Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 9.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. március 11. péntek, 06:10
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Elkészült a nagy mű. A gép forog, az alkotó pihen, legalábbis a legutóbbi hírek szerint. Bár az alkotó nem pihen, az alkotó állandóan dolgozik, de megvan az alkotmány szövege. Legalábbis, mondjuk így, koncepcionális változatban. Igaz, még hozzáteszem, saját magamat pontosítandó, hogy volt már egy elkészült alkotmánykoncepció, aztán egy pillanat alatt félredobták. De tegyük fel, hogy ez a Szájer József által összegzett, megírt szöveg most már a végleges alkotmánykoncepció. Egy általános kérdésre kérek először egy általános választ. Milyen alkotmány lesz ebből az Ön eddigi ismeretei szerint?
Szoboszlai György: - Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre. Most látom, az interneten fent van a hír, hogy elkészült az alkotmánytervezet, és utalt arra, hogy volt decemberben egy alkotmánykoncepció, amelyet nyilvánosságra hoztak. Ahhoz képest úgy tűnik a hírekből, hogy elég lényeges eltolódások vannak, a kormány csomó kérdésben visszavonulót fújt.
- De kitalált újakat.
- Igen. Az államszervezetet illetően, úgy tűnik, hogy megmarad a régi modell, de szöveget még nem láttunk. Tehát erről felelősen nyilatkozni még nem lehet. Az viszont biztos, hogy szimbolikus ügyekben nem nagyon változik a helyzet.
- Magyarán vastagon használják a szimbólumokat, és ebbe beleillik az is, amit az elmúlt napokban tudtunk meg, hogy a Magyar Köztársaság megszűnik hivatalos elnevezésként és lesz belőle Magyarország, vagy amit ma tudtunk meg, hogy vármegye rendszert fognak visszaállítani, legalábbis az elnevezésben vármegyét használnak a megye helyett. És persze a nemzeti hitvallás, amiről szintén az elmúlt napokban hallhattunk. De tegyük fel, hogy minden ilyen szimbólum jellegű hír érvényes lesz és meg fogjuk találni ezt az alkotmány szövegében. Ha ettől eltekintve az alkotmány ragaszkodik az eddigi, alapvetően polgári demokratikus alkotmányszöveghez, vagy annak a főbb kitételeihez, akkor nincs nagy baj?
- Ezt nagyon nehéz megítélni. Felhívom a figyelmet arra, hogy már a decemberi koncepció is Magyarországról beszélt és nem a Magyar Köztársaságról. Ezt nagyon kevesen vették észre. Tehát itt vita volt a preambulumról, ami most már nemzeti hitvallásként jelenik meg a közvélemény előtt. Azt lehet látni, hogy a szimbólumokban nagyon erős az átalakulás, és ennek azért megvan a jelentősége. Mégpedig álláspontom szerint ott van jelentősége, hogy ez a kormány, ez a parlament szakítani kíván az elmúlt húsz, huszonegy évvel. Cezúrát akar vonni, minden tekintetben ki akarja fejezni azt, hogy itt egy új korszak kezdődik. És ezek a szimbolikus lépések ezt támasztják alá. Ez az egyik dolog. A másik pedig, hogy vissza kíván térni ebben a szimbólumrendszerben a második világháború előtti állapothoz. A vármegye, az egyéb szimbólumok, a Magyarországra való utalás, a köztársasági eszmétől való távolságtartás.
- A szent korona beemelése.
- A szent korona egyáltalán.
- A keresztény hagyományok nyilvánvaló hangsúlyozása.
- Erre lehet azt mondani, hogy a lényeg nem ebben van, hanem valójában az állam és a hatalommegosztás rendszerében. Ezt még nem látjuk, hogyan alakul az új szövegben, nyilván a legutolsó pillanatig még változhat ez. Én itt legfontosabbnak az Alkotmánybíróság szerepkörét tartom. Ha valóban visszaállítják az Alkotmánybíróság korábbi szerepkörét, akkor az államszervezet demokratikus működését illetően túl nagy baj nincsen.
- De ha ahhoz az alkotmányhoz kell ragaszkodnia a majdani alkotmánybíróságnak, amelynek szövegét még pontosan nem ismerjük, és amely esetleg komoly változásokat tartalmaz a jelenlegihez képest éppen az államszerkezetben, akkor az alkotmánybíróság sem lesz védelme a polgári demokráciának, mert lehet, hogy az alkotmány más lesz, más alapokon fog nyugodni.
- Igen, ez pontosan így van. Ha nem preambulum lesz, hanem ezek a szimbolikus dolgok, kérdések bekerülnek magába az alkotmány szövegébe, tehát nem egy bevezető ünnepélyes szöveg lesz csak, akkor bizony az alkotmánybíróság tevékenységét is, az alkotmány egészének az értelmezését is ezek befolyásolják. Ez kétségtelenül így van.
- A mai Népszabadság értesülése szerint például az lesz olvasható valószínűleg ebben a preambulumban vagy nemzeti hitvallásban, hogy az egységes magyar nemzet. Ez elsőre valószínűleg a hallgatók többsége számára sem túl idegesítő vagy nem túlzottan elgondolkodtató, mert miért ne szeretnénk mi az egységet, meg a magyarságot sem szégyelljük, meg a nemzetet sem. De ha végiggondoljuk vagy belegondolunk, hogy egységes magyar nemzet, ez már azt jelenti, ha akarom vagy ha akarják egyesek, hogy ez etnikai alapon kirekesztő is lehet. Hiszen ennek az országnak vagy ennek a politikai nemzetnek a tagjai akár nem magyarok is lehetnek. Miért egységes a magyar nemzet? Miért rájuk vonatkozik az alkotmány?
- Ez mindenképpen szerencsétlen megfogalmazás lenne. Mert nem nemzetállamról kellene beszélni, hanem állampolgárok közösségéről. Tehát ez is a visszalépések soraiba illeszkedik. De ennél még fontosabbnak tartom azt, hogy visszalépés látszik a választójog területén. Mai hír, nem tudom mennyire igaz, mert nem láttam még a szöveget, senki nem látta még vagy nagyon kevesen látták, hogy kikerülne az alkotmányból az a négy választójogi alapelv, amely a jelenlegiben is benne van, hogy a választójog egyenlő, közvetlen, általános és titkos. És állítólag ez azt szolgálná, hogy a családi szavazati jog valamikor visszakerülne az alkotmányba.
- Igen. Maga Szájer József nyilatkozta ma reggel egy rádióban, hogy ő megadná az anyáknak a választójogot, kiskorú gyermek után egy plusz szavazatot kapnának, függetlenül attól, hogy egy vagy tíz gyereke van az anyának. De ez mégis éppen a szavazatok egyenlőségét szüntetné meg, ami alapvető és már úgy látszott, mintha lemondanának róla.
- Pontosan erről van szó. Maga Kövér László nyilatkozott, hogy nem ért ezzel egyet. Ma Navracsics Tibor is nyilatkozott, hogy a Fideszen belül lehetett látni azt, hogy nagyok a nézetkülönbségek e tekintetben. Meglátjuk a szöveget, nehéz erről nyilatkozni így, hogy most nem tudjuk, mi van ebben a tervezetben.
- Igen. Mégis, tudósként és alkotmányjogászként milyen alkotmánykészítés az, ahol legfeljebb a kormányzó párt korifeusai vitatkoznak egymással, hogy legyen benne, ne legyen benne, nem jó, ha benne van, jó, ha benne van. Hogy készülhet így alkotmány? Ha már egy ilyen ötlet előjön, felvetődik, akkor nem kéne az ezzel foglalkozó tudóstársadalmat megkérdezni erről és más, nyilván huszonnyolc hasonló témáról, hogy fejtse ki az álláspontját konferenciák sorozatán, tanulmányok sorozatában és aztán majd esetleg egy év múlva vagy másfél év múlva el lehet jutni valamiféle, a többség számára elfogadható konszenzusra.
- Én úgy látom, hogy ez a koalíció soha nem akarta ezt. Azt is mondhatnám egy kicsit ironikusan, hogy ez zavaró körülmény lenne a jelenlegi alkotmányozásban. Nem kívántak valóságos párbeszédet folytatni, ez teljesen világos. És az ellenzék bevonása is csak azt szolgálta volna, hogy legitimálják ezt az előre elhatározott váltást. Tudniillik itt tényleg arról van szó, hogy egyfajta rendszerváltás van, és ahhoz hozzá kell igazítani az alkotmányt. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy konszenzusra nem nagyon törekednek. Magukon belül esetleg kialakítanak konszenzust. Ilyen az abortusz kérdése, ebben úgy tűnik, hogy kialakult a két párt között egyfajta modus vivendi, de az ellenzékkel és a társadalom többségével való konzultációban, nyilvánvaló volt a levelekben feltüntetett véleményvizsgálatban is, hogy nem lényeges kérdések szerepelnek.
- Ha már említette ezt az abortuszkérdést, én őszintén szólva nem értem ezt a megnyugvást, ami állítólag a KDNP részéről megnyilvánult, hogy tudniillik egy vessző miatt ők úgy gondolják, hogy ez elfogadható. Az volna a szövegben állítólag, hogy minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, vessző, a magzat életét fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Ez állítólag megfelel az európai hagyományoknak, ugyanakkor nem teszi szükségessé, hogy a ma hatályban lévő magzatvédelmi törvényt meg kelljen változtatni. Vagyis nem teszi szükségessé, vagy ebből nem következik az abortusz tilalma. De mit számít itt a vessző? És mi van, ha pont van és új mondatban kezdik, hogy a magzati életet fogantatásától kezdve védeni kell. Hát ebből vesszővel vagy vessző nélkül ugyanaz következik. Ha akarják, ebből a megfogalmazásból megváltoztatható az abortusz jelenlegi szabályozása.
- Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Néhány vonatkozását szeretném csak felvillantani. A decemberi koncepcióban egy olyan szöveg volt, ami valóban teljes abortusztilalmat is lehetővé tett volna. Elővettem ezt a szöveget, az úgy szól, hogy alapvető emberi jogként minden ember életét fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Ebbe valóban belefért az, és az Alkotmánybíróság nem is tehetett volna mást, mint az abortusz…
-… szóval belevették gyakorlatilag az emberi élet védelméhez, mintegy ilyen bővített jelzőként, a magzati élet védelmét is. Így viszont egy külön mondatrészbe tették.
- Így van. Itt nincs emberről szó.
- Áhá.
- Tehát ez a lényeges különbség, hogy itt a magzat védelméről van szó, a magzatot védelem illeti meg, de hogy ez a védelem milyen, az a törvényhozás hatáskörébe tartozik. Az egészségügyi törvénybe. Volt Magyarországon, illetve van Magyarországon magzatvédelmi törvény. Az Alkotmánybíróság három lényeges határozatában is foglalkozott a magzatvédelemmel, illetve az életvédelemmel. Ennek vannak kitaposott útjai és nagyon cizellált értelmezései. Tehát én úgy gondolom...
-… Hogy a jelenlegi szabályozásba belefér ez.
- Igen.
- Ha valaki nagyon dogmatikus módon akarná értelmezni ezt az alkotmány-megfogalmazást, akkor persze juthatna arra a következtetésre, hogy az abortuszt is meg kellene tiltani.
- Persze, természetesen.
- De ha nem akarja, akkor fenntarthatja a jelenlegi szabályozást.
- Így van. Az Alkotmánybíróságnak nagyon széles az értelmezési hatásköre. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az Alkotmánybíróságon belül nagyon éles véleménykülönbség volt. A többség elfogadta ezt a megoldást, ami Magyarországon ma él, hogy ha az anya súlyos válsághelyzete áll fenn. Tehát nincs általános magzatvédelem Magyarországon és nincs általános abortusztilalom sem, de nagyon finom törvényhozási egyensúly alakult ki a társadalmi vélemények figyelembe vételével. Én úgy gondolom, hogy Magyarországon radikális váltást ebben a tekintetben nem lehet tenni, de tény, hogy az Alkotmánybíróság mozgási szabadsága lényegesen megnő ezzel az új szöveggel. De valóban, ez előrelépés a korábbi szöveghez képest.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
