Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 23.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. február 25. péntek, 04:11
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Ilyenkor mindig megremegek egy kicsit, hogy szabad-e egy országgyűlési képviselőt szervusz Pistaként köszöntenem a műsorban.
Pálffy István: - A médiatörvényben nincsen ilyen rész, hogy neked emiatt remegned kéne.
- Megnyugtattál. Így hívják ezt a bizottságot, hogy bérmonitoring bizottság?
- Igen. Így van.
- Gondoltad te valaha, még mondjuk rádiós krónikás korodban, vagy tévéhíradós korodban, hogy egy bérmonitoring bizottság tagja leszel valamikor?
- Nyilván nem, de egyébként abban reménykedtünk, és ezt őszintén meg kell mondani, mondjuk, az év végén a költségvetési törvény megszavazásakor, hogy nem lesz ilyenre szükség. Azóta látszik, hogy mindenképpen van két olyan terület, amelyen kell tenni valamit annak érdekében, hogy az a kívánalom és az az elv teljesüljön, hogy a tizenhat százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó után senki nem járhat rosszabbul.
- Mi az a két terület?
- Az egyik terület a vállalkozói gyermektelen munkavállalók köre, a másik terület pedig az egyház által fenntartott olyan intézmények kérdésköre, ahol állami feladatot lát el a fenntartó és az azokban az intézményekben alkalmazott nyilván világi munkavállalók. Ugye tanárok, ápolók stb., stb., ugyanolyan helyzetben vannak, mint esetleg azok a vállalkozói szférában lévő munkavállalók, akiknél a munkáltató nem adta meg azt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ajánlott négy-hat százalékot, ami most bizony hiányzik. Ezt tudjuk, ezt nem kell tagadni nyilván.
- Miért, az egyházi fenntartó nem adja meg ezt a béremelést?
- Nem mindenhol, illetve már megadja. Ez az egyik, egyébként az első és nagy eredménye a bérmonitoring bizottságnak, hogy amikor erre a területre rávilágítottunk, akkor egy olyan tárgyalássorozat indult meg a történelmi egyházakkal a kormány részéről, amelynek az eredménye az, hogy már az első félévben ennek a finanszírozását megteremtették.
- És honnan lesz erre pénzük az egyházaknak? Tudjuk, hogy ők sincsenek könnyű helyzetben, bár ebben az évben kétségtelenül a nagy egyházak jobb finanszírozási körülmények közé kerültek.
- Ezt maguk az egyházak is elmondták, hogy ők most köszönik és megkapták azt, amit a korábbi Gyurcsány–Bajnai-kormányok nem adtak meg, noha az az egyházakkal kötött megállapodás alapján járt, illetve megkapták azt a kiegészítő normatívát, amely szükséges ahhoz, hogy olyan szinten tudjanak ezekben az általuk fenntartott intézményekben működni, mint az önkormányzatiak vagy az államiak. De ugye most megint valamicske hiányzik, és ehhez meg kell találni a forrást. Itt még ők, az egyházak is előremutatóak voltak a szándékukat illetően abban, hogy előfinanszírozzák addig, amíg a végleges megoldás kialakul.
- Vagyis a végleges megoldást az államtól várják, hogy ad valamiféle kiegészítő finanszírozást?
- Én úgy látom, hogy egy kompromisszumos, ilyen fele-fele megoldás felé haladunk. Nem akarom elkiabálni és elkapkodni, ez nem olyasmi, amiről ebben a pillanatban még nyilatkozni lehetne. De úgy látom, hogy mind a két fél érzi, hogy a legbékésebb az, ha kölcsönösen fifti-fifti alapon járulunk hozzá a szükséges bérnövekményhez.
- Ezek szerint a bérmonitoring bizottság már elkezdett az egyházakkal tárgyalni. És a magánvállalkozóknál egyáltalán kivel vagy kikkel?
- Ugye nagyon sok szegmense van a dolognak, ezért aztán mindenkit meghallgatunk. Nagyon nehéz nyilván tárgyalóasztalhoz ültetni őket és erre nem is leszünk képesek. Hiszen gyakorlatilag még egy Országos Érdekegyeztető Tanácsot, sőt annál sokkal szélesebb kört kellene összehívni. Éppen ezért az a rendszer működik, hogy minél több észrevételt szeretnénk a rendszerbe befogadni, erre való az online, erre való a telefon, erre való minden olyan megkeresés, amely eljut a bérmonitoring bizottsághoz. És jönnek szépen az észrevételek, tegnapi számokat tudnék mondani, de azt hiszem, nem is a számok lényegesek.
- Mondjuk az sem mindegy, mennyi körülbelül nagyságrendileg?
- Sok. Szóval több ezer, nagyságrendileg.
- És milyen apparátusotok van, hogy ezt a több ezret meghallgassa, vagy elolvassa?
- Természetesen a Fidesznek és a KDNP-nek az a képviselői irodaházbeli szakapparátusa, amely ilyenkor koncentráltan egy feladatra rááll. Tehát lényegében ha ember kell, akkor leteszik a tollat és átülnek abba a székbe, ahol a telefonokat kell fogadni.
- Mondjuk valaki bejelenti a buzogánygyárból, hogy ott nem volt béremelés.
- Így van.
- Akkor ti mit csináltok? Elmentek a buzogánygyárba és megkérdezitek a tulajdonost, hogy miért nem tartja magát az OÉT ajánlásához?
- Nyilvánvaló, hogy ez történik, hogy a buzogánygyárból fel lehet bennünket hívni és nagyon sok egyéb olyan helyről, amely ebben a körben érintett. Itt egyébként az önkormányzati szféra is az, hiszen nekik is ki kell egészíteniük a béreket, ha fenntartók és ha foglalkoztatnak. Lényegében ebben a pillanatban az adatgyűjtés és részben az adatok feldolgozása már nagyon megindult, tehát a folyamatos feldolgozás fázisában vagyunk, folyik az adatgyűjtés még egészen biztosan ezen a héten és a jövő héten. Utána már reprezentatív. Akkor már látjuk, hogy nagyjából mi az a terület és mennyien vannak. Ugye annak függvényében alakul ki az, hogy mekkora forrás is az igazán, ami itt a rendszerből valahogy hiányzik, és persze tudjuk, hogy a vállalkozói szféra, a munkáltatók nem adták meg, de legalább tudjuk, hogy milyen problémáról beszélünk. És akkor jön egy jelentés, onnantól lehet egy javaslattétel a jelentés alapján a kormánynak. Tehát nem a buzogánygyárba fogunk kimenni, hanem nyilván a kormánynak terjesztjük be azt a jelentést és azt a javaslattételi csomagot, aminek egyébként már vannak elemei, tehát ami, hogy úgy mondjam, nem kerül pénzbe. Mert mondom, a pénzt nem látjuk ebben a pillanatban, de ami nem kerül pénzbe, azt most meg tudom mondani, hogy milyen irányokat vehet.
- Milyen irányokat? Bérkommandókat nem fogtok kiküldeni a buzogánygyárba, de máshova sem.
- Dehogy, természetesen nyilván nem. Egyébként is nagyon rosszízű dolog, ha kommandónak titulálnak egy…
-… Akciócsoporttal indult még szerintem a hivatalos megfogalmazásokban is. Nem?
- Jó, maradjunk abban, hogy bér- és adómonitoring bizottság. De a lényegre térve, tehát amit például a szakszervezetek is már ebben az ügyben segítségül javasoltak, hogy a kollektív szerződéseket kellene megerősíteni és erőteljesebb jogi védelmet biztosítani azoknak, mert az alapján és egy OÉT ajánlás alapján most a munkavállalók joggal kívánnák meg azt a béremelést, amit az OÉT megajánl, ha a kollektív szerződés tartalmazza azt, hogy erre a munkáltatónak figyelnie kell. Tehát ez egy konkrétum és vannak olyan szövegjavaslatok, hogy ezt hogy lehet a kollektív szerződéseknél elérni.
- És mondjuk abban gondolkoztok, hogy előterjesztetek valamit a kormány elé és akkor a kormány hoz egy olyan javaslatot a ti tapasztalatotok és összegzéseteket alapján, hogy szükség volna a magánszférában még plusz két-három százalékos béremelésre? És nyomatékosan ajánljuk a tulajdonosok, munkáltatók figyelmébe ezt a béremelési javaslatot?
- Én most nem szaladnék ennyire előre. Mondom, ami konkrét, hogy a kollektív szerződések biztos olyan megerősítést kívánnak, ami ezen a helyzeten segít.
- De kollektív szerződés azért nincs mindenhol, sőt.
- Így van. Ez is csak egy részterületet képes kezelni vagy lefedni, vagy erősebb garanciákkal biztosítani. De mondom, lássuk először a számot, és azok a szakszervezetek is lépjenek be valamilyen módon, vagy a munkavállalóik képviseletében vagy mondjuk úgy, hogy szálljanak ki abból, hogy csak a kormányt meg a kormányzó pártokat szapulják ez ügyben. Mert most azért ilyen furcsa kettős identitásuk van. Mert miközben azt mondják, hogy elvileg nőjön a munkavállalók bére, meg ne legyen létszámleépítés, de ezt a növekményt, hogy nőjön a bér, nem képviselik a munkaadóknál, csak a kormányra mutogatnak. De hát itt nem a kormány adja a pénzt, hanem a munkaadók és persze van egy ajánlás, ezt tudjuk, hogy ez egy ajánlási szintű kérdés.
- Vagyis nem kötelezettség.
- Így van, de azért azt érdemes megvizsgálni, hogy kinél, melyik cégnél, melyik munkáltatónál mikor szokott a béremelés előjönni. Mert ha egyébként február-márciusban, akkor bizony, ha ez 2010-ben így volt, legyen így 2011-ben is. Tehát itt a szakszervezet, ha nincsen üzemi szakszervezet, ha nincs üzemi tanács, akkor pedig a munkavállaló kell hogy hangot adjon annak a követelésnek.
- Igen. Az logikus dolog, hogy ti megpróbáljátok a szakszervezeteket szövetségesként magatok mellé állítani, ez politikailag is meg egyébként is abszolút józan gondolat. De azt is tudod nyilván, hogy a szakszervezetek azért mutogatnak a kormányra, mert előre megmondták, hogy az egykulcsos adórendszer bevezetésével a többség rosszul fog járni. A kormány meg azt mondta, hogy senki nem fog.
- De ez tényszerűen nem igaz. Tehát nem jár rosszabbul a többség, sőt mindenféle olyasmit olvasok a mai sajtóban is, hogy száz alkalmazottból nyolcvanöt járna rosszabbul.
- Ezt egy gazdasági napilap írja.
- Ellenkezőleg. Tudom, a Napi Gazdaság a forrása a dolognak, de hát egyrészt ilyen számítás nincs, ez a számítás hamis, mindenképpen azt hiszem, hogy ha volna időnk még, akkor fejszámolással is alá tudnám támasztani, hogy miért nem, de egyébként kizárt dolog. Tehát épp az ellenkezője, nyolcvanöt százalék van rendben, ahogy mi látjuk a dolgot, és talán tizenöt százalék, de nem akarok számokat mondani.
- A nyolcvanöt abból a szempontból biztos stimmel, hogy a háromszázezer forint alatt keresők körülbelül nyolcvanöt százaléknyian vannak. Aztán ebből nyilván lejön a családi adókedvezménnyel megtámogatottak létszáma. Erre vonatkozóan is voltak számítások.
- Akkor lejön az állami szféra, lejön a közszféra.
- Az miért jön le? Az állami- és közszférában, bocsáss meg, éppen egy mai hír alapján derült ki, hogy utasították az állami cégek vezetőit, hogy ne fizessenek ki több bért, mint tavaly.
- Nem, ez nem egészen pontos. Nem utasították, hanem arról volt szó, hogy egy olyan bérkeret gazdálkodás folyjék, ami a megfelelő szinten tartja. Nem jelenthet többet…
-… Mint a tavalyi.
- Így van, mint a tavalyi. De az nem jelenti azt, hogy a két dolgot, azt a két követelményt, amit a kormányzat megfogalmaz, hogy bértömeg gazdálkodás legyen és senki ne járjon rosszabbul, nem lehet egyszerre teljesíteni.
- Igen, nem jár azzal. Csak el kell bocsátani bizonyos számú embert.
- Még csak nem is feltétlenül az, hanem az adott létszámkeret mellett a bértömeget, a növekményt úgy osztani el, hogy az jól járjon, akinek magasabb a fizetése és gyermeke van. Hiszen az adórendszer ilyen, ösztönzi a munkát és a gyerekvállalást, de ne járjon rosszabbul az sem és ezért a bértömeg növekményét feléjük kell irányítani, terelni, hogy ők kapjanak több pénzt, annyit, hogy ne járjanak rosszabbul, esetleg még jobban is járjanak természetesen. Tehát a munkahelyen belül ezt két premissza mentén el kell kezdeni rendszerbe foglalni.
- De több bér csak akkor áll rendelkezésre, változatlan bértömeg mellett, ha kevesebb embert kell fizetésben részesíteni. Akkor lehet bértömeg-növekményről beszélni.
- Egyelőre arról beszélünk, hogy az inflációval megnövelt bértömegről van szó, ami nem jelentkezik a decemberi és a januári kifizetett nettó bér tekintetében. Semmiképp nem jelentkezik.
- Mindenesetre én azt olvastam ki ebből a bizonyos Fellegi-levélből, meg a Népszabadság ehhez írt cikkéből, hogy azt a bértömeget használhatják fel, amit tavaly, és ebből pedig az következik, hogy a saját béremelési ajánlását, amit az Országos Érdekegyeztető Tanácson fogadtak el, az állam nem akarja betartani. Viszont szeretné, ha a magánszféra megtenné ugyanezt.
- Természetesen, hiszen az ajánlásnak az a lényege, hogy a magánszféra is tegye meg.
- De akkor az államnak nem magán kéne kezdenie?
- Egész biztos, hogy az állam részéről ezek a dolgok mind ismertek és a végrehajtás megindult. Nekünk, a monitoring bizottságnak az a feladatunk, hogy erre is rámutassunk, ha valahol nincsen meg. A harmadik része a dolognak valóban az, hogy már a költségvetési számok kialakulásánál elhangzott az, hogy ennek a bértömegnek a tartásához az állami szférában biztos hogy valamiféle olyan létszámleépítés szükséges, amit természetes fogyásnak lehet tekinteni. Vagyis azoktól, akik nyugdíjba mennek, megválik az állami szféra, de az biztos, hogy ez a létszámgazdálkodás tekintetében javít a helyzeten. Ezt persze, mielőtt mondanád, hogy ezt nem csinálhatja meg a vállalkozói szféra, ez igaz vagy részben igaz. Ott, ahol különböző szakmunkások dolgoznak és nem lehet, mondjuk úgy, voluntarista módon számszerűsíteni őket, mert egy ilyen szakemberre meg egy olyanra, meg egy harmadikra van szükség. De ahol ez elérhető valamilyen módon, ott a munkáltatónak valóban szabad gazdálkodási lehetősége van, hogy ezzel úgy él, hogy akár el is bocsáthat. Mi nem azt mondjuk, hogy nem kell elbocsátást csinálni, azt mondom, hogy az OÉT ajánlást kell érvényesíteni és a munkavállalónak azt kiharcolni, hogy ha tavaly ilyenkor kapott béremelést, akkor kapjon most is. Ha kapott júniusban, akkor valószínű, hogy most is, május-júniusban fog kapni. Tehát mire ez rendeződik, az nagyjából azért az év közepe. De az biztos, hogy azokon a területeken, mint az állami szféra, közszféra, önkormányzati szféra, illetve maga az egyház, azok a márciusi fizetésben rendezendőek. Tehát ebben nem tűrünk halasztást.
