Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 25.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. február 28. hétfő, 03:50
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Egy érdekes politikusi kijelentés esetleges következményeinek elemzésére szeretném kérni. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnap azt mondta, hogy egy parlamenti albizottságot fognak fölállítani annak érdekében, hogy megvizsgálják, ki és mi okozta az ország eladósodását és van-e magánérdek eme szörnyű tett mögött? Megvizsgálják a politikai felelősséget, de a jogi felelősség lehetőségét is, ha pedig a következő két hónapban nem találnak jogi felelősséget, akkor javaslatokat tesznek annak érdekében, hogy a jogi felelősség megállapítására mégis sor kerülhessen. Én ezt úgy tudnám magyarra lefordítani, hogyha a törvények nem adnának lehetőséget a jogi felelősség megállapítására, akkor majd tesznek róla, hogy lehetőséget adjanak, jól értem?
Bárándy Péter: - Én nem tudom, hogy kell érteni, én nem is szeretném, ha ezt a dolgot jogállamon...
-… Akkor mindjárt meg is köszönöm a beszélgetést!
- Ha ezt a dolgot jogállamon belül értelmezni lehetne, ugye miféle jogi felelősségre gondolhatunk? Van ugye egy alkotmányos tilalom és most már nem azt mondom, hogy alkotmányellenes, mert az alkotmányt változtatgatják, de van egy alkotmányos tilalom, a visszamenőleges jogalkalmazás tilalma. Ami azt jelenti, hogy kötelezettséget megállapítani visszamenőleg természetesen nem lehet, ez általában igaz a jogalkotásra, ebben az esetben viszont nyilvánvalóan valamiféle büntetőjogi felelősségre gondolhatnánk a kijelentés tartalmát elemezve. Ott viszont egy ennél konkrétabb tilalom is van, maga a Btk. bevezető, első szakasza, amit speciel itt másodiknak hívunk, mert az első hatályon kívül van helyezve. Ez a második szakasz ugye úgy szól, hogy a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni, de ez egy büntetőjogi alapelvnek a törvényi tükröződése, a nullum crimen sine lege elvnek. Tehát hogy törvény nélkül nincs bűncselekmény, nincs olyan lehetőség, hogy az elkövetéskor ne legyen tilalmazott az a magatartás, amit később büntetünk.
- Eddig a dolgot szerintem mindenki érti.
- Én ebben egészen biztos vagyok.
- Igen, abszurdnak is tartják az olyan fajta politikai kijelentéseket, amelyet idéztem Önnek az imént. De próbáljuk mégis akkor a lehető legjóhiszeműbben értelmezni azt, hogy mire gondolhatott a miniszterelnök szóvivője. Ha nem talál ez a parlamenti albizottság jogi felelősséget, akkor utólag – nem visszamenőleges törvénykezéssel – milyen jogi felelősséget lehet mégis megtalálni, milyen módja lehet ennek, ha nem egy olyan törvényt kreálni, amit öt évvel vagy nyolc évvel ezelőtt csináltak. Az az akkori törvényekbe nem ütközött ugyan, de majd egy mostaniba fog, létezhet valamilyen más út is a jogi felelősségre vonásra?
- A jogi felelősségre vonás ilyen megoldására néha van lehetőség, de akkor a nemzetközi jog általánosan elismert alapvetéseit kell behívni, ilyen alapon váltak büntethetővé például az '56-os sortüzekben később elmarasztalható személyek, amikor a Genfi Egyezményt hívta be az alkotmány 7. szakasza alapján a magyar jog, az Alkotmánybíróságnak két határozata alapján. De hát ezek háborús bűncselekmények voltak.
- De az nyilvánvaló, hogy az eladósodás nem tartozik ezek közé.
- Ilyen esetben van arra lehetőség, hogy a belső jogi tilalom hiányában, tehát a magatartás tanúsításakor belső jogi tilalom hiányában mégis büntethetővé váljon valaki. De hát ezek a legsúlyosabb emberiség elleni, háborús bűntettek esetén jöhetnek szóba, nem pedig gazdasági helytelenkedések esetén.
- Az is kérdés persze, hogy mi számít éppen helytelen gazdaságpolitikának.
- Igen.
- Azt látjuk, hogy a világ fejlett országai, egyik a másik után nagyon súlyosan adósodnak el. És nem is csak Írországra gondolok, amelyet nagyon ki is kell segíteni, hanem Japánra, az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára. Hogy aztán ez helyes politika-e, hogy most állami összegekkel próbálják a válságból kihúzni a gazdaságot, vagy helytelen politikának bizonyul 1-2-3 év múlva, ezt az idő dönti el, de egyik országban sem fogják bíróság elé állítani a kormányt, hogy ezt tette, amit tesz.
- Természetesen. Én most csak azt akartam érzékeltetni az Ön kérdésére, hogy a legfőbenjáróbb bűnök esetén létezhet csak ilyen gondolkodás, amit az előbb vázoltam. Természetesen egy gazdasági hatást kiváltó valamiféle politikai döntés esetén ez szóba sem jöhet.
- Akkor Ön széleskörű tapasztalatával nem lát olyan kiskaput, rést, lehetőséget, trükköt, amivel mégiscsak jogi felelősséget lehetne megállapítani az eladósodás esetleges szándékos elkövetőinek felelősségre vonására?
- Abban az esetben, ha az ő magatartásuk a megvalósításkor nem volt tilalmazott, alkotmányos lehetőség erre nincs.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
