Nyelvi fejtörő Vona Gáborhoz
- Részletek
- Napi apró
- 2011. március 12. szombat, 05:15
- Huszár Ágnes
Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke 2011. március 10-én a közszolgálati televízió reggeli műsorában a magyar népesség tragikus fogyásáról beszél. Ennek okát abban látja, hogy nem becsülik meg kellőképpen az édesanyákat, a gyermekes családokat. Vona a megbecsülés növelése érdekében azt javasolja – a műsorvezető Jegyes-Tóth Kriszta nyájas bólogatásától kísérve –, hogy tiltsák be a magyar médiában a terhes szót, s tegyék helyette kötelezővé a várandós vagy áldott állapotban levő használatát. Ez a szóhasználat előbb-utóbb át fogja alakítani a médiát figyelő emberek gondolkodását.
Vona elnök úr nyilvánvalóan – a nyelvtudományban Sapir-Whorf hipotézisként is említett – nyelvi relativizmus álláspontját képviseli. Ez az Amerikában a huszadik század első felében népszerű elmélet nagyon szoros kapcsolatot tételez fel az egyes nyelvek szavai és az általuk jelölt dolgokról való gondolkodás között. Sapir így fogalmazott: „Azért látunk, hallunk, tapasztalunk úgy, ahogy tesszük, mert közösségünk nyelvi szokásai hajlamossá tesznek bennünket éppen ennek az értelmezésnek a kiválasztására.”
Kétségkívül befolyásolja értékítéleteinket a szavak jelentése és hangulata. Jól tudta ezt egy másik politikus, Goebbels doktor is, aki a maga korában a német média szóhasználatát szabályozta nagy céltudatossággal. Előírta például, hogy a zsidókat parazitákként, kártevőkként, a szovjet hadsereg katonáit bestiákként szabad csak említeni.
Vona elnök úr a nyelvhasználati kérdés tisztázása után rátért a cigányság körében tapasztalható „népességrobbanásra”, amely, mivel ezek a gyerekek eleve munkakerülők, parazita életmódú, kriminalizált családban nőnek fel, veszélyeztetik a magyar nemzet jövőjét.
Nyelvészként szeretnék feltenni egy terminológiai kérdést. Hogyan nevezzük a Jobbik útmutatása alapján az anyai örömök elé néző cigányasszonyokat? A várandós vagy áldott állapotban levő aligha illene a katasztrofális népességrobbanás előidézőire. Biztos vagyok benne, hogy Vona úrnak erre a kérdésre is van a nemzeti gondolkodást megfelelőképpen alakító válasza.
(Huszár Ágnes)
