Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 11.
- Részletek
- 2011. március 16. szerda, 04:09
- Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. március 11-ei műsorban
Mai műsorunkban valószínűleg nem fogjuk megbeszélni, mert nemigen van mit mondani róla az embernek, de borzasztó ez a japán cunami. A legfrissebb hírek szerint 88 ezren eltűntek. Úgyhogy beszélni fogunk róla, de hogy a műsorban szóba kerül-e, nem tudom, az ember gyakorlatilag csak ugyanazt tudja gondolni és mondani róla, hogy borzasztó!
De ezenkívül azt ajánlom, beszéljük meg, hogy a kormány semmit sem kíván tenni a médiatörvény megváltoztatására, az Európai Parlament elítélő határozata ellenére sem. A Fidesz európai képviselőcsoportja hazug határozatnak minősítette a strasbourgi döntést. Ide tartozik, hogy közben az Európai Bizottság a távközlési különadó miatt is eljárást indít Magyarország ellen.
Másik témánk, hogy az új alkotmánytervezet szerint a jövőben csak kétharmados többséggel lehetne megváltoztatni az adó- és a nyugdíjrendszert, vagyis a következő kormány keze a legalapvetőbb kérdésekben is meg volna kötve. Ugyancsak az alkotmány értelmében a háromtagú Költségvetési Tanács gyakorlatilag megbuktathatná a kormányt, ha nem tetszene neki a költségvetés – erre hívta föl a figyelmet a Republikon Intézet egyik jegyzet- vagy blogírója.
Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy csendőrséget hozott létre a jobbikos vezetésű Tiszavasvári. Meddig feszítik a húrt?
És végül nyolcszáz millió forintot költ el közbeszerzés nélkül különböző eszközök vásárlására a Terrorelhárítási Központ. A cél a terrorveszély elhárítása, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök biztonságának garantálása.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Simonovits András közgazdász, nyugdíjszakértő
Bolgár György: - A mai Népszabadság figyelt föl arra, hogy a nemrég közzétett új alkotmány tervezetében a 40. cikkely elég érdekesen fogalmaz. Tudniillik a közteherviselésről és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény rendelkezik. Ez a hallgató számára sokat nem mond, még csak nem is nagyon érti valószínűleg, hogy miről van szó, de ha megpróbáljuk megmagyarázni, hogy a sarkalatos törvény a kétharmados törvényeket jelenti, ezt nagyon sokszor használják az új alkotmányban, a közteherviselésről szóló rendszer alapvető szabályai pedig az adórendszert érintik, akkor lassan kiderül, hogy az adórendszerben és a nyugdíjrendszerben bármelyik kormány csak kétharmados többség megléte esetén tehet bármiféle változtatást. Hallott már ilyet?
Simonovits András: - Azt hiszem, hogy itt egy rossz viccről van szó. Azért itt valahogy elszaladt a szekér. Ezt nem nagyon tudom elképzelni, mert akkor majd paktumokat kell kötni, mint annak idején Antall Józsefnek és Tölgyessy Péternek, hogy működőképes országot csináljanak. Tehát ezt abszurdumnak tartom, de nem vagyok meglepve.
- Azért találkoztunk már abszurdumokkal, úgyhogy még az is lehet, hogy az abszurdumokból valóság lesz, nem?
- De ez nem olyan, minthogy a vármegyét bevezetjük, szembeszállunk Ady Endrével is már, aki a vármegyeházat föl akarta volna gyújtani – képletesen szólva, Röpülj páva. Ott csak a táblákat kéne kicserélni pár milliárd forintért, de azért ez súlyosabb dolog, tehát ezt nem tudom elképzelni. De másra hívnám föl a figyelmet.
- Na, tegye.
- A 18. cikkelyben is tulajdonképpen kimondja a törvénytervezet, hogy egységes állami nyugdíjrendszer van. Tehát nem is lehetne visszaállítani a kötelező magánnyugdíjat, mert csak önkéntesen létrehozott társadalmi intézményeket enged...
-… Ráadásul ez az önkéntesen létrehozott társadalmi intézmény az a magánnyugdíjpénztár, a társadalmi intézmény volna, vagy micsoda?
- Nem, az kötelező. De még van egy mondat. A törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja, tehát itt ezt a sokat reklámozott és nagyon a bögyömben lévő törvényt még az alkotmányba is bele akarja tenni, hogy a nőknek előnyösebb nyugdíjba vonulást lehet biztosítani – persze nem minden nőnek, csak azoknak a nőknek, akiket ők kedvelnek –, mint a férfiaknak. Tehát majd nem lehet ezt megsemmisíteni. Szóval itt valamilyen jogi abszurdum van, hogy ilyen kis dolgokat beletesznek az alkotmánytervezetbe.
- A nőket több helyen kedvezményezik, mert ugye – legalábbis elvileg – lehetővé teszik, hogy egy anyának több szavazati jog járjon.
- Igen, de ez egy nyugdíjkérdés, nem az alkotmányban van ennek a helye.
- Hanem nyugdíjtörvényben.
- Nyugdíjtörvényben, amit egy új kormány kénye-kedve szerint eltörölhet.
- De most ezek szerint a jövőben nem teheti meg.
- Csak kétharmados törvénnyel.
- Márpedig kétharmadhoz elég nehezen lehet jutni a mai magyar választási szabályok alapján. Tehát ha a kormány esetleg elvesztené a következő választásokat, akkor is nagy valószínűséggel betonba vagy alkotmányba írva maradnának azok az elképzelések, amelyeket most megfogalmaztak a tervezetben.
- Így van.
- Van azért még egy-két alkotmányban található érdekesség, például a 15. cikkben az, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Ezt hogy lehet ezt értelmezni?
- Ez az előző – nem tudom, hogy alkotmányban, de – törvényben is szerepelt.
- Így?
- Tehát ha egy szülő bepereli a gyerekét, hogy nem tud megélni, és a gyereke tudná támogatni, el tudná látni, akkor a gyereket lehet kötelezni erre. De nemigen akad ilyen szülő, aki erre hajlandó lenne, tehát ennek nincs jelentősége, azt hiszem.
- És annak van-e, talán a 11. cikk írja, hogy képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzésével mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához, vagyis kvázi kötelező a munka, annak ellenére, hogy utána, ami az állam kötelezettségeit illeti, csak azt állapítják meg, hogy az állam igyekszik megteremteni a feltételeket arra, hogy munkához lehessen jutni?
- A fiatalabbak kedvéért megemlíteném, hogy az átkosban volt egy olyan fogalom, hogy közveszélyes munkakerülő. Tehát bármilyen rendőr bárkit igazoltathatott, megnézhette a személyijében, hogy mi a munkahelye. És ha az utolsó munkahelyről való kilépése több mint három hónappal ezelőtti dátumot tükrözött, akkor be is kasztlizhatták. Talán nem ide akarunk visszatérni.
- De elvileg egy ilyen általános alkotmányban rögzített megfogalmazás még ezt is lehetővé tenné egy törvényben?
- Igen és a 19. században a liberális angol demokráciában dologházak is voltak a munkakerülők megrendszabályozására.
- Az a baj, hogy lehet, hogy Magyarországon ma sokan úgy gondolják, hogy nagyon helyes, legyenek csak dologházak.
- Igen, itt tényleg egy ilyen fordított világ kezd kialakulni, pedig Orbán Viktor nagyon bölcsen azt mondta, hogy nagyon kell vigyázni, hogy a középosztály és a szegények – nem tudom, milyen szót használt – közötti keskeny pallón közlekedjünk. Ez mintha felborulni látszana.
- A szociális biztonságot ez az új alkotmány mennyire tartja fontosnak és alapvetőnek? Megint visszatérnék ehhez a bizonyos 18. cikkhez, amelyben az olvasható, hogy Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Ez elvileg ugyan alkotmányos biztosítékot, garanciát ad arra, hogy senkit nem hagyunk kiesni a társadalomból, de gyakorlatilag ez...
-… Az önhibáján kívül…
-… Igen, az önhibáján kívül, de mintha a törvényre hagyná ennek a meghatározását.
- Én nem vagyok jogász, és nekem mondjuk az is feltűnt, hogy eredetileg egyszeri kétharmaddal akartak olyan alkotmányt létrehozni, amit csak kétszeri kétharmaddal lehetett volna megszüntetni. Tehát ilyen elemi jogtechnikai hibák is voltak, ezeket azért kiküszöbölték, de én ezt az egész alkotmányozási őrületet komolytalannak tartom, hogy most öt hét alatt félreteszik a fenyegető gazdasági válságot, akkor erre koncentrálnak, három év múlva majd a sarkalatos törvényeket is meghozzák, szóval nekem ez nem nagyon tetszik.
- Szerintem ők sokkal gyorsabbak, nem hagyják azt három év múlvára.
- Hát igen.
- A törvényhozási ciklusban nekilátnak annak is. De ráadásul Ön azt mondja, nem komoly, de a Fidesz véresen komolyan gondolja, hogy április 18-án el fogják fogadni az új alkotmányt.
- Itt lesz egy csapda, hasonló, mint a NENYI-vel, de sokkal komolyabb, hogy mi, törvénytisztelő állampolgárok el kell hogy fogadjuk ezt. Tehát adót kell fizetnünk, meg bizony, ha a rendőr leint, meg kell állnunk, de ugye ki kell fejeznünk a nemtetszésünket valahogy. Azt hiszem, de nincs teljes átlátásom, hogy túl messze mennek. Tehát nem veszik figyelembe azt, hogy vannak olyan rétegek, amelyek azért szavaztak rájuk 2010-ben, mert a másik pártokat rosszabbnak látták. De ha ennyire erőltetik magukat a társadalomra, akkor megfordulhat ez az érzékelés.
- Ha az elmúlt két hétben nyilvánosságra hozott két nagy dokumentum, az új alkotmány tervezete, illetve a Széll Kálmán Terv mondjuk nyugdíjjal, szociális biztonsággal kapcsolatos megfogalmazásait, illetve tervezett intézkedéseit nézzük, akkor milyen következtetéseket vonna le a kettőből együtt?
- Nem mindenben vagyok a kormányintézkedések ellen, tehát én el tudom képzelni, hogy igazuk van, hogy a rendvédelemben dolgozóknak járó mértéktelen kedvezményeket meg akarják szorítani, persze ez is sokkal elegánsabb lett volna, ha beletették volna a választási programjukba, felkészülési időt hagytak volna ennek.
- És aztán elkezdenek konzultálni a rendvédelmi erők vezetésével meg érdekvédelmi szerveivel.
- Persze. Tehát azt el tudom fogadni, a HVG is nagyon tárgyilagosan írta, hogy vannak a Széll Kálmán Terv intézkedései, elképzelései között támogatandó, racionális érvek is, de már egész másnak látom a veszélyes munkakörben dolgozók helyzetét, különös tekintettel arra, hogy a korábbi szoc-lib kormányok már bevezettek racionalizálási tendenciákat, törvényeket.
- Akkoriban a jobboldal ezeket élesen támadta.
- Ez természetes, igen.
- De ez mondjuk a politikai logika része, most mindenesetre mintha fűnyírószerűen mindenkire kiterjesztenék a korkedvezményes nyugdíj megszüntetését.
- Tehát ad abszurdum véve, ha van egy nő, akinek csak harminckilenc éves szolgálati vagy jogszerzési viszonya van, és nem gyűlt össze ez a bűvös negyven év, akár rokkantnyugdíjas is lehet, azt visszazavarnák utcát söpörni. De ha van egy 58 évesen nyugdíjba vágyó, negyven év szolgálati időt szerzett hölgy, akkor az nyugdíjba mehetne. Ez bántóan logikátlan, hogy egyiket büntetem, a másikat jutalmazom. És azt hiszem, hogy ők is be fogják látni, hogy sokkal nehezebb lesz a rokkantnyugdíj-ügyet megoldani, mint ahogy azt így harminc oldalon ők leírják.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Lázár András, a Közmédiumok Szakszervezeti Fórumának tárgyalásvezetője
Bolgár György: - Azt olvasom az újságban, hogy esetleg sztrájkra készülnek a közmédiában. Mindenesetre egy sztrájk előtti helyzet alakult ki, és ezért azt kérik a Médiaszolgáltatási Alaptól – ez az a bizonyos szervezet, amelyik a Magyar Televízió, Duna Televízió, Magyar Rádió munkatársait foglalkoztatja néhány hónapja –, hogy kezdjenek tárgyalásokat az úgynevezett elégséges szolgáltatások tartalmáról. Márpedig az elégséges szolgáltatások akkor szoktak előkerülni, ha nem a normális szolgáltatásokat nyújtják a munkavállalók, hanem sztrájkolnak, és mégis, miután közszolgálati munkások, valamilyen elégséges szolgáltatást fenn kell tartaniuk. De miért közeledik esetleg egy munkabeszüntetés?
Lázár András: - Jól értesült, Bolgár úr.
- Csak el kell olvasni az újságot.
- Igen. Azt kértük a munkáltatótól, hogy 25-ikén, amikor folytatjuk a tárgyalásokat, az első napirendi pont az elégséges szolgáltatások tartalmáról folyó vita, tárgyalás legyen, mert elképzelhető majd egy olyan helyzet, hogy a tárgyalások nem alakulnak úgy, ahogy mi szeretnénk, és akkor felkészültek legyünk esetleg egy nyomásgyakorló eszköz igénybevételére, ami törvényes. És a munkavállalóknak, szakszervezetnek lehetőségük, hogy így próbáljanak eredményt elérni.
- A mai törvények szerint nincs meghatározva, hogy mi az elégséges szolgáltatás például a közmédiumoknál?
- A közmédiumoknál nincs. Ugyan a médiatörvény utal erre, de ma úgy látjuk, hogy ez nincsen tisztázva, és jobb, ha ezt a szakszervezet és a munkáltató tisztázza. Vannak ugyanis állami feladatok bizonyos esetekben, a vészhelyzetekre gondolunk, amikor például egy ilyen iszapmegindulás van vagy valami, amikor hírt kell adni az országnak. Gondolom, hogy ilyen vészhelyzetben vannak kötelezettségei a közmédiumnak, de egyáltalában nincs ma rendelkezés ezzel kapcsolatban.
- Pedig ez viszonylag egyszerűnek látszó dolog, nem olyan, mint mondjuk az, hogy mi legyen az elégséges szolgáltatás a vasútnál, hogy hány vonatpár járjon, mikor, milyen vonalakon, vagy a BKV-nál. Mert itt nagyjából szerintem az átlagember is meg tudja fogalmazni, hogy ha sztrájk van a közszolgálati rádiónál vagy a Magyar Televíziónál, akkor az abból kellene hogy álljon, hogy híreket mondanak és közben zenét sugároznak. A tévében egy kicsit problematikusabb, mert ha jó filmeket adnak, mert más műsor nincs, akkor lehet, hogy egy műsor még jobb is lesz, mint különben. De azért ott is valószínűleg öt perc alatt meg lehetne állapodni, ha megvan a kölcsönös szándék hozzá, hogy mi az az elégséges szolgáltatás.
- Remélem, hogy így is lesz. Nem lehet túl bonyolult, de mindenesetre ezt tisztázni kell a vállalat vezetésével, hogy ilyen esetekben mire számíthatnak a szakszervezetek. Csak erről én azt gondolom, hogy nem is ez a lényeg most, hanem a tárgyalás és a tárgyaláson való eredmény elérése, ami nem túlzott és nem esik ki az általános elvárásokból. Hisz az Országos Egyeztető Tanácsban megállapodtunk a kormány képviselőivel és a Munkáltatók Szövetségével egy négy-hatszázalékos bérajánlásban, megállapodtunk a kompenzálás kérdéseiben. És úgy látszik, hogy ez az állam saját területén, az állami büdzséhez tartozó költségvetésből élő cégeknél is probléma, akkor képzelem, hogy a versenyszférába milyen gondok lehetnek ezzel.
- Miért nem keresik Rogán Antalt és bérkommandóját?
- Ez a kérdés fölmerült, és úgy döntöttünk, hogy keressük, tehát írtunk levelet a Rogán Antal-féle kommandónak és a vezetőjének.
- Ez a kommandó elég fenyegetően hangzik. De mi van akkor, ha ennek a bizonyos Műsorszolgáltatási Alapnak nincs kedve tárgyalni Önökkel, azt mondja, hogy vagy nincs miről tárgyalni, vagy az elégséges szolgáltatásokról nem kívánok megállapodni. Akkor milyen mozgás lehet ezen a területen?
- Egyelőre ez a variáció nem merült fel, hogy nem tárgyalnak, sőt az elégséges szolgáltatásokról is tárgyalnak, nem húzódtak el előle. Inkább az a fő probléma, hogy úgy alakítottak ki egy új céget, átvéve háromezer-valahányszáz dolgozót, hogy nincs üzleti terve a cégnek, és erre való hivatkozással nem tudnak a szakszervezet bérkövetelésére válaszolni. Tehát ma arra a hatszázalékos bérkövetelésre, amit mi megfogalmaztunk, nincs egyelőre a vállalat részéről válasz, ezért van feszültség jelen pillanatban a tárgyalófelek között.
- Milyen rémhírek vannak?
- Mi nem foglalkozunk igazából rémhírrel.
- Azért gondolom, bemennek a szakszervezetekhez a médiumoknál dolgozók, hogy azt hallottuk, hogy minket kirúgnak, megszüntetnek. Ilyen nincs?
- Ilyen rémhíreket olvasunk az újságban is, elvileg olvassuk a saját belső levelezéseinkben is, de azt gondolom, hogy a létszámleépítéssel kapcsolatos ügyeket is meg kell tárgyalni majd a szakmai vezetésnek a szakszervezetekkel. Remélem, hogy hajlandóak lesznek ebben leülni tárgyalni, mert ebben is határozott álláspontja a szakszervezeteknek, hogy először a műsorstruktúrát kellene kialakítani. Kellene tudni, hogy mit gondolnak a közmédiáról, mi a feladata és ehhez képest kellene az eszközöket, az erre szánt finanszírozási pénzeket, létszámokat kialakítani, és nem előre nem tudom, minek alapján.
- De az abszurd helyzet az, hogy mondjuk a műsorstruktúrát a Magyar Televízió vagy a Magyar Rádió vezetése kell hogy kialakítsa, ellenben az általuk vagy a műsorstruktúra által szükséges munkatársi gárda nem náluk dolgozik, hanem ennél a műsorszolgáltatási alapnál. Vagyis az alap nem is tud üzleti tervet csinálni, ha az MTV-ben vagy a Duna Tévében nem dolgoznak ki valamilyen struktúrát, és nem rendelik mellé, hogy ilyen műsorokhoz ennyi ember kell, ilyen rendszerben, ilyen felépítésben, ennyi pénzzel.
- Nyilván összefüggés van ezek között a dolgok között, ezért gondoljuk azt, hogy hibás volt az a politikai döntés, mert igazából nem az alap vezetői tehetnek a jelenlegi kialakult problémákról, hanem azok, akik eldöntötték, hogy rögtön január elsején létrehoznak egy olyan céget, aminek nincsenek még meg a feltételei. Kellett volna most egy féléves lauf, amikor kialakítják ezeket az elvárásokat, üzleti terveket, s utána venni át a dolgozók nagy többségét. Jelen pillanatban láthatóan kapkodás, káosz van, amit kézzel vezérelnek, ráadásul valahonnan, tehát elég nagy gondok vannak.
- És honnan vezérlik, ha már azt mondja, hogy kézzel vezérelnek. Hogyan, honnan, kicsodák?
- Látható, hogy valamilyen központból, utasítások alapján irányítják a céget. Még nincs kialakult rendszer ennél a cégnél. Ezért próbáljuk azt a taktikai kérdést fölvetni, hogy milyen eszközöket használjanak a szakszervezetek adott esetben az elképzeléseik megvalósításáért. Mert valahogy rá kéne szorítani a munkáltatókat, illetve a politikát arra, hogy rend legyen ennél a cégnél.
- Ha mégis úgy döntenének a szakszervezetek, hogy egyrészt a bérigényeik miatt, másrészt a káosz miatt és a beláthatatlanság miatt sztrájkhoz folyamodnak, akkor ehhez milyen támogatottságot érzékel e pillanatban?
- Ennek a támogatottságnak a felmérése most folyik, nyilván különbözőek a területen. Tesztkérdéseket tettünk fel a dolgozóknak. Majd szívesen beszámolok erről, de egyelőre nem akarok hasra ütni, mert nincsenek pontos felméréseink. Itt nagyon sok terület van, nagyon sok problémával és nagyon sok elképzeléssel. Tizenhárom szakszervezet van, ezeket összefogni és ezekből a problémákból egy erős, egészséges stratégiát gyártani nem egy egyszerű, könnyű feladat a mi részünkről sem, nemcsak a cég részéről.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
Tabajdi Csaba, az Európai Parlament szocialista képviselője
Bolgár György: - Önhöz is egy hallgatói javaslat miatt fordulok, ugyanis a műsor elején valaki fölvetette, hogy a magyar sajtó és média, vagy legalábbis balliberális részének sanyarú helyzete miatt érdemes volna az Európai Unióhoz fordulni még most, amíg érdemes ütni a vasat, hiszen forró az európai parlamenti határozat után. Tudniillik függetlenül attól, hogy a médiatörvény milyen helyzetbe hozza a médiát, van egy másik tragikus állapot is. Vagy legalábbis a két helyzet összeadódik és rontja az általános állapotokat, hogy tudniillik a válság miatt is, meg a magyar politikai helyzet miatt is gyakorlatilag kihaltak a hirdetők, legalábbis a sajtó középtől balra lévő részében. És ez lehet, hogy olyan következményekkel jár majd, hogy írott sajtóban vagy akár rádióban és másutt is elfogy a pénz, és nem fogják tudni fenntartani a balliberális média működését. Lehet-e – kérdezte a hallgató, de inkább javasolta –, hogy ezek az orgánumok esetleg politikai támogatással az unió bizonyos szerveihez fordulnak anyagi segítséget kérve, mondván, hogy a médiapluralizmus fenntartása uniós alapérdek, és ha ez ma Magyarországon politikai és gazdasági okok miatt nem lehetséges, akkor az unió tud-e ebben segíteni? Ezt kérdezem tehát öntől.
Tabajdi Csaba: - Néhány évvel ezelőtt már fölvetődött európai fórumokon, hogy függetlenítsük a szabad médiát a kormányzati befolyástól, hogy létre kellene hozni egy uniós alapot. Ez akkor nem kapott elég támogatást, de most Európában új helyzet van. Nemcsak azért, mert a magyar médiatörvény ekkora figyelmet kapott, és azt az állásfoglalást, amit tegnap elfogadtunk meggyőző fölénnyel az Európai Parlamentben, amelynek én voltam az egyetlen magyar szerzője…
-… Meg is kapta a magáét a Fidesz képviselőitől, hogy micsoda dolog ez.
- Így van, megkaptam, de egyáltalán nem bánom, mert sajnos még időnként politikustársaimnak is meg kell magyarázni, hogy nem az újságírók szabadságáról van pusztán szó. Az is nagyon fontos dolog, de – bocsánat, hogy ezt mondom egy jeles újságírónak – ennél is fontosabb az emberek hiteles tájékoztatása vagy hogy az emberek több forrásból, több irányból, a politikai spektrum legkülönbözőbb irányaiból hitelesen tudjanak tájékozódni. Ez egy alapvető emberi jog.
- Pontosan. Az újságíró szabadsága abból a szempontból érdekes, hogy a közvéleményt hogyan tudja szolgálni. Ha nem szabad, akkor nem tudja, vagy nem jól tudja.
- Így van. És éppen ez a veszély fenyeget a mai Magyarországon két oknál fogva, és nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is, mert épp ma hallottam nagyon hiteles forrásból, hogy a román államelnök, Băsescu úr követendő példának tartja az Orbán-féle médiacsomagot. Visszatérve az alapkérdésre, én azt hiszem, hogy azáltal, hogy a média függetlensége politikai és anyagi függésének a csökkentése vagy megszüntetése ennyire az európai figyelem előterébe került, meggyőződésem, hogy ma már nagyobb esély van arra, hogy az Európai Unió rászánja magát egy ilyen alap létrehozására. Persze az unió és Isten malmai sajnos lassan őrölnek, de én ezt egy kiváló ötletnek tartom éppen azért, mert ennek már van előzménye, és az európai média esetében például Olaszországban nem a politikai befolyásolás a legnagyobb gond, hanem az, hogy a miniszterelnök és bizonyos politikai erő gazdasági erejénél fogva ül rá a média nem jelentéktelen részére.
- Úgyhogy még ez a gazdasági befolyásolás sem hat valami újdonságnak az Európai Unióban, hiszen látják a példát korábbról is más országból.
- Így van. Egy héttel ezelőtt a brüsszeli konferencián, amelyet éppen ennek a kérdésnek szenteltünk, éppen a nemzetközi újságírószövetség egyik vezetője mondta el, hogy sokszor nehéz eldönteni, mi a nagyobb veszély, a gazdasági ellehetetlenülés vagy a közszolgálati médiumok pénzügyi függése, vagy pedig az a helyzet, amiről Ön is beszélt az előbbiekben, hogy egyszerűen elzáródnak a hirdetési csatornák. Egyszerűen félnek bizonyos nagyvállalatok, amelyek korábban támogattak jobbra és balra is, most nem merik a baloldali és a liberális médiumokat támogatni, mert félnek a politikai retorziótól. Ez egy rendkívül sajnálatos dolog.
- Politikai és anyagi retorziótól ráadásul. Hiszen anyagi következményei is lehetnek a valamiféle renitens viselkedésnek.
- Így van. Én ezt nagyon jó ötletnek tartom, de emellett szerintem nekünk e tekintetben mozgalmat is kellene indítani. Én úgy gondolom, hogy ki kéne alakítanunk egy figyelőrendszert, amellyel be tudnánk bizonyítani, hogy Magyarországon torzul a tájékoztatás szabadsága, nem pártatlan. Nemrégiben megnéztem, nem tudom, elmondhatom-e, mindegy, elmondom, a Policy Solutions Kutatóintézetnek egyik felmérését, amely kimutatta, hogy alig vannak jelen az ellenzéki pártok a közszolgálati médiumokban.
- Még kevésbé, mint a Hír TV-ben.
- Így van. Ugyanakkor az MSZP önmagában véve nem panaszkodhatna a jelenlétre, arra viszont igen, hogy kizárólag negatív hírekkel kapcsolatosan jelenik meg a párt neve, tehát nem jutnak el a szocialista politikusok üzenetei az ország lakosságához. Ezért én azt hiszem, hogy célszerű lenne egy figyelőszolgálatot indítanunk, nem tudom, hogy mi lehetne ennek a tere, helyszíne, hogy a Klubrádiónak a honlapja-e, vagy az én honlapom. Én nagyon szívesen rendelkezésre bocsátom a honlapomat, hogy azok a Klubrádió-hallgatók, akik nemcsak a Klubrádiót hallgatják, hanem megnézik adott esetben a közszolgálati Magyar1 hírműsorait, a Kossuth Rádió adásait, próbálják figyelni, hogy egy-egy műsoron belül hogyan alakul a kormány és az ellenzék és azon belül is a baloldal reprezentáltsága.
- Számokban is meg tartalmilag is.
- Igen. Én indítanék egy mozgalmat, hogy védjük meg a baloldali médiát és ha lehetséges, nem tudom, lehetséges-e, akkor én megadnám azt a honlapot, ahol fél órán belül megnyílik egy fórum, ahol egyrészt elmondanák az ötleteiket a Klubrádió hallgatói, másrészt ez folyamatosan működne, mert nekünk bizonyítanunk kell Európának minél pontosabb statisztikákkal, hogy miért van igazunk. Miért van igaza az Európai Parlament többségének, amikor félti Magyarországon a médiaszabadságot, egyrészt a közszolgálati hírműsorok kiegyensúlyozatlanságát bebizonyítandó, vagy ne adj’ Isten bármi olyat, amire az előbbiekben utalás történt, hogy elzáródnak a hirdetői csatornák, és így próbálják megfojtani a Klubrádiót, az ATV-t, a Népszavát, a Népszabadságot, a baloldali és liberális orgánumokat.
- Akkor mondja.
- www.tabajdi.hu. Ez az én európai parlamenti honlapom.
- Ez elég könnyen megjegyezhető.
- Igen, tehát www.tabajdi.hu. Fél óra múlva ezt a „Védjük meg a baloldali médiát!” című fórumot én megnyitom, és ha bárkinek valami ötlete van, leírhatja. Ezt én szeretném folyamatosan életben tartani, mert mi csak akkor tudunk Európa irányába lépni és egy ilyen alap létrehozása mellett érvelni, ha tudjuk bizonyítani, hogy ez egy nagyon komoly veszély nemcsak Magyarországon, hanem Európában is. Ugyanezt fogom javasolni azoknak a kollégáimnak, a román, a bolgár, a cseh, az észt és az olasz kollégáimnak is, akiknek az országában hasonló problémák vannak.
- Köszönöm szépen. Tovább jutottunk mindenképpen és a hallgatókat akkor kérem a közreműködésre, hiszen végül is közös ügyről van szó, a magyar média szabadságának fenntartása a tét.
- És az állampolgárok hiteles, sokoldalú tájékoztatása.
