ezt a megméretést.” A következő évek nagy kérdése, hogy „azt a radikális változás utáni vágyat, amelyet egy éve kinyilvánítottunk, és amelyet méltán nevezünk forradalmi vágynak, hogyan lehet építő erőre váltani.” A márciusi ifjaknak a 12 pont elé írt óhajáról: „Legyen béke, szabadság és egyetértés” – ennél világosabban azóta sem fogalmazta meg senki, hogy mire van szüksége Magyarországnak, s minden országnak. „Méltán lesz ez a három gondolat, ez a három vágy, ez a három törekvés, ez a három akarat az új alkotmányunk része.” A szabadságért való harcot ma a gazdasági függetlenségért történő harcnak nevezte, amely „nemcsak a nemzetközi adósság börtönéből" való szabadulást jelenti, hanem azt a harcot is, hogy "nehogy megessen az a csúfság a mi országunkkal, hogy lassan több házon lesz jelzálog, mint ahányon nemzeti lobogó”. 1848 mércéje, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Petőfi Sándor mércéje „nehéz teher, magas mérce, nagy kihívás, igazi próbatétel, de igazi próbatételek nélkül nem lesz ember az ember, nem lesz magyar a magyar”.
***
Hende: Ha a gondviselés is mellénk áll, és mi is megtesszük a magunkét
Hende Csaba honvédelmi miniszter a Vas megyei Táplánszentkereszten mondott ünnepi beszédében: Sok tennivalónk van még a szabadság terén, nemzedékünk feladata és küldetése, hogy kiszabaduljunk az országot fojtogató adósságcsapdából. „Jelenleg tízszer annyit költünk minden évben adósságunk visszafizetésére, mint amennyit például a haza védelmére fordítunk”, nem jut elegendő pénz kórházakra, munkahelyteremtésre, nem jut pénz az életünkhöz alapvetően szükséges dolgokra sem. „Akárki mit ábrándoz, csak a vagyonos nemzet szabad” – idézte Széchenyi Istvánt. Ha nemcsak az eszünkbe vesszük, hanem a szívünkbe is engedjük ezt a mondatot, rá kell ébrednünk, hogy nagyon is sok teendőnk van még a szabadság terén. „A mi feladatunk, hogy visszaadjuk az országnak az önrendelkezés szabadságát, hogy megszabadítsuk az országot a fojtogató terhektől.” Csak akkor számíthatunk arra, hogy a dolgok kedvezően alakulnak, „ha a gondviselés is mellénk áll, és ha mi is megtesszük a magunkét.” „A mi nemzedékünk sem rosszabb, mint az 1848-49-es szabadságharcosoké”, vagy azoké, akik ezer esztendőn át felépítették, megtartották és megvédték ezt a hazát. „Mindannyiunkat a hitnek kell vezetnie, a hitnek abban, hogy mi, akik ebben a hazában élünk, összetartozunk, s a hitnek a magyar szabadságban. Nagy ajándék, hogy ezért a hitért nekünk most nem meghalnunk, hanem élnünk és dolgoznunk kell.”
***
Nagy Gábor Tamás: a bennünket körülvevő többségi nemzetek beolvasztási kísérleteinek kudarca
Az első kerületi fideszes polgármester a csángó magyarok állampolgári eskütételén a Várban: történelmi ez az ünnep a csángó magyarok szempontjából, mert a honosítással a csángó magyarok évszázados kirekesztettsége szűnik meg, és magyarsághoz tartozásuk megkérdőjelezhetetlenné válik. Azok, akik a magyar állampolgárság mellett döntöttek, egyértelműen bizonyítják a bennünket körülvevő többségi nemzetek beolvasztási kísérleteinek kudarcát. Az állampolgárság felvétele nemcsak a múltnak és múltról szól, a nemzetet nemcsak a közös múlt, hanem ugyanannyira a közös jövő is összetartja.
A polgármester az MTI tudósítása szerint „szemmel láthatóan meghatódva szólt a csángó magyarokhoz”: „lehet, hogy némely dologban különbözőek vagyunk, másként gondolkodunk a világról (....) egyvalami mégis közös bennünk, a magyarságunk, a nyelvünk és a hitünk, és ez mindennél erősebb kötelék. Ezt az egyszerű érzést, a magyarságunk megélésének érzését évtizedeken keresztül el akarta venni tőlünk egy nemzetellenes hatalom”. A határokon túl élő magyarokat folyamatos megaláztatás, hátrányos megkülönböztetés érte és éri sajnos mind a mai napig, így nem volt joguk, hogy anyanyelvükön tanuljanak, misézzenek, ráadásul a moldvai csángók évszázadokon át éltek számkivetettként. A csángók egy része azonban minden történelmi törvényszerűséget meghazudtolva megtartotta magyarságát, őrizte kultúráját, táncait, zenéjét, ősi, ízes dialektusát, és őrizték álmaikat, mert álmodni mindenki anyanyelvén álmodik. „Köszönjük az ezeréves ősi imádságokat, a csodálatos népdalokat.”
„Önök és őseik tisztességgel hely álltak, teljesítették történelmi feladatukat, védték, ápolták és ápolják a magyar kultúrát, nemzeti kincsünk részét. Akkor is, amikor ehhez semmilyen, még erkölcsi támogatást sem kaptak, akkor is, amikor az anyaország egy gyászos emlékű népszavazással megtagadta a határon túli magyarokat.” Közös vállalkozásként „tegyük a 21. századot a magyarok évszázadává”. Az első lépést a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotásával az Országgyűlés megtette, a második lépést megtették, akik éltek ezzel a lehetőséggel, a harmadik lépést innentől már közösen tesszük meg.
***
Szita: a világ kevés népe küzdött annyit a szabadságért, mint a magyar
Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján a somogyi megyeszékhely főterét megtöltő tömeg előtt mondott ünnepi köszöntőjében: Magyarnak lenni annyit jelent: szabadnak lenni. „Éppen ezért e néphez, e nemzethez, e közösséghez tartozni gyakran ugyan áldozat, ám megtiszteltetés is (...) hiszen ott van örökségünkben 48 szabadságharca, a küzdés a közösségért, küzdés történelmünk legszebb emlékeiért, küzdés a gyermekeikért, családjaikért, nemzetükért.”
Az elmúlt másfél száz év alatt a világ kevés népe küzdött annyit a szabadságért, mint a magyar: „forradalmak, szabadságharcok, híres és hétköznapi hősök ezrei, tízezrei mutatták meg a világnak, hogy mit tud ez a nép, mire képes, ha bezárni akarják”. „Legyen béke, szabadság és egyetértés”, „igaz volt ez 48-ban, és igaz ez ma is”. „A szabadság olyan, mint a levegő, ha van, az természetes, ha nincs, hiányzik.” „A kaposváriak tudják, mit jelent a szabad akarat, mert együtt élték, dolgozták végig az elmúlt két szabad évtizedet, amely alatt a város képe, hangulata, lehetőségei megváltoztak, megsokszorozódtak.” Közösen kell tenni azért, hogy „gyermekeink is megélhessék azt, hogy ha nem viselünk is nap mint nap nemzetiszínű szalagot, azért ott a kabát hajtókája alatt valahol legbelül létrejön az érzés, a hazához való tartozás érzése”.
***
Borkai: Ugyanazt a harcot vívjuk, amelyet 1848 hősei: Magyarország újjáépítésén dolgozunk
Győr polgármestere szerint 1848-ban az ország nehéz helyzete, a kilátástalannak tűnő évtizedes viták, az igazságtalanságok, az égbekiáltó társadalmi különbségek, a kincstár eladósítása, a hatalom packázása és az emberek gondjai iránti érzéketlenség nyomasztotta a magyarok lelkét. „Hosszú ideje már csak az hiányzott, hogy valakik végre hangot és irányt adjanak a változásnak, tartalmat a társadalmi elvárásoknak.” Gyűlölködésből soha nem jutott előbbre az ország; 1848, 1956 és 1989 ifjai is szeretettel harcolták ki a szabadságot.
***
Miskolc: a hazaszeretet érzésének gyengültével a nép erkölcsileg is gyengül
Közös volt az ünnep Miskolcon, a pártok, a társadalmi szervezetek, az intézmények képviselői kedden egy időben, egy helyen emlékeztek meg 1848-49 forradalmáról és szabadságharcáról. Kriza Ákos (Fidesz), Miskolc polgármestere azt mondta: a hazaszeretet érzésének gyengültével a nép erkölcsileg is gyengül. Sok ember értékrendje átrendeződött, és abban már nincs helye a hazaszeretetnek. Sokak számára csupán „legyintés” a hazafiság, sokak számára „a haza nem más, mint amitől csak elvenni lehet, csak a saját, önös érdekek kielégítése a fontos”. Sokak számára a hazaszeretet, a haza ügyei iránt érzett felelősség olyan dolog, hogy azt „majd valaki más megcsinálja”, sokan szeretik másra áthárítani a felelősséget. „Ugyan hol tartanánk most, ha 1848 márciusának ifjai így gondolkodtak volna akkor?”
***
Debrecen: Kossuth is, az Orbán-kormány is a külföldi bankoktól függetlenítette magát
Pósán László fideszes országgyűlési képviselő, a párt helyi elnöke: ahogy a Batthyány-kormány 1848-ban, úgy a mostani kormány is üres államkasszát, magas államadósságot és pangó gazdaságot örökölt. Mint ahogy akkor, most sem új adók kivetése, hanem a közteherviselés szélesítése jelenthet megoldást. Ahogy 1848-ban Magyarország Kossuth pénzügyminisztersége idején függetlenítette magát a bécsi banktól, a 2010 májusában hivatalba lépett kormánynak is első lépése volt, hogy a nemzeti önrendelkezés útjára lép, s nem fogadja el, hogy az IMF határozza meg az ország pénzügyi lehetőségeit. „A mai kormány és parlament feladata, hogy a magyar társadalom egy részét, nem kis részét, újra meg kell tanítani dolgozni.”
***
Áder Veszprémben: a szabadság és az igazság nagy pillanata
Áder János, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője kedden Veszprémben a Dózsa téri 1848-as emlékműnél: A polgárosodás szóban sűríthető az 1848-as változások lényege, amivel a magyar nemzet új irányt szabott addigi történelmének. „A polgárosodás igenlése volt az a közös nevező, amelyben a nemzet legkülönbözőbb társadalmi helyzetű tagjai a közös boldogulás útját látták.” Ebben a közös pontban, a polgárosodásban mindenki megtalálta a maga boldogulásának mindazon feltételeit, amelyek „nem egymás ellen, hanem egymás felé fordították a magyar embereket”. 1848 és 1956 forradalma, ha hosszú évtizedek múltával is, de győzedelmeskedett, mert mindkettő „hazánk nyugatos polgárosodása felé tett meg egy-egy fontos és semmi mással nem pótolható sorsdöntő lépést”. Március 15. jóval több „egy ünnepnél a nemzeti ünnepeink sorában”. „Március 15. jelkép, közös pont, közös forrás, amely vérszerződésnél erősebb köteléket jelent magyar és magyar között.” „Mi, magyarok képesnek bizonyultunk arra, hogy átlépjünk mindazokon a társadalmi korlátokon, amelyek addig elválasztottak minket; nemesek, földművesek, iparosok, néptanítók, szatócsok, céhlegények, költők, tudósok és politikusok, városiak és falvakban élők nyújtottak kezet egymásnak a 12 pont követeléseiben és az első magyar kormány által beterjesztett áprilisi törvényeket illetően.” Március idusa „a szabadság és az igazság nagy pillanatát hozta el számunkra”, s ez a kivételes pillanat nem vált semmivé az időben.
***
Kormánypárti ifjúsági szervezetek: 1848 üzenetét kell képviselnie valamennyi fiatalnak az alkotmányozásban
Stágel Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ)elnöke: 1848 üzenetét kell képviselnie valamennyi magyar fiatalnak a jelenleg zajló alkotmányozás folyamatában; ennek a nemzedéknek a sikere lehet, hogy húsz évvel a rendszerváltás után végre új fejezetet lehet nyitni Magyarország történelmében, és le lehet zárni egy átmeneti, bizonytalan és sikertelen korszakot. Óriási lehetőség ez számukra, hiszen a múltból építkező, a jövő nemzedékek érdekeit képviselő alaptörvény születhet, ami Magyarország talpra állítását szolgálja. „Olyan alkotmány, amely nevén nevezi az országot – Magyarország –, amely nem hordozza a diktatúra jegyeit, amely tartalmazza, hogy mi, magyarok egész történelmünk során a keresztény civilizáció részeként határoztuk meg magunkat, amely az értékteremtő munkára és a vállalkozás szabadságára építi a gazdaságot, amely megvédi a házasság és a család intézményét, védi a magzati életet, és amely hatékonyan megakadályozza az ország végletekig menő eladósítását.” Ma a fiataloké a feladat, csendes forradalommal kell megmutatniuk: szavak és tettek nem különbözhetnek, nem lehet büntetlenül hazudni, titkos paktumok alapján irányítani az országot, Európa színpadáról becsmérelni hazánkat, elfelejtkezni a nemzet közösségéről, és végezetül nem lehet becsapni az embereket.
Gaal Gergely, az IKSZ elnökhelyettese: hosszú évek óta először van okunk a derűlátásra, hiszen „az elmúlt egy évben jelentős lépések történtek a korábbi kormányzatok által tudatosan gyengített nemzeti önbecsülés helyreállítására”. Elérkezett a korszak, amikor az Európai Unió soros elnökeként végre elfoglalhattuk méltó helyünket a világ nemzetei között, amikor végre nem kell szégyenkeznünk országunk vezetői miatt.
Sölch Gellért, a XI. kerületi Fidelitas elnöke: a fiatalok országszerte kiveszik részüket a nemzeti újjászervezésből.
***
Egész nap együtt emlékeznek a közmédiumok
Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a közmédiumok mostani közös kampányukkal meg tudják mutatni, milyen hatékony lesz a négy intézmény jelenleg is formálódó együttműködése. Az átalakulásnak az együttműködés az egyik legfontosabb kulcsszava, ami a jövőben nemcsak tartalmi, hanem kommunikációs szinten is megvalósul. Az MTVA kommunikációs igazgatója szerint a közmédiumok „Ünnepre hangolva: közszolgálat közösen” címen indított március 15-i kampánya jól mutatja, hogy a különböző adók már nem konkurenciát jelentenek egymásnak, hanem a gyártás és a kapacitások összehangolásával valódi választási lehetőséget kínálnak.
***
Március 15-e előtt
Navracsics: 1848 alkotmánya a polgári Magyarország jogi keretét jelentette a történeti alkotmányon belül
1848. március 15-én és az azt követő időszakban a nemzet fogalma – a korábbi hagyományos értelmezéstől eltérően – Magyarország minden polgárára kiterjedt. Azok a törvények, amelyeket 1848-ban fogadtak el, polgárivá tették Magyarországot. Március 15-e ezért a polgári Magyarország születésnapja, „noha tudjuk, az áprilisi törvényeket csak április 11-én szentesítik, de március 15-e az a közösségi élmény, amikor megszületik a szabadság közössége”.
1848 az akkori történeti alkotmány keretein belül is egy alkotmányreform sorozata volt, sokan azt is mondták, hogy az 1848-as törvények tulajdonképpen új alkotmányt adtak Magyarországnak. Egy új politikai közösséget a szabadságjogok mindenki számára történő biztosításával, a modern parlamentáris rendszer kiépítésével, mindazokkal a garanciákkal, amelyek ma is itt vannak előttünk. 1848 alkotmánya a polgári Magyarország jogi keretét jelentette a történeti alkotmányon belül.
***
Tőkés László is letette az állampolgársági esküt
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke is letette hétfőn az állampolgársági esküt Kolozsváron a frissen magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek csoportjával együtt. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Wetzel Tamás, a könnyített honosításért felelős miniszteri biztos és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár jelenlétében rendezett ünnepségen ugyancsak esküt tett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (közismertebb nevén Tusványos) központi szervezőcsapata is, így Sándor Krisztina, a MIT elnöke, valamint Bozsó Imre Lehel, Vadász-Szatmári Huba és Tőkés Lehel, a MIT alelnökei. Csíkszeredában délelőtt rendeztek eskütételi ünnepséget, amelyen vendégként jelen volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A frissen magyar állampolgárságot szerzettek között volt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke.
Az államtitkárság tájékoztatása szerint az eljárás első tíz hetében, március 11-ig 41 275 kérelmező nyújtotta be a magyar állampolgárság iránti kérelmét. A kérelmezők nagy részét döntően román és szerb állampolgárságú ügyfelek adják, de ezen kívül még összesen 63 külképviseletről nyújtottak be egyszerűsített honosítási kérelmet. A legtöbb kérelmet Csíkszeredán, Szabadkán, Budapesten és Kolozsváron vettek át. Magyarországon az első 10 héten 832 településen vettek át kérelmet az anyakönyvvezetők.
***
Székelykapu-avatással és székely himnusszal ünnepelt a londoni magyarság
A nagy-britanniai magyar szervezetek március 15-éhez kapcsolódó legjelentősebb ünnepi rendezvényét az Angliai Magyar Református Egyház szervezte. A székelykapu – teljes egészében az angliai magyarság adományaiból – az egyház nyugat-londoni templomának kertjében épült. Az ünnepi rendezvényt bevezető vasárnap esti istentisztelet után Csák János, Magyarország londoni nagykövete a több száz jelenlévő előtt mondott ünnepi beszédében méltatta a Magyarország által 1848 óta megtett utat.
***
Elmarad Kövér László kézdivásárhelyi programja
Kövér László, az Országgyűlés elnöke részt vesz a 2011. március 15-i állami ünnepségeken - tájékoztatta Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke közleményben vasárnap az MTI-t. Az eredeti program szerint a házelnök kedden, erdélyi útjának befejező napján a kézdivásárhelyi rendezvényekre látogatott volna. Altorjai Anita az MTI-megkeresésére elmondta, azért módosul a házelnök programja, mert előzetes letartóztatásba helyezték Kézdivásárhely polgármesterét. Kövér László eredeti programja szerint a házelnök négynapos erdélyi útjának befejező napján, kedden az erdélyi Kézdivásárhelyen részt vett volna az Állampolgársági Tájékoztató Iroda avatásán, majd a helyi március 15-i rendezvényeken, és beszédet mondott volna a Gábor Áron-szobornál.
***
Bécsi magyar megemlékezések
A kulturális intézet épületében megtartott emlékünnepélyen a mintegy kétszáz egybegyűlt előtt Deák Ernő, a Központi Szövetség elnöke rövid köszöntőjében sajnálkozásának adott hangot a Magyarországgal szemben az osztrák sajtóban a közelmúltban megjelent éles bírálatok miatt. „Ilyen helyzetekben, amikor az ember úgy érzi, magára marad, vissza kell nyúlni a közös gyökerekhez”, mondta. Felidézte, hogy 1848 márciusa az osztrák és a magyar nép testvériségének időszaka is volt, a március 13-i bécsi és a 15-i pesti forradalomban egy „közös Duna menti sors” mutatkozott meg. Reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy a magyarság megtalálja a sokszor hiányzó összetartozást.
***
Semjén a turulszobor-avatáson: a magyaroknak az emberiség iránti elsődleges kötelességük saját magyarságuk megőrzése
Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, senki nem adhatja az emberiségnek azt az értéket, ami a magyarság, csak mi - jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Borsod megyei Putnokon szombaton, a turulszobor avatásán. „Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz örökre, pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal.” Épp ezért a magyaroknak az emberiség iránti elsődleges kötelességük saját magyarságuk megőrzése, valamint az, hogy hitet, erőt és öntudatot merítsenek őseik példájából. A másik feladat, hogy le kell vonni a történelemben rejlő tanulságokat, mert ez ad-adott útravalót, amely segít a jövőben. „Mindig ugyanaz volt a feladat: a magyar megmaradásának a parancsa.” Ez a feladat ma is ugyanaz, a nemzeti megmaradás és az idők szavának megfelelő szükséges átalakulás. A magyar nemzet sírásójának nevezte azt, aki a kettő közül bármelyiket is feladja. Ma olyan a világ, amelyben nem lehet egyszerűen kiejteni azt a szót, hogy magyar vagy nemzet, mert abban a pillanatban „megtámadnak”, nacionalistának neveznek, vagy azt mondják „magyarkodunk”, ezért nagyon pontosan meg kell határozni, mit értünk nemzeti elkötelezettség alatt.
Semjén külön szólt a felvidéki magyarokhoz. Mint mondta, ami lehetővé vált Romániában, Szerbiában, az sajnos ebben a formában nem adatott meg a Szlovákiában rekedt magyarságnak. „Innen üzenem nekik, hogy jöjjenek át Magyarországra - akár ide, Gömör fővárosába -, és adják be itt az állampolgársági kérelmet, mert Magyarország sem Szlovákiának, sem semmilyen más országnak nem ad ki állampolgársági információt.”
***
Lengyelországi ünnepség, Kiss-Rigó László ünnepi szentmiséjével
A rendezvényeken részt vett a szintén a nemzeti ünnepre Varsóba érkezett Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, aki vasárnap az államalapító magyar királyról elnevezett varsói Szent István-templomban ünnepi szentmisét mutat be a magyar kolónia tagjainak.
***
Antal Árpád: a román parlamentnek hivatalos ünneppé kellene nyilvánítania Erdélyben március 15-ét
Az lenne a normális, ha a román parlament elfogadna egy olyan törvényt, mely szerint Erdélyben hivatalos szabadnappá nyilvánítanák március 15-ét - jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) városi szervezetének elnöke, akit minden romániai magyar napilap idézett pénteki számában.
A háromszéki önkormányzatok közül tíz fogadott el olyan határozatot, amely az adott településen hivatalos ünneppé nyilvánította március 15-ét. A prefektúra (a román kormány megyei megbízottjának hivatala) megtámadta ezeket a döntéseket, a kormányhivatal jogászainak érvelése szerint hivatalos ünnepről csak a parlament dönthet, a helyi tanácsoknak nincs ilyen joguk. A kovásznai és a zabolai tanács alávetette magát a prefektúra óhajának, és visszavonták határozatukat, nyolc önkormányzat, köztük a sepsiszentgyörgyi és a baróti azonban kitart, a közigazgatási bíróságon keresik igazukat.
Romániában egyébként nem ülésezik a parlament a magyarság nemzeti ünnepén, az előző években kialakult szokáshoz híven, hogy a magyar képviselők és szenátorok Erdély-szerte részt vehessenek az 1848-49-es magyar szabadságharc munkanapra jutó évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségeken.
***
Kontrát Károly szerint a kormányzat küldetése: kiállás a nemzetért
A jelenlegi kormányzat küldetése: kiállás a nemzetért, mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen csütörtökön a tárca épületében. 1848-hoz hasonlóan ma is összetartásra és kitartásra van szükség, hogy letudhassuk hatalmas államadósságunkat, s egy működésében megújult országot adhassunk át gyermekeinknek.
Magyarországon mindig volt egy olyan nemzedék, amely az életét, a szabadságát, mindenét kockáztatta azzal, hogy kiállt az országért. A nemzetért való kiállásra ma is szükség van, és ez szívós munkát jelent, mert csak így lehet talpra állni.
Forrás: MTI