Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. március 2.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. március 04. péntek, 04:58
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Elsősorban azt szeretném Önnel megbeszélni, amit a Széll Kálmán Tervből tudtunk meg meglehetősen váratlanul, hogy tudniillik tizenöt évre akarják leszállítani a tankötelezettség határát. Jelenleg ez tizennyolc, és voltak olyan elképzelések, még néhány héttel ezelőtt lehetett ezekről hallani, hogy tizenhétre levinnék. De a tizenöt a jelek szerint mindenkit váratlanul ért. Önt is?
Szüdi János: - Igen, ez elég váratlan fordulat volt, és az az igazság, hogy ha a Széll Kálmán Tervet tovább lapozzuk, ebben található még egy nagyon súlyos gondolat, amely úgy szól, hogy a középiskolai rendszer komoly átgondolást kíván. Hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között. Azért nagyon érdekes, mert ha összevetjük ezt a két gondolatot a megismert koncepcióval, akkor egyre jobban kivilágosodik az a tendencia, hogy az oktatást és itt a felsőoktatást is bele lehet nyugodtan érteni, egy szűk kiváltságos rétegnek kívánja a kormány biztosítani.
- Magyarán azt akarják a társadalomban elfogadottá tenni, hogy nem kell túlságosan sokat tanulni, akár a középiskolásra sincs szükség, hát még az egyetemre, menjenek dolgozni tizenöt éves korukban azok, akik nem nagyon szeretnének tovább tanulni? És ha ez elfogadottá válik, akkor talán enyhül a nyomás az oktatási kötelezettségeken.
- Az a baj, hogy ez nem kiváltság lesz, hanem a realitás. Nem fognak tudni iskolába bejutni a tanulók meghatározott köréből. Tehát ha a tankötelezettség tizenöt éves korig tart, akkor az állami kötelezettség is eddig terjed. Vagyis ezen túl az ingyenes és kötelező általános iskola és ehhez kapcsolódó középiskola feltételeiről már nem kell gondoskodni.
- Áhá.
- Tehát ennek ez a lényege.
- Tehát Ön azt gondolja, hogy az is benne van ebben az elképzelésben, hogy talán a középiskolákat, vagy azok egy részét is valamilyen módon fizetőssé akarják tenni? Én ezt nem olvastam ki belőle.
- Nem, nem engedik be az embereket. Tehát ha azt mondjuk, hogy helyre kell billenteni az arányokat, ehhez tudni kell, hogy 1990-ben a tanulók negyvennégy százaléka járt szakmunkásképzőbe, most huszonhárom százaléka. Ez azt jelenti, hogy ha a gimnáziumok férőhelyeit, a szakközépiskolák férőhelyeit radikálisan lecsökkentem, akkor ismét eltolom a tanulói arányokat a szakiskola felé, amiről nem tudjuk, hogy mi lesz, hiszen olyan információk is vannak, hogy nem lesz kilencedik, tizedik évfolyam, csak a gazdaságra épülő, erősen gyakorlatorientált, az elméleti képzést nem folytató valamilyen felkészítés.
- De az sem lesz ezek szerint kötelező, mert ha kijön a gyerek tizennégy éves vagy akár tizenöt éves korban a nyolc osztályos általános iskolából, tizenöt éves kora után a szakiskola ezek szerint már nem kötelező, csak az is egy lehetőség.
- Ennél még rosszabb a helyzet, mert ma a rendszer arra épül, hogy minden tankötelesnek kell hogy legyen egy olyan iskola, amely nem tagadhatja meg a felvételét. Ha nincs tankötelezettség, akkor nem kell hogy legyen ilyen iskola. Vagyis azt jelenti, hogy hiába akar tanulni valaki, mert szeretne, mert rájön, hogy szakma nélkül nem tud elhelyezkedni, mert egyébként fogalmam sincs, mit lehet kezdeni az általános iskolai végzettséggel…
-… Jószerivel semmit nem lehet kezdeni.
- Így van. A gyerek nem tanult jól, mert azért van ilyen, és azt mondja az iskola, hogy én pedig itt, most nem adok ötletet, tanulmányi eredményt alapján nem veszek fel senkit. Most ha a tankötelezettség korhatárát leszállítom, akkor nem is köteles felvenni, mert csak a tanköteles gyereknek kell ellátást biztosítani.
- Ráadásul a mostani helyzetben, amikor az önkormányzatok tartják fenn túlnyomórészt az iskolákat, dönthetnek úgy egy városban vagy egy kisebb településen is, hogy fontosnak tartják az iskola működését, és igenis fel akarnak venni vagy odacsábítani gyerekeket. De ha a tervnek az a része is megvalósul, hogy mindent állami kézben összpontosítanak, az állam fogja az egész oktatást a kezében tartani, akkor nagyon könnyen össze lehet párosítani ezt a tizenöt éves felső korhatárt azzal, hogy az iskola akar-e felvenni vagy hajlandó-e felvenni diákot. Mindent eldönthetnek a központban, és ha azt mondják, hogy kevesebb diák kell, akkor kevesebb menjen akár szakmunkásképzőbe, akár gimnáziumba, legyenek szakiskolák. Vagy még az se legyen, és minderről az állam fog dönteni.
- Annál is inkább, mert van körülbelül hatezer intézmény tizenegyezer ellátási hellyel, ennek állami kézbe vonásához nem lehet előteremteni a szükséges forrásokat. Ha egy tényleges totális államosításról kívánnak dönteni, akkor első lépésként meg kell szüntetni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzati vagyont valahogy el kell vonni, és jogállamban a vagyon szent és sérthetetlen. Tehát ahhoz, hogy az állam hozzájusson, az iskolák, óvodák és kollégiumok vagyonát el kell hogy vegye az önkormányzattól. Ennek a fenntartási költségeit pedig nem lehetséges előteremteni, csak egy radikális összevonással, egy radikális szűkítéssel.
- Szóval azt is veszélynek látja, hogy magát az oktatási hálózatot fogják jelentősen csökkenteni?
- Nézze, ez is benne van a pakliban. Ha mondjuk húsz-, huszonöt, harmincezer tanulóval szűkül az ellátásra szorulók köre, akkor ennek megfelelően csökkenteni lehet az ellátórendszert. Ha pedig egyáltalán az az elképzelés, hogy az iskolából a gyerekek, mert ezek gyerekek, tizenöt évesek, vonuljanak be a munkaerőpiacra, akkor minek fenntartani az intézményrendszert.
- Ez eddig a dolog anyagi része, lehet, hogy erre is kimegy a játék. De nézzük pedagógiai szempontból. Mit lehet csinálni azokkal a tizenöt, tizenhat, tizenhét és tizennyolc évesekkel, akik nem akarnak, nem nagyon tudnak tanulni, sokszor valóban akadályozzák azokat, akikkel egy osztályban, egy iskolában vannak, de mégis bent tartják őket, hiszen a tankötelezettség tizennyolc évig tart. Hogyan kellene ezen a problémán segíteni?
- Az elmúlt években mind a szakmai, mind a jogi keretek megteremtődtek a kérdés kezeléséhez. Tehát azt kell tudni egyébként, hogy a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség három-négy éve ment fel, tehát érte el a tényleges tanulói létszámot, mert korábban csak tizenhat éves korig tartott. Ezeknek a gyerekeknek vezette be az országgyűlés az úgynevezett előrehozott szakképzést tavaly, amelynek az a lényege, hogy az általános iskolából lehet közvetlenül belépni a szakképzési évfolyamokra, ahol kifejezetten szakma tanulása folyik. Ez mintegy hetven szakma, köztük például kőműves, pincér, tehát számos olyan szakma, amit keresnek. És ehhez a szakmai programokat is kidolgoztuk, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy aki akar, az tudjon rögtön szakmát tanulni.
- Tehát az egészséges arányok helyreállításához már hozzákezdtek? Vagyis hogy legyen több szakmát tanuló fiatal.
- Elnézést, én az egészséges arányokat máshogy látom. Azt gondolom, hogy egyáltalán nem tekinthető rossz aránynak, ha a tanulók közel hetvenöt százaléka valamilyen módon érettségit kap. Áttolódott a szakmunkásképző iskolából a szakközépiskolákba a felvételi igény, mert a legnépszerűbb intézménytípus a szakközépiskola, ahol 33-ról 41,6 százalékra nőtt a tanulói arány. Vagyis ma is tanulnak szakképzésben a tanulók, csak érettségi után szerzik meg a szakképzést, ami szerintem nem egy rossz dolog.
- Mert a modern munkaerőképzésnek inkább az felel meg, ha van mégis középfokú végzettsége, de valamilyen szakmai képzettsége is annak a diáknak?
- Azért azt hiszem, ahhoz olyan nagyon sok magyarázatra nincs szükség, hogy valójában az, aki meg akarja újítani a tudását egy életen keresztül, annak meg kell tanulnia elsősorban tanulni. Utána egyáltalán nem gond, nem baj, ha valami szakmai nyelvismerete van, mert enélkül ma már nagyon nehéz boldogulni. A számítógép ismeretei nélkül nem lehet helytállni ma már egyetlenegy területen sem. Tehát úgy gondolom, hogy egy érettségi bizonyítvány és egy arra ráépülő szakma megalapozza az egy életen át tartó tanulás lehetőségét és adott esetben a felsőoktatásban történő bekapcsolódáshoz is lehetőséget és reményt nyújt.
- Ha egyetlen szóval kellene jellemezni azt a lépést, hogy tizenöt évre szállítják le a tankötelezettség felső határát, melyik jelzőt használná?
- Katasztrófa.
