Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 11.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. március 16. szerda, 04:09
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Azt olvasom az újságban, hogy esetleg sztrájkra készülnek a közmédiában. Mindenesetre egy sztrájk előtti helyzet alakult ki, és ezért azt kérik a Médiaszolgáltatási Alaptól – ez az a bizonyos szervezet, amelyik a Magyar Televízió, Duna Televízió, Magyar Rádió munkatársait foglalkoztatja néhány hónapja –, hogy kezdjenek tárgyalásokat az úgynevezett elégséges szolgáltatások tartalmáról. Márpedig az elégséges szolgáltatások akkor szoktak előkerülni, ha nem a normális szolgáltatásokat nyújtják a munkavállalók, hanem sztrájkolnak, és mégis, miután közszolgálati munkások, valamilyen elégséges szolgáltatást fenn kell tartaniuk. De miért közeledik esetleg egy munkabeszüntetés?
Lázár András: - Jól értesült, Bolgár úr.
- Csak el kell olvasni az újságot.
- Igen. Azt kértük a munkáltatótól, hogy 25-ikén, amikor folytatjuk a tárgyalásokat, az első napirendi pont az elégséges szolgáltatások tartalmáról folyó vita, tárgyalás legyen, mert elképzelhető majd egy olyan helyzet, hogy a tárgyalások nem alakulnak úgy, ahogy mi szeretnénk, és akkor felkészültek legyünk esetleg egy nyomásgyakorló eszköz igénybevételére, ami törvényes. És a munkavállalóknak, szakszervezetnek lehetőségük, hogy így próbáljanak eredményt elérni.
- A mai törvények szerint nincs meghatározva, hogy mi az elégséges szolgáltatás például a közmédiumoknál?
- A közmédiumoknál nincs. Ugyan a médiatörvény utal erre, de ma úgy látjuk, hogy ez nincsen tisztázva, és jobb, ha ezt a szakszervezet és a munkáltató tisztázza. Vannak ugyanis állami feladatok bizonyos esetekben, a vészhelyzetekre gondolunk, amikor például egy ilyen iszapmegindulás van vagy valami, amikor hírt kell adni az országnak. Gondolom, hogy ilyen vészhelyzetben vannak kötelezettségei a közmédiumnak, de egyáltalában nincs ma rendelkezés ezzel kapcsolatban.
- Pedig ez viszonylag egyszerűnek látszó dolog, nem olyan, mint mondjuk az, hogy mi legyen az elégséges szolgáltatás a vasútnál, hogy hány vonatpár járjon, mikor, milyen vonalakon, vagy a BKV-nál. Mert itt nagyjából szerintem az átlagember is meg tudja fogalmazni, hogy ha sztrájk van a közszolgálati rádiónál vagy a Magyar Televíziónál, akkor az abból kellene hogy álljon, hogy híreket mondanak és közben zenét sugároznak. A tévében egy kicsit problematikusabb, mert ha jó filmeket adnak, mert más műsor nincs, akkor lehet, hogy egy műsor még jobb is lesz, mint különben. De azért ott is valószínűleg öt perc alatt meg lehetne állapodni, ha megvan a kölcsönös szándék hozzá, hogy mi az az elégséges szolgáltatás.
- Remélem, hogy így is lesz. Nem lehet túl bonyolult, de mindenesetre ezt tisztázni kell a vállalat vezetésével, hogy ilyen esetekben mire számíthatnak a szakszervezetek. Csak erről én azt gondolom, hogy nem is ez a lényeg most, hanem a tárgyalás és a tárgyaláson való eredmény elérése, ami nem túlzott és nem esik ki az általános elvárásokból. Hisz az Országos Egyeztető Tanácsban megállapodtunk a kormány képviselőivel és a Munkáltatók Szövetségével egy négy-hatszázalékos bérajánlásban, megállapodtunk a kompenzálás kérdéseiben. És úgy látszik, hogy ez az állam saját területén, az állami büdzséhez tartozó költségvetésből élő cégeknél is probléma, akkor képzelem, hogy a versenyszférába milyen gondok lehetnek ezzel.
- Miért nem keresik Rogán Antalt és bérkommandóját?
- Ez a kérdés fölmerült, és úgy döntöttünk, hogy keressük, tehát írtunk levelet a Rogán Antal-féle kommandónak és a vezetőjének.
- Ez a kommandó elég fenyegetően hangzik. De mi van akkor, ha ennek a bizonyos Műsorszolgáltatási Alapnak nincs kedve tárgyalni Önökkel, azt mondja, hogy vagy nincs miről tárgyalni, vagy az elégséges szolgáltatásokról nem kívánok megállapodni. Akkor milyen mozgás lehet ezen a területen?
- Egyelőre ez a variáció nem merült fel, hogy nem tárgyalnak, sőt az elégséges szolgáltatásokról is tárgyalnak, nem húzódtak el előle. Inkább az a fő probléma, hogy úgy alakítottak ki egy új céget, átvéve háromezer-valahányszáz dolgozót, hogy nincs üzleti terve a cégnek, és erre való hivatkozással nem tudnak a szakszervezet bérkövetelésére válaszolni. Tehát ma arra a hatszázalékos bérkövetelésre, amit mi megfogalmaztunk, nincs egyelőre a vállalat részéről válasz, ezért van feszültség jelen pillanatban a tárgyalófelek között.
- Milyen rémhírek vannak?
- Mi nem foglalkozunk igazából rémhírrel.
- Azért gondolom, bemennek a szakszervezetekhez a médiumoknál dolgozók, hogy azt hallottuk, hogy minket kirúgnak, megszüntetnek. Ilyen nincs?
- Ilyen rémhíreket olvasunk az újságban is, elvileg olvassuk a saját belső levelezéseinkben is, de azt gondolom, hogy a létszámleépítéssel kapcsolatos ügyeket is meg kell tárgyalni majd a szakmai vezetésnek a szakszervezetekkel. Remélem, hogy hajlandóak lesznek ebben leülni tárgyalni, mert ebben is határozott álláspontja a szakszervezeteknek, hogy először a műsorstruktúrát kellene kialakítani. Kellene tudni, hogy mit gondolnak a közmédiáról, mi a feladata és ehhez képest kellene az eszközöket, az erre szánt finanszírozási pénzeket, létszámokat kialakítani, és nem előre nem tudom, minek alapján.
- De az abszurd helyzet az, hogy mondjuk a műsorstruktúrát a Magyar Televízió vagy a Magyar Rádió vezetése kell hogy kialakítsa, ellenben az általuk vagy a műsorstruktúra által szükséges munkatársi gárda nem náluk dolgozik, hanem ennél a műsorszolgáltatási alapnál. Vagyis az alap nem is tud üzleti tervet csinálni, ha az MTV-ben vagy a Duna Tévében nem dolgoznak ki valamilyen struktúrát, és nem rendelik mellé, hogy ilyen műsorokhoz ennyi ember kell, ilyen rendszerben, ilyen felépítésben, ennyi pénzzel.
- Nyilván összefüggés van ezek között a dolgok között, ezért gondoljuk azt, hogy hibás volt az a politikai döntés, mert igazából nem az alap vezetői tehetnek a jelenlegi kialakult problémákról, hanem azok, akik eldöntötték, hogy rögtön január elsején létrehoznak egy olyan céget, aminek nincsenek még meg a feltételei. Kellett volna most egy féléves lauf, amikor kialakítják ezeket az elvárásokat, üzleti terveket, s utána venni át a dolgozók nagy többségét. Jelen pillanatban láthatóan kapkodás, káosz van, amit kézzel vezérelnek, ráadásul valahonnan, tehát elég nagy gondok vannak.
- És honnan vezérlik, ha már azt mondja, hogy kézzel vezérelnek. Hogyan, honnan, kicsodák?
- Látható, hogy valamilyen központból, utasítások alapján irányítják a céget. Még nincs kialakult rendszer ennél a cégnél. Ezért próbáljuk azt a taktikai kérdést fölvetni, hogy milyen eszközöket használjanak a szakszervezetek adott esetben az elképzeléseik megvalósításáért. Mert valahogy rá kéne szorítani a munkáltatókat, illetve a politikát arra, hogy rend legyen ennél a cégnél.
- Ha mégis úgy döntenének a szakszervezetek, hogy egyrészt a bérigényeik miatt, másrészt a káosz miatt és a beláthatatlanság miatt sztrájkhoz folyamodnak, akkor ehhez milyen támogatottságot érzékel e pillanatban?
- Ennek a támogatottságnak a felmérése most folyik, nyilván különbözőek a területen. Tesztkérdéseket tettünk fel a dolgozóknak. Majd szívesen beszámolok erről, de egyelőre nem akarok hasra ütni, mert nincsenek pontos felméréseink. Itt nagyon sok terület van, nagyon sok problémával és nagyon sok elképzeléssel. Tizenhárom szakszervezet van, ezeket összefogni és ezekből a problémákból egy erős, egészséges stratégiát gyártani nem egy egyszerű, könnyű feladat a mi részünkről sem, nemcsak a cég részéről.
