Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 22.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. február 24. csütörtök, 04:50
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Nyilvánosságra került az Állami Számvevőszék jelentése a városról, és ebben az foglaltatik többek között, amit eddig is tudtunk, hogy a város nagyon eladósodott, de valószínűleg számos törvénysértés közepette. Azzal kezdtem, hogy nyilvánosságra került. De az első kérdésem mégis arra vonatkozik, hogy hogyan. Az ÁSZ hozta nyilvánosságra vagy ahogy valahol olvastam, Ön?
Tétényi Éva: - Én reggel mindenképpen feltetettem Esztergom nyilvános honlapjára. Úgy gondoltam, hogy olyan közérdekű adatokat tartalmaz, hiszen a közpénzek elköltéséről van szó, amelyeket mindenképpen ismerni kell a választópolgároknak.
- És tudomása szerint az Állami Számvevőszék is megtette ugyanezt? Vagy nem nézett utána?
- Hát ennek nem néztem utána. Nekem egy dolgom volt, hogy amit megígértem, azt be is tartsam.
- Önnek erre törvényes lehetősége volt, hogy egy még korábban nyilvánosságra nem hozott Állami Számvevőszéki jelentést nyilvánosságra hozzon a városban?
- Miután mindegyik fél aláírta ezt és elfogadta a jelentést, nem találtam semmi olyan tiltó jogszabályt, hogy ezt ne tehetném meg, ezért döntöttem úgy, hogy egy demokráciában és egy jogállamban egy olyan jelentést, amit az érdekelt felek aláírtak és elfogadtak, szerintem nyugodtan nyilvánosságra lehet hozni.
- Most már az Állami Számvevőszék elnöke is aláírta a jelentést?
- Azt hiszem, hogy neki nem kell minden jelentést aláírni, de ezt tőlük kell megkérdezni. Itt talán számukra nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez mennyire lehet nyilvános az ő honlapjukon, de amikor leadták a jelentést, én megkérdeztem tőlük, hogy ez titkos-e, és azt mondták, hogy természetesen nem titkos, hiszen ezek a számvevői jelentések éppen azért készülnek, hogy az emberek megtudják, illetve megismerjék azt, hogy a közpénzekkel hogyan gazdálkodik az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal szakgárdája.
- Csak korábban olvasni lehetett különböző írásokat, tudósításokat arról, hogy amíg az elnök nem írja alá ezt a jelentést, kvázi nem hitelesíti vagy nem teszi rá a végső pecsétet, addig az nem nyilvános. Ezek szerint akár aláírta, akár nem, Önnel azt közölték, hogy nem titkos és kész.
- Én ezt a tájékoztatást kaptam.
- Akkor menjünk bele a részletekbe. Mert ott van a lényeg. Ezek szerint a város, mint ahogy Ön ezt nagyon jól tudta, el is mondta sokszor, nagyon eladósodott. De az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy közben számos törvénysértés is történt. Melyeket tartja az ÁSZ a legjelentősebbeknek ezek közül?
- Két részre kell bontani az ÁSZ jelentést. Egyrészt az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban vannak benne állásfoglalások, ilyen például, hogy a kötvény kibocsátást mire használták fel, hogy esetleg működésre is fordítottak ilyen jellegű hiteleket, vagy, hogy nem lehetett volna rövidlejáratú hitelt ráterhelni az úgynevezett Szent Miklós-alapra. Ez maga az önkormányzat gazdálkodásának felelősségét vonja kétségbe. Vagy, hogy egyáltalán, akik akkor döntést hoztak, ezt mégis hogyan gondolták. És nem készültek olyan hosszú távú kimutatások, hogy egy-egy beruházás mikor térül meg, hogyan tudja majd ezt kigazdálkodni az önkormányzat. A jelentés másik része pedig arra vonatkozik, hogy maga a polgármesteri hivatal a jegyző vezetésével hogyan ellenőrizte ezeket a kifizetéseket. Például ami nagyon súlyos, hogy nincsen olyan egységes ügyrendje a hivatalnak, ahol a kifizetéseket nyomon lehetne követni, vagy a belső ellenőrzés sem úgy működött, olyan hatékonysággal, ahogy kellett volna. És úgy gondolom, hogy ezek vezethettek arra az eredményre, amiben jelenleg Esztergom városa van.
- Mit tart az ÁSZ a legsúlyosabbnak ezek közül és mit tart Ön a legsúlyosabbnak?
- Az ÁSZ nem rangsorol, hiszen ő megállapítja egy-egy általános, átfogó gazdasági pénzügyi helyzet átvilágításakor, hogy milyen jogszabályellenes dolgokat talál. De az ÁSZ-nak az elsődleges feladata, hogy segítse a gazdálkodást, illetve az önkormányzatokat. Tehát ők azt kérik, hogy harminc napon belül a képviselő testület elé tárva ezt a jelentést, egy úgynevezett intézkedési tervet fogadjunk el annak érdekében, hogy most már a működés szabályszerűvé váljon. Amit ebben problémának látok, hogy már 2007-ben történt olyan kötvénykibocsátás, ami az adósságrendezési eljárás elkerülése érdekében történt, és ez bizony azt mutatja, hogy az előző városvezetés is tisztában volt azzal, hogy Esztergom városa, mármint a gazdálkodását tekintve, az eladósodás felé megy. És nekünk városlakóknak azért rossz ez, mert talán abban az időben még nem lett volna ekkora baj, és talán akkor még meg lehetett volna úszni kisebb veszteségekkel ezt a történetet.
- Mi a nagyobb baj? Az, hogy a város brutálisan eladósodott, vagy az, hogy a törvények megkerülésével adósodott el?
- Szerintem mind a kettő nagyon súlyos probléma. Ami itt mondjuk hatványozottan jelentkezik Esztergomban és már több riportban vagy beszélgetésben is beszámoltunk erről, hogy itt valahogy minden olyasmi megtörtént, ami nem lehetne, hogy megtörténjen. Részben az érdekes vezetési stílusa az előző városvezetőnek, a sok jogszabálysértés, a felelőtlen gazdálkodás. Valahogy úgy érzékeljük, mintha ez ténylegesen egy olyan laboratórium lenne, ahol minden olyan megtörténik, amit talán majd a tankönyvekben olvashatunk évekkel később, hogy mi az, amit nem szabadna megtenni az önkormányzatoknak.
- Jól olvastam azt, hogy 2010-ben Esztergom költségvetési hiánya 28 százalékos volt?
- Jól olvasta.
- Csak az összehasonlítás miatt, amikor Magyarországon 2006-ban brutálisan nagy volt, akkor az év végén valami 9,6 százalékos lett a költségvetés hiánya. Ezek szerint Esztergom képes volt ezt háromszorosan túlszárnyalni. Hogy lehet 28 százalékos költségvetési hiány után még élni? Hogyhogy még megvannak?
- Hát ez maga a csoda, hogy egyáltalán megvagyunk. Azt tudom mondani, hogy a város minden egyes lakója vagy lakosa érzi ezt a helyzetet és különben a kívülállók minden segítséget megadnak nekünk, hogy ezen túljussunk. A legnagyobb bánatunk tulajdonképpen az, hogy a jelenlegi képviselőtestület nem érzi ennek a súlyát, hiszen nagyrészük ennek az állapotnak az előállításában ténylegesen részt vett és emiatt nem látom, hogy milyen hamar lehetne ebből kilábalni. Azt tudom mondani, hogy muszáj ezt a helyzetet megoldani, és miután tudjuk, hogy Magyarországon is azért ezek a súlyos gazdasági helyzetek előállnak, én azt látom, hogy az összefogásban a problémák feltárásával egy átfogó és hosszú távú megoldásban van a lehetőség illetve maga a kulcs. Ami ebből érdekes és talán még így rendelte a sors is, hogy ez az Állami Számvevőszéki jelentés elkészüljön, hogy mi, városlakók tudtuk, éreztük, hogy ekkora a gond, csak a tények és a számok, amikor megérkeznek emellé, akkor ez nekünk biztonságot ad, hogy igen, jól láttuk, jól éreztük, ezt együtt biztos hogy meg fogjuk oldani, mert más lehetőségünk nincsen.
- Hónapok óta már az elszámoltatások és feljelentések korszakát éljük. Az Állami Számvevőszék jelentésében nincs utalás arra, hogy az intézmény esetleg az ügyészséghez vagy rendőrséghez fordul, éppen annak alapján, amit megállapított a város gazdálkodásáról?
- Miután az Állami Számvevőszék egy olyan jellegű vizsgálatot végez, ami elsősorban a polgármesteri hivatal, tehát a szakapparátus működését vizsgálja, ezért ő a jegyző irányába tehetne ilyen feljelentést. De mivel a jegyző munkaviszonya megszűnt, ezért ezt hivatalból nem teheti meg. Természetesen a feltárt hiányosságok, illetve azok a pontok, ahol úgy látjuk, hogy esetleg a felelőtlen gazdálkodásnak lehetnek felelősei, vagy meg lehetne keresni az okot, illetve a személyeket, ott ezt egy részletesebb átvizsgálás után meg kell tenni. Én magam is kész vagyok arra, hogy bizonyos ügyeket elindítsak, amennyiben ezek ténylegesen olyan jogszabályba, törvénybe ütköztek, hogy a közpénzek, illetve a jelenlegi kormányzat stratégiája, illetve irányvonala is azt mutatja, hogy bizony ezeket meg kell akadályozni. Mert bár ez egy önkormányzat gazdálkodását jellemzi, Magyarország jelenlegi helyzetét az önkormányzatok, ha nem is ennyire súlyos, de valamilyen szintű eladósodása is okozza.
- Milyen jellegű ügyben tervez vagy gondolkodik esetleg feljelentésen? Mondjuk olyasmiben, hogy közbeszerzés nélkül bíztak meg egy az UD Zrt.-hez köthető céget a közbiztonság fenntartására? Ez lehet olyan, amilyen ügyben feljelentést képzel el?
- Elképzelhető, de én azért ennél sokkal nagyobb ügyekre gondolok. Szerintem például a Szent Miklós-alapra ráterhelt rövidlejáratú lombardhitel olyan, ami több ezer családot érint, hiszen kvázi a gyermekek pénzére tettek rá egy olyan jelzálogot, amin látszódott, hogy nem nagyon tudnak kifizetni. Szerintem ez olyan ügy, ami mindenképpen mind jogszabályt, mind pedig jó erkölcsöt sért.
- És ráadásul a pénz is elveszett? Ez gyakorlatilag azt jelenti?
- Sajnos, igen. Ez hatszáztízmillió forint.
- Hatszáztízmillió forint, az újszülött esztergomiak pénze.
- Igen. Tehát én inkább ilyen nagyobb horderejű dolgokra gondolok. Én úgy látom, hogy mindenki, aki elolvassa a jelentést, talál magának olyat, ami a szívéhez közel áll. Az én feladatom elsősorban, hogy ezeket a nagy rendszerbeli problémákat próbáljam meg kiszűrni, hiszen az alapvető kérdés Esztergomban, hogy maga a rendszer, mint olyan, fenntartható-e és ha nem, akkor mik azok a lépések, amivel mégiscsak ezt át tudjuk hidalni. Mert ugye azért ennek a húsz-huszonöt milliárdnyi adóssághalmaznak, ami most így előttünk áll, az átstrukturálása bizony egy elég komoly feladat.
- Olyan nagyvonalúan határozta meg az adósság összegét. Húsz-huszonöt milliárd, hát nem mindegy. De nem lehet pontosan tudni?
- Ezt azért nem lehet, mert ami biztos, hogy kötvényekből van húszmilliárd. És ugye most zárult le a hitelezői igények bejelentése, most történnek a visszaigazolások, több mint háromszáz bejelentő van, és az ő általuk bejelentett igényt gondoljuk még egy pár milliárdra. Ezért a húsz az alsó és a huszonöt a felső határ, nagy valószínűséggel e között lesz valahol az igazság.
- El tudja képzelni, hogy a fideszes önkormányzati többség együttműködik Önnel akár a helyzet tisztázásában, az ésszerű gazdálkodás lehetőségeinek megteremtésében, akár a város gazdálkodásának normális irányú átalakításában, vagy az marad, amit már többen javasoltak, hogy írjanak ki új választásokat?
- Azt, hogy írjanak ki új választásokat, elsősorban én javasoltam, mert úgy láttam, hogy ebben a politikai patthelyzetben a város lesz megint csak a vesztes. Tehát ez lehetne egy megoldás. Természetesen egy úgynevezett kiegyezés is vezethet eredményre, ezt viszont tényleg a Fidesz többséget adó frakciónak kell eldöntenie. Ugyan az elmúlt hónapokban nem kívánt együttműködni, de most mégis, látva ezt a helyzetet, hajlandó lesz-e erre, mert különben jön a vagyonfelosztás. Azért az igazsághoz hozzátartozik és most már egy kicsit bátrabban lehet mondani, hogy az együtt nem működés mögött azért egy ember, a volt polgármester áll. Tehát ez részben attól is függ, hogy az ő befolyása vagy a hatása még mennyire érvényesül részben a társai felett, részben pedig még a városban működő szervezetek, illetve cégek felett. Talán azt is elmondhatom most már, hogy magából a válságból való kilábalásnak is lehetett volna egyik útja, ha a cégek amellé állnak, hogy oldjuk meg a feladatot. Jelenleg az, hogy nincsen szemétszállítás vagy csak nagyon részleges, vagy, hogy az útkátyúzásra nincsen pénzösszeg és hogy a város egész lakossága kvázi büntetés alatt áll, e mögött bizony egy ember bosszúja állhat.
- Tehát az ő nyomására nem végeznek el bizonyos munkákat? Erre gondol?
- Ezt mi csak sejtjük, természetesen bizonyítani kellene ezt nekem, hogy ne tűnjön rágalmazásnak. Azt mondom akkor, hogy a városban ezt beszélik.
- És a mai nap eseményei jeleznek-e bármit, miután nyilvánosságra került az ÁSZ-jelentés? Mondtak-e Önnek valamit, akár Meggyes Tamás, akár a Fidesz-frakció egyéb tagjai? Másképp néztek-e Önre, van-e kompromisszum vagy továbbra is harc van?
- Az a helyzet, hogy én azt már lassan megszokom, miután a képviselő testület hozza az összes döntést, minden hatáskört és jogkört megvontak tőlem, hogy általában mindenért én vagyok a hibás. Tehát még lehet, hogy ezért is én leszek, hogy egyáltalán nyilvánosságra hoztam ezt a jelentést. Mert azt hiszem, talán tegnap nyilatkozott úgy a frakcióvezető, hogy törvénysértő, de legalábbis erkölcsi vagy etikai aggályba ütköző, ha én ezt nyilvánosságra hozom. Így aztán bármi lehetséges, lassan már úgy vagyunk, hogy Esztergom lassan olyan, mint egy Abszurdisztán. Tehát nem tudom elképzelni, hogy erre most ők mit lépnek.
