Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 8.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. március 10. csütörtök, 06:54
- Megbeszéljük
Zsiga Marcell ügyéről és a gyöngyöspatai „rendfenntartásról”
Magyar György ügyvéd
Bolgár György: - Írásbeli figyelmeztetést és százötvenezer forint pénzbírságot kapott a Fidesz-frakciótól Zsiga Marcell, amiért két helyről, országgyűlési képviselőként és Miskolc alpolgármestereként is felvett költségtérítést. Ez egy sima politikai ügy és ezzel az ejnye-bejnyével el lehet intézni?
Magyar György: - Én azt gondolom, hogy önmagában ez a tevékenység meg tud valósítani bizonyos feltételek fennállása esetén akár büntetőeljárást is, mert ha valaki ezt tudatosan cselekszi, magyarul az a célja, hogy jogtalan haszonra tegyen szert, akkor elméletileg a csalás törvényi tényállása felmerül.
- Vagyis elvileg meg lehet közelíteni egy ugyanilyen ügyet azzal, hogy valaki csalással jutott az őt meg nem illető jövedelemhez, ugye?
- Körülbelül erről van szó, csak azt kell tudnunk, hogy a csalás csak szándékosan követhető el. Tehát tudatlanságból nem.
- Ha ő véletlenül nem nézte meg, hogy honnan is jött össze ez a sok pénz, hogy ennyire jó-e az új adórendszer vagy nem törődött vele, hogy honnét jön be, mert meg sem nézi soha, hogy mi van a bankszámláján, akkor…
-… Nagyon sok helyről kap esetleg bevételt, nem tudja megmondani, hogy most ez meg ez honnan származott...
-… Akkor csak figyelmetlenség?
- Ha nincs mögötte szándékos magatartás, amelynek célja hangsúlyozottan a jogtalan haszonszerzés, akkor nem mondhatunk csalást róla, legfeljebb feledékenységet vagy oda nem figyelést az ő részéről. Ez egy hibás adatkitöltés is lehet, ugye olyan, mint egy adóbevallás későbbi revíziója. Ehhez is hasonlíthatjuk, ha jó szándékúak vagyunk. De én azt gondolom, azért az nem életszerű, hogy valaki nem veszi észre, ha több helyről kap ugyanazon a jogcímen pénzt.
- A hvg.hu felfedezte, hogy Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási biztos, jelenleg zuglói polgármester valószínűleg ugyanezt csinálja, mert az országgyűléshez benyújtott vagyonbevallásában polgármesteri bérként 763 425 forintot tüntet fel igen pontosan és nem szerepeltet semmiféle költségtérítést ebben. Ugyanakkor az ő polgármesteri fizetése havonta 587 250 forint, ennek harminc százaléka, 176 175 forint pedig költségtérítés, ami összességében kiteszi ezt az általa polgármesteri bérnek nevezett 763 425 forintot. Vagyis neki tudnia kellett arról, hogy mit kap. Ugye?
- Az ő esetében nagyobb a probléma, mert én úgy tudom, hogy ő egy jogvégzett ember, nekem kollégám volt annak idején, tehát kicsit nagyobb az elvárás az ő vonatkozásában, hogy mi a jogszerű és mi a jogszerűtlen. Jobban át kéne látnia azt, hogy mi az, ami mulasztás és mi az, ami esetleg szándékosság vagy gondatlanság.
- Mit csinálna egy virtigli elszámoltatási biztos egy ilyen esetben? Feljelentést tenne?
- Hát a virtiglikkel az a problémám, hogy ezek általában mindig egy oldalról érkeznek, ugye mindig a hatalmon lévőknek vannak elszámoltatási szándékaik és mindig a másik oldalt akarják elszámoltatni. Aztán ez időnként meg szokott fordulni ugye. Tehát a virtigliről nem tudok nyilatkozni, csak arról tudok nyilatkozni, hogy nyilvánvalóan a törvény mindenkire egyformán vonatkozik. És ha egy ügyvizsgálat, akármilyen jellegű ügyvizsgálat azt deríti ki, hogy az ő szándéka valójában jogtalan haszonszerzésre irányul, akkor nem vitás, hogy felmerülhet a csalás törvényi tényállása, amiért feljelentés folytán el is indulhat egy fegyelmi vagy nem fegyelmi, hanem egy büntetőeljárás.
- Vagyis ez nem csupán erkölcsi kérdés, ahogy a Fidesz-frakció gyors fellépése esetleg sejteti, mert ők ezt nyilvánvalóan morálisan elítélendőnek tartották, ezért is büntették meg a képviselőtársukat, hanem az erkölcsi kérdésnél adott esetben ez több is lehet.
- Így, ahogy tetszik mondani, ez a helyes válsz. De hogy a politikusok ezt így szeretnék lezárni, én ezt meg tudom érteni. Ettől függetlenül volt már arra példa, hogy voltak folyamatban büntetőügyek vagy egyéb ügyek, és azoknak adtunk polgári vagy úgynevezett politikai vetületet. A kettőnek nem kell feltétlenül egybevágnia és nem szabad keverni a jogi felelősséget a politikai felelősséggel. Egyik sosem zárja ki a másikat és fordítva.
- Egy ilyen ügyben ki tehet egyáltalán feljelentést? Bárki?
- Bárki. A hivatalból is tudomást szerezhet róla a hatóság.
- De újságot olvasnia nem kötelező. Tehát, hogy a Fidesz-frakció mit csinált, erről a hatóságnak nem kötelező tudomást szereznie, akár azt is mondhatja, hogy tőlem akármit csinálhatnak, nekem nem dolgom figyelni a Fidesz-frakciót.
- Igen. Ez egy súlyos cselekmény, ha megáll, nemcsak az ő esetében, ha egy nagyobb értékről van szó. Nem tudjuk pontosan, milyen értéket vett fel a fiatalember, de azt mondhatom, hogy ezt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel tudja a mi Btk-nk büntetni, ha üzletszerűen vagy folyamatosan követik el. Aztán, hogy ki tehet feljelentést? Én úgy gondolom, hogy bárki, és nem kell ehhez sem újságolvasónak, sem jogi személynek lenni. Akinek nem tetszik ez a felvetés, az indíthat egy eljárást és a hatóság köteles az ügyet kivizsgálni.
- Egytől öt évet? Az elég súlyos. Mondjuk néhány hónapja van csak nyilván az önkormányzatnál, ez október óta tart, jó esetben is négy hónapnyi jöhet össze. Ez folyamatosnak és üzletszerűnek minősíthető?
- Ha több hónapon keresztül csinálja és még egyszer mondom, ha megvan a szándék- és a tudatosság-tartalma, ezt legalább három alkalommal kéne elkövetni, akkor már beáll a folyamatossági minősítés. De hát a csalási törvényi tényállás úgy van felépítve a Btk-ban, hogy vannak enyhébb változatai és vannak súlyosabb változatai. De a Btk. mindig csak kereteket ad és maga a jogalkalmazó lesz az, aki ezt kitölti tartalommal. Az eset összes körülményét vizsgálja, ahogy már Ön is tette, úgynevezett enyhítő körülményeket már rögtön találtunk, hogy mivel lehet védekezni.
- Hogy két oldalról közelítsük meg a dolgot.
- Így helyes. Ne marasztaljunk el senkit, tényleg túl kell lépni itt a politikai megítélésen, látom az egyik oldal ezt már pofátlannak minősíti, a másik azt mondja, hogy bocsánatos bűn. Ha az igazságszolgáltatás kezei közé kerül az ügy, akkor az igazságszolgáltatás fogja ezt majd elbírálni és nem politikai és nem érzelmi alapon.
- Ha megengedi, ugornék egy nagyot, egy másfajta, szintén politikai, de jogilag is értelmezhető, vagy értelmezendő kérdésre, erre a gyöngyöspatai polgárőr felvonulásra, járőrözésre. Ugye itt volt a hétvégén egy nagygyűlés és aztán úgynevezett polgárőrök vonultak a faluban. Nyilvánvalóan a gyűlés és a vonulás célja az ottani cigány kisebbség megfélemlítése vagy rendre tanítása, akármelyik szóhasználatot alkalmazhatjuk. Nyilvánvalóan arra irányul, hogy a rendet helyreállítsák és megvédjék a falut ettől a bizonyos zűrzavart és felfordulást okozó cigány kisebbségtől vagy annak egyes tagjaitól.
- Értem én az elképzelést és ha szabad ezt jogilag értelmezni, nem tudom, hogy ők részesei-e a magyar rendőrségnek.
- A magyar rendőrségnek biztos nem, de az hagyján, még az Országos Polgárőr Szövetségnek sem.
- Én ezek után azt gondolom, hogy a fellépésük nem jogszerű. És senki sem vindikálhat magának olyan jogosultságot, hogy csendőrséget tart fenn. Vagy akárminek nevezi önmagát. A dolognak ugyanis az a lényege, hogy itt már megéltük azt, hogy volt egy gárdaszerű összeállás és ezt a gárdaszerű összeállást a hatóságok teljesen egyértelműen az összes nyúlványaikkal együtt érvénytelenítették, úgymond feloszlatták, megsemmisítették, megszüntették. Minden ilyen reinkarnáció meglátásom szerint ugyanilyen jogellenes lesz, tehát törvénybe ütközik.
- Akkor is, ha polgárőr egyesület ruhába vagy álruhába bújtatják a gárdistákat?
- Akkor is, mert ez nem más, mint a meglévő jogszabályok kijátszása. Ma már szabálysértési és Btk. jogszabály van arról, ha valaki egy ilyen feloszlatott társadalmi szervezetnek lesz a tagja, akkor bizonyosan beleütközik a törvénybe. Ezt éppen a múltból származó jogváltoztatások már lehetővé tették számunkra. Tehát határozottan az a meglátásom, hogy egy ilyen átöltözés vagy egy ilyen átvedlés nem jelent tartalmi változtatást, következésképpen ezek soha nem lesznek szabályszerűen elfogadhatók, és ha fellépnek hatósági értelemben velük szemben, ügyészségi kezdeményezésre az újabb egyesületeiket is meg fogja a bíróság semmisíteni olyan értelemben, hogy feloszlatja őket.
- De akkor nem ez az a tipikus eset, amelyben az ügyészségnek és vagy a rendőrségnek fel kellene lépnie? Hiszen annyira a szemük előtt zajlott, hogy rendőrök százait vezényelték ki a faluba a hétvégén.
- Én úgy gondolom, hogy ez tipikusan az az eset, amikor el kell járniuk. Az ügyészségnek az a joga, hogy polgárjogi értelemben indítson egy feloszlatási eljárást. Ugye polgárjogi értelemben keresetet kell benyújtani ellenük, mint ahogy annak idején a gárdával kapcsolatosan is ekként jártak el, a bíróság felé kell lépniük. A rendőrségnek pedig, miután jogszabályba, törvénybe ütköző cselekvésről van szó, eljárást kell kezdeményezni.
- De nem két pofont kell kiosztani, amit annak idején Orbán Viktor ígért meg, nyilvánvalóan valamiféle metaforaként, hanem a jog eszközeivel élni.
- Pontosan erről van szó. És ha a hatóság tudomására jutnak ezek a cselekvőségek, meg kell akadályozni és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Nagyon rossz az üzenete az ilyen sétálgatásoknak, mert egyrészt a rendőrség tehetetlenségét üzeni, másrészt a polgárőröket is teljes mértékben lejáratja. Abszolút nem lennék meglepve, ha az igazi polgárőrök személyiségi jogi eljárásokat is kezdeményeznének velük szemben, mert ez az ő jó hírnevüknek, az ő tisztességüknek a megsértését jelenti jogi értelemben.
- Mi van akkor, ha mondjuk – ezt a konkrét esetet egy pillanatra félretéve – nem a gárdista egyenruhára emlékeztető öltözékben, nem annak valamiféle reinkarnációjaként jelenik meg ott egy úgynevezett polgárőr egyesület Gyöngyöspatán, mondván, hogy én függetlenül a magyar gárdától, meg függetlenül a Jobbiktól egyszerűen csak meg akarom védeni ezt a falut az ilyen-olyan atrocitásoktól? Bárki bárhonnan bármilyen egyesület nevében, tagjaként bevonulhat egy településre és azt mondhatja, hogy na, én most itt rendet fogok fenntartani?
- Én úgy gondolom, hogy semmiféleképpen nem. Azt azonban nem szabad megakadályoznunk első ránézésre, hogy tíz ember összeálljon és alakítson egy egyesületet. A céljai, tevékenysége és a megnyilvánulása lehet törvénybe ütköző, és akkor lépnek be azok a jogi szankciók, amikről az előbb beszéltünk, az ügyészség, rendőrség oldaláról. Az a része, hogy tíz ember úgy dönt, hogy itt rendet szeretne tartani, annak rendje és módja szerint segíti a polgárok biztonságát és nyugalmát, beilleszkedik a táradalom rendjébe és nem szembemegy a társadalom rendjével, rendben van. Ha szembemegy a társadalmi renddel, akkor fel kell velük szemben a jogszabály adta lehetőségekkel lépni. Ha nem megy szembe, hanem segíti a társadalmi együttélést, akkor pedig megítélésem szerint nem lesz velük jogi probléma.
