Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 17.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. február 19. szombat, 05:22
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Egy délutáni hír szerint elmarad a Gödöllőre tervezett uniós csúcs, ami május végén lett volna. Ezt egy magyar szóvivő azzal magyarázta, hogy több más nemzetközi értekezlet is zajlik abban az időben, úgyhogy közös megegyezéssel halasztják az év második felére, Lengyelországba. Ez nem így volt eredetileg. Hogyan értékeli Ön, mint tapasztalt diplomata és politikus ezt a lépést? Mi ennek az oka?
Tabajdi Csaba: - Azt hiszem, a fő ok az, hogy amikor megtervezték a magyar EU-elnökség csúcstalálkozóit, akkor nem jártak el körültekintően. Nem számoltak, nem tájékozódtak kellőképpen, nem tudták, hogy Obama elnök az Egyesült Királyságba látogat a tervezett a május 24-25-i időpontban.
- Tehát nem vették figyelembe a nemzetközi programokat. Azért gondolom, diplomaták serege egyeztet, hogy mikor legyen egy uniós csúcs – ez a bizonyos keleti partnerségi csúcs, mikor jön Obama Európába, mikor tartják a G8-ak csúcsértekezletét. Gondolom, ez legalább olyan hosszú időre előre megvan, mint a világhírű karmesterek fellépése, nem?
- Pontosan, erről beszéltem, hogy nem megfelelően, nem körültekintően állapították meg az időpontot. Akárhogy is mérlegeljük, ez egy nagyon komoly kudarc a soros uniós elnökség életében. Egyáltalán nem örülök, hiszen Magyarország sokkal objektívebb tud lenni a keleti partnerségben, például az Ukrajnához való viszonyban, mint Lengyelország, aminek történelme során számos konfliktusa volt Ukrajnával.
- Szóval nekünk jobban feküdt volna ez a keleti partnerségi csúcstalálkozó, mert nekünk nem volt annyi konfliktusunk ezekkel az úgynevezett keleti partner országokkal vagy legalábbis egy részükkel, mint a lengyeleknek.
- Pontosabban, mi hitelesebben tudtuk volna megjeleníteni az uniót. A korábbi parlamenti ciklus idején átéltem egy olyan aktivitást, amilyet Lengyelország fejtett ki Ukrajnában a narancsos forradalom idején. Tehát Magyarország e tekintetben betölthetett volna egy jótékony uniós közvetítő szerepet Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna irányába, hiszen ezek a keleti partnerség tagállamai. Van ennek azért számomra egy más olvasata is. Nevezetesen, hogy Magyarország kormánya, az Orbán-kormány nemzetközileg egyre inkább elszigetelődik. Ha azt nézzük, hogy a legutóbbi uniós csúcson – amely különben energetikai szempontból sikeresnek mondható –, végül is az események koordinálása teljesen kikerült a magyar miniszterelnök, a soros uniós elnök kezéből. Ez is egy jelzés volt.
- Igen, a fő téma az eurózóna-egyeztetés lesz a németek, franciák kezdeményezésére, amiből végképp kihagyták a magyar uniós elnököt.
- Pontosan, hiszen még a dokumentumot sem juttatták el az unió soros elnökségének. Ezt persze helytelennek tartom, és azt kell hogy mondjam, hogy a fő felelősséget a német, francia módszerben látom – nem csak én, hiszen az eurózóna legelkötelezettebb híve, vezetője, Juncker úr is kifogásolta a német, francia kormány magatartását. Látható, érezhető viszont, hogy egyre hidegebbé válik a légkör az Orbán-kormány belpolitikája miatt nemzetközi színtéren. Akár bevallja magának az Orbán-kormány, akár nem, az is mindenképpen szerepet játszott a rossz időzítés mellett, hogy nem volt igazán hívó ereje a magyar uniós elnökségnek, pedig nagyon fontos lett volna ez a keleti partnerségi csúcs.
- Magyarán ez a német, francia műsor sem a magyarok teljes kizárásával jött volna létre, ha Orbán Viktorral szót lehetett volna érteni, és nem keveredtek volna sorozatos konfliktusokba vele. Talán az uniós csúcs ügyében is lehetett volna olyan módon egyeztetni az érdekelt országok között, hogy valamikor mégis meglegyen ez a csúcs. De jól jött ez az ürügy és kifejezhették azt is, hogy tulajdonképpen nem értenek egyet ezzel a politikával. Nem is kellett hozzá külön magyarázatot fűzni, mert lám, itt időpont egyeztetési konfliktusok vannak, sajnáljuk.
- Sajnálatos. Igen sajnálatos.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
