Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 24.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. február 26. szombat, 01:19
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Ön az ottawai Carleton egyetem oktatója, de remekül beszél magyarul. A ma délután megjelent Élet és Irodalomban olvasni egy hír arról, hogy több mint kilencszáz, majdnem ezer kanadai, amerikai, brit és nyugat-európai történész, tudós és levéltáros írta alá azt a petíciót, amelyben tiltakoznak a magyar kormány törvénytervezete ellen. Ennek értelmében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő dokumentumanyagot lényegében felszámolnák, odaadnák a megfigyelt érintetteknek az eredeti anyagot és ezzel, mint akik jól végezték dolgukat, befejeznék működésüket. De ez ugye levéltári és történészi szempontból meglehetősen aggályos. Hogy sikerült majdnem ezer távoli, óceánon túli támogatót szerezni egy ilyen messzi kis magyarországi ügyhöz?
- Az érdekes szerintem az, hogy amikor kedd délután beküldtem ezt az információt az Élet és Irodalomnak, egyébként Kenedi Jánoson keresztül, akkor valóban több mint kilencszáz aláíró volt. Ez a szám viszont mára ezernégyszáz aláíróra ugrott.
- Ne vicceljen. Hogy megy ez? Hogy gyűjtenek aláírásokat ilyen fantasztikus sebességgel?
- Ez végül is úgy történt, hogy egy ideig csak akkor érkeztek aláírók, ha én személyesen felkerestem a szervezeteket és a személyeket. De most már körülbelül egy hete nem kellett külön leveleket írnom senkinek, mivel nem magyar származású, kanadai, amerikai és brit tudósok küldik egymásnak, teszik fel a honlapjaikra, blogokra, a Facebookra. Például a kanadai történészek szövetsége feltette a honlapjára. Azon kívül a Kanadai Országos Levéltáros Szövetség ma fog küldeni valószínűleg tiltakozó levelet a nagykövetségre, és ők kiküldték ezt a tagságuknak. A Brit Történészek Szövetsége szintén kiküldte a tagságának. Az amerikai, úgynevezett Habsburg-lista, egy történészi internetes lista szintén kiküldte tagságának, az előfizetőknek. Tehát nagyon gyorsan terjedt végül is a petíció az elmúlt egy hét során. És az érdekes az, hogy tulajdonképpen tíz nappal ezelőtt összesen százhatvan aláírásom volt, most pedig ezernégyszáz támogató van.
- Hogyhogy ennyire nyilvánvaló kanadai, amerikai, brit történészeknek, levéltárosoknak, hogy elfogadhatatlan, ami Magyarországon készül?
- Én azt hiszem, hogy amikor bármelyik történész arról hall, arról kap hírt, hogy Magyarországon olyan törvénytervezet készülhet novemberig, amely tulajdonképpen felszámolná a levéltári anyagot, akkor ettől mindenki visszariad. Mert abszolút nem lehet kutatni egy ország örökségét, a közös múltunkat, ha nincsenek ehhez forrásanyagok. És egy ilyen törvénytervezet teljesen elfogadhatatlan Kanadában, nyilván Angliában is. Az Egyesült Királyságban szintén. Tehát ezen mindenki teljesen felháborodott és azon kívül meg is lepődtek rajta. Tehát amikor először kiküldtem az információt, akkor sokan visszaírtak, hogy ilyet nem is hallottak még, hogy valaki ilyet megtehet, vagy egyáltalán ilyen javaslat asztalra kerülhet. És amikor látták a cikkemet, például amikor látták az általam készített honlapot, akkor észrevették, hogy tulajdonképpen emögött valószínűleg egy komoly terv áll, és ha nem szólalnak fel, akkor tényleg megsemmisülhet ez az anyag.
- Mit csinál ezzel az ezernégyszáz tiltakozó aláírással, ami lehet, hogy holnapra már ezeröt lesz?
- Elképzelhető. Egyébként most már az a nehézségem csak, hogy egy dossziét állítok elő és abc sorrendben kell kiszednem a neveket a dossziéból. Szinte egész éjjel ezen dolgoztam és ezt folytatom most is. Ez fog felkerülni majd a honlapomra, tehát a hungarians.com-ra, és ezt fogom majd szintén elküldeni, mint dossziét, nyomtatott verzióban az ottawai magyar nagykövetséghez, az ottawai európai uniós delegációhoz, a washingtoni magyar nagykövetséghez. Azonkívül a különböző tudósszervezetekhez Kanadában, akik támogatták az aláírásgyűjtést. És egy-két parlamenti képviselőhöz Kanadában és úgyszintén az EP-ben is.
- Vár valamit a magyar kormánytól, hogy reagálnak erre a tiltakozásra? Vagy ezzel megtette az Ön kötelességét, aztán a többi a magyarokon múlik.
- Igazán nem értem a kormány csendjét ebben az egész kérdésben. Ha megnézzük, akkor decemberben történt Rétvári Bence bejelentése. Most már mindjárt március van. És szerintem a kormánynak itt igazán egy dolga van, tisztázni, hogy pontosan mit tervez ezekkel a levéltári anyagokkal. Tehát mindenképpen elvárom, hogy ha beadom ezt az ezernégyszáz aláírást és valószínű napokon belül ez annál több is lesz, hogy valamilyen fajta hivatalos állásfoglalást tegyen a kormány. Erősítse meg, hogy tényleg az a tervük, amit Rétvári Bence decemberben már bejelentett, mondják ki nyíltan, hogy ezen dolgoznak és most hol tart az egész ügy. De ha esetleg meggondolták magukat, ha esetleg Rétvári Bence elhamarkodottan beszélt, akkor esetleg jelezzék ezt is. És szerintem ez a fontos, hogy tudják külföldön is, hogy a kormány vagy halad ezzel az üggyel vagy átgondolja és nem tervezi a levéltárak felszámolását.
- Most tehát itt állunk egy ezernégyszáz aláírásos állomásnál, gondolom ez a magyar kormányt is elgondolkoztatja.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
