rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 25.

Csomós Miklós, a kultúráért felelős budapesti főpolgármester-helyettes


Bolgár György: - A József Attila Színház megszüntetése a témánk, de mindjárt meg is kérdezem, megszüntetik?

Csomós Miklós: - Nem.

- Akkor mit csinálnak vele?

- Nézze, az utóbbi időben a jelenlegi igazgató, Méhes László két dolgot tesz. Vagy elhallgat dolgokat, vagy pánikot kelt, s ez utóbbi, amit most tesz, ez a pánikkeltés kategóriájába tartozik. De hadd beszéljek egy kicsit arról is, hogy miket hallgatott el. Ugye a színháznál tavaly kétszázhetven millió forintos hiány derült ki, ő rögtön kötött az előző igazgatóval egy harmincmilliós művészeti tanácsadói szerződést, sok tízmilliós prémiumokat, jutalmakat osztogatott ki, szóval nagyon furcsa, ezeket elég szépen elhallgatta.

- De a kétszázhetven milliós hiány az nem Méhes hibája, az még az előző időszakból jött össze, nem?

- Igen, csak ebben a helyzetben mondjuk harmincmilliós szerződést kötni, meg több tízmilliós jutalmakat osztogatni azért – hogy mondjam – nem éppen felelős vezetői magatartásra utal. És ezeket azért elhallgatta.

- Igen, de lehetett volna beszélni vele, tehát például a főváros vagy akár Ön...

- Én nagyon sokszor beszéltem vele október 15-e után, amikor főpolgármester-helyettes lettem, speciel például a harmincmilliós szerződést csak valamikor januárban mondta vagy február elején, már nem is emlékszem pontosan, mert én többször kérdeztem, hogy akkor itt nekem valami furcsa meg nagyon-nagyon gyanús ezekben a dolgokban.

- És Méhes László tudott már akkor a kétszázhetven milliós hiányról, amikor megkötötte például elődjével, Léner Péterrel ezt a tanácsadói vagy segítői szerződést?

- Ezt tőle kellene megkérdezni.

- De akkor már nyilvánosságra került a kétszázhetven milliós hiány, hiszen az tudtommal később fedezték föl.

- Nézze, mivel én nem voltam ott, amikor megkötötte a szerződést, meg nekünk ezt nem jelezte, azért erre ő tudna válaszolni, hogy tudta vagy nem tudta. Mindenesetre furcsa.

- Igen. Tehát ha megtudta, akkor Ön szerint változtatnia kellett volna ezeken a szerződéseken, hogy ne legyenek plusz kifizetések a színházban, ugye ez az, amit Ön szerint elhallgatott?

- Így van, többek között.

- Mi az, amit még elhallgatott?

- Nem tudom, mert ki tudja, még mi fog kiderülni. Ezt nem tudom.

- Hát amiről Ön tud és Méhes viszont nem mondta?

- Nem elég ez? Tízmilliós jutalmak egy ilyen nehéz helyzetben, plusz harmincmilliós – mondjuk úgy – ajándékszerződés művészeti tanácsadásra.

- Mondjuk Léner Péter mégiscsak meghatározó alakja volt a József Attila Színháznak, hogy mennyit ér az ő tanácsa, ezt nem tudom, de feltételezhetően nem jön rosszul egy színháznak.

- Nézze, pénzügyi tanácsokat nem tudom, milyeneket adott, ha kétszázhetven milliós hiány alakult ki. Mondjuk Léner Péter nekem arra is tett utalást, hogy nem minden az ő nevéhez köthető ebben, de ezt – azt hiszem – intézzék el ők egymás között!

- Meg ez gazdasági ügy. Azért a színházak igazgatói, bár azért is felelnek nyilván, de tudjuk, hogy Léner rendező, nem pedig könyvelő.

- Rendben van, de a gazdálkodásért a vezető felel. Akkor legyen olyan gazdasági vezetője vagy olyannal intéztesse a pénzügyi dolgokat, akik értenek hozzá. Nézze, azért elkészült nemrégen egy revizori jelentés, amiben például ilyen mondatokat is leírtak, hogy öt év alatt azért nem sikerült rendes adóbevallást készítenie a színháznak, mert olyan személyre bízták, aki sem az adóbevalláshoz, sem az informatikai rendszerhez nem értett. Ezt Ön hogy venné?

- Ez elég csúnyán hangzik, de az a kérdés, hogy ez öt év után derült ki, vagy már az első év után kiderült, hogy az illető nem tud adóbevallást csinálni?

- A revizori jelentés most készült el, tehát éppen a kétszázhetven milliós hiány után, ezt a színháznál mondták a revizoroknak.

- Hogy aztán azok, akik mondták, jobban értenek-e ahhoz, mint aki csinálta az adóbevallást, ezt – gondolom – sem Ön, sem én nem tudjuk.

- Nézze, egy valami kiderült, hogy komoly adóhátraléka volt a színháznak, vagy van.

- Igen. De nem lehetséges-e, vagy nem lett volna-e lehetséges Méhes László igazgatóval együtt megoldani ezeket a kétségtelenül súlyos anyagi problémákat?

- Méhes László készített erre tervet és el is indult, de azért elhallgatott itt tényeket hosszú hónapokon keresztül és most meg pánikot kelt.

- Vagyis azt, hogy ő a kiadásokat bizonyos szempontból növelte, ugye erre gondol?

- Rögtön a kezdet kezdetén.

- Akkor eddig értem, ha ez így áll, ahogy Ön mondja, akkor az Önök bizalma elfogyott rögtön a kezdet kezdetén Méhes Lászlóval szemben és nem akarják őt igazgatónak?

- Igen, nézze, mostanában fogyott el, hogy ezek a dolgok így kiderültek.

- De ez a dolog egyik része. Mert attól még nem kell föloszlatni a színház társulatát.

- De nem is oszlatjuk föl.

- Hanem?

- Ez a pánikkeltés része. Nyilván Méhes László ezek miatt a dolgok miatt szeretné magát más színben föltüntetni, hogy ne a lényegről essék szó. Mivel már biztos, hogy nem ő lesz a József Attila Színház ügyvezető igazgatója.

- Már csak azért sem, mert lemondott júliustól a posztjáról, ugye?

- Lemondott, bár én erről még csak szóban kaptam értesítést, még a levelet nem láttam, de biztosan itt lesz. Azért azt el kell mondanom, hogy ő biztos hogy nem lesz a József Attila Színház ügyvezető igazgatója, és ezért én írtam neki egy levelet, amire ő hivatkozik, egyébként erre az előadó-művészeti törvény kötelez is, hogy ezt közöljem vele, hogy ő ne kössön a következő évadra szerződéseket. Szerintem ez egy teljesen normális dolog. Ebből ő egy merész ugrással rögtön azt nyilatkozta, hogy feloszlik a társulat. Biztos hogy nem.

- Tehát Ön csak arról írt a levélben, hogy ő ne kössön szerződést.

- Így van.

- Hiszen ő nem lesz az igazgató.

- Ez egy teljesen normális dolog. Írtam még egy másik mondatot is, ezzel kezdődik a levél, amiben közöltem vele, hogy lesz egy színházi célú hasznosítási pályázat. Mert ezzel kapcsolatba is nagyon furcsa dolgokat szokott nyilatkozni, meg hogy bármilyen más egyéb funkció is lehet majd ott. Nem, sohasem gondolkodtunk azon, hogy más legyen, színház kell, hogy legyen a színház.

- De miért nem József Attila Színház? Mert mintha ez hiányozna ebből a pályázatból, a színházi célú hasznosítás.

- Ha valaki József Attila Színházat akar továbbvinni, akkor továbbviheti a József Attila Színházat, nincs kizárva. Mint ahogy hallottam, ennek az egésznek a lényege az lenne, hogy önkormányzati támogatás nélkül próbálják meg továbbműködtetni a színházat.

- Mennyi most az önkormányzati támogatása ennek a színháznak évente?

- Az államival együtt háromszázhúsz körül volt, ezt most idén levisszük százhetvenre.

- És azt szeretnék, hogy ezt a százhetvenet se kelljen fizetniük a színház számára.

- Így van.

- Akárki akármilyen színházat csinál, legyen az József Attila vagy akármilyen, csinálja meg támogatás nélkül?

- Így van. És Méhes László azt mondta, hogy ragyogóak az eredményeik az utóbbi időben, tehát hogy ledolgozzák a hiányt. Akkor el tudom képzelni, hogy ennek van realitása, mint ahogy vannak, akik így működnek.

- Kicsodák?

- Van olyan társulat.

- Az Operettszínház vagy a Madách Színház? Talán még ők se.

- Gyakorlatilag nekik például idén úgy van beállítva a költségvetésük, hogy szinte nem is kell hogy kapjanak ilyen támogatást.

- De ezeken kívül gyakorlatilag nem él meg színház Magyarországon támogatás nélkül. Ez nem is a lassú, hanem a gyors halál.

- Vannak magánszínházak is. Azért állami támogatást be tudnak vinni, meg a társasági nyereségadó-kedvezményt be tudják vinni a színházak.

- Azt mondja, hogy az önkormányzat erre támogatást nem kíván adni.

- Így van.

- És aztán, ha lesz ebből színház, akkor legyen, áldásuk rá?

- De nem ilyen egyszerű a dolog, ezért pánikkeltés ez, mert ha nem sikerül ez a pályázat, akkor viszont azt vállaltuk, hogy vezetői pályázatot írunk ki, tehát akkor nyilván önkormányzati színházként tovább kell menni a József Attila Színháznak.

- Ez egy fontos momentum, én eddig ezt nem hallottam.

- Ez egy nagyon fontos momentum. Azért mondom, hogy elhallgatások is vannak ebben a történetben.

- Értem. De ez benne volt az Ön levelében is, hogy ha nem sikerül ez a színházi célú pályáztatás vagy ilyenek...

-… Nem, de ezt szóban közöltük, ez az első lépés, ha ez nem sikerül, akkor utána jön a vezetői pályázat.

- Vagyis Ön itt nekünk a szavát adja, és ezt sokan hallják is, hogy ha nem sikerül olyan üzemeltető kezébe adni a színházat, aki megoldja ezt saját erőből, akkor az önkormányzat nem hagyja sorsára, nem hagyja megszűnni.

- Így van.

- Hanem egy vezetői pályázatot ír ki rá.

- Igen, így van.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái