Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. február 16.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. február 18. péntek, 03:16
- Megbeszéljük
Bolgár György: - A tegnapi Népszabadságban írt egy válaszlevelet a Magyar Tudományos Akadémia elnökének nyílt levél formájában természetesen, hogy mi is olvashassuk. És nyilván azért írta, mert Önnek nem tetszett az, amit Pálinkás József külföldi tudósoknak írott levelében megállapított, a filozófusok ellen indított hajszával kapcsolatban. Ugyanis az Akadémia elnöke az utóbbi napokban, hetekben ugyan kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy a tudomány ügyeit bízzák a tudósokra, de aztán a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjaihoz fordult és ott már mintha egyre kevésbé vette volna védelmébe a megtámadott filozófusokat, inkább mintha őket oktatta volna ki. Ön is ezt vette észre a levélben, nemcsak ez volt benne, de erre a részére mindenképpen válaszolni akart.
Radnóti Sándor: - Alkalmasnak és célszerűnek találtam ezt a levelet arra, hogy erre válaszolva foglaljam össze a véleményemet arról a hecckampányról, ami negyvenedik napja folyik az úgynevezett liberális filozófusok ellen. Három megjegyzést tettem az elnök úr válaszleveléhez a tiszteleti és külső tagoknak. Az első megjegyzésem egy cáfolat volt, nevezetesen annak a cáfolata, hogy tudomásom szerint senki, semmilyen kifogással nem élt a megtámadottak közül a törvényes ellenőrzéssel szemben. Szó sincs arról, hogy érdemeinkre vagy nevünkre vagy külországi kapcsolatainkra tekintettel bármilyen kivételezést szeretnénk. Ezt nagyon fontosnak tartom leszögezni. Bármilyen ellenőrzés elé bármikor készséggel állunk.
- Csak zárójelben kérdezem meg, az ilyen pályázatokhoz azok lebonyolítása és teljesítése után nem tartozik-e hozzá az, hogy utána a pályázatot kiíró intézmény, szervezet ellenőrzi is, hogyan hajtották végre, tehát teljesítették-e a vállaltakat, hogy anyagilag, pénzügyileg is rendben volt-e minden?
- Ez természetesen annak idején – hiszen itt régi ügyekről van szó, hosszú évekkel ezelőtt lezárult pályázatokról – annak rendje és módja szerint megtörtént, minden ellenőrzésen keresztülmentek. De azt mondom, hogy ki lehet nyitni az aktákat bármikor, állunk elébe. Ennyiben cáfolnám azt az állítást, hogy kivételezettséget szeretnénk. A második megjegyzésem a gondolatmenet egy bizonyos logikájával volt kapcsolatban, nevezetesen azzal, hogy aki helyteleníti, kritizálja vagy akár felháborodik azon, hogy különböző vádakat – amelyek megalapozottságához kétség fér – megelőlegezve az ítéletet most már lassan negyven napon keresztül minden nap újra és újra megismétel egy napilap, az nem azt jelenti, hogy a sajtószabadságot korlátozni akarják. Senki nem vetette fel sem a külországi levélírók, sem pedig közülünk senki, hogy a sajtószabadságot keretek közé szorítsák.
- Gondolom még az sem jutott senkinek eszébe, hogy felszólítsa a Médiatanácsot, járjon már el az új médiatörvény értelmében. A Magyar Nemzet ellen.
- Semmi ilyesmi senkinek nem jutott eszébe, a Magyar Nemzet szíve joga hecckampányt indítani és ehhez való jogát senki nem vitatja. De ugyanúgy azt szeretném világosan kifejteni, hogy ahhoz is bárkinek joga van, hogy ezen felháborodjon, ez ellen tiltakozzon. Nekünk megtámadottaknak ahhoz is jogunk van, hogy bíróság előtt kikényszerítsük a cáfolatot, illetve az elégtételt. Ezt meg is fogjuk tenni. Ez volt a második megjegyzésem. A harmadik megjegyzésem viszont egy teljes egyetértés volt az elnök úr levelével. Az elnök úr ugyanis a levél egy pontján egy érdekes gondolatmenetet adott elő, amely szerint azok a tudósok, akik politikai csatározásokba bonyolódnak, nem várhatják el a tudóstestülettől, hogy megvédjék őket, és ne csodálkozzanak, ha a politika mértéke szerint bánnak velük politikusok, illetve politikai újságírók. E mögött az állítás mögött egy analízis van, és ezzel az analízissel én teljesen egyetértek, mert teljesen egyértelművé és világossá tette ilyen módon az elnök úr, amit egyébként külföldön és belföldön mindenki tud, hogy a támadásnak, a liberális filozófusok kriminalizálásának politikai céljai és politikai okai vannak.
- Ezzel ugyan egyértelművé tette, csak miközben Ön ezzel a megállapítással elvileg és gyakorlatilag egyetért, gondolom mégis hiányolta azt, hogy ebből az akadémia elnöke levonja a következtetést. Vagyis, ha már politikai célja van ennek a támadássorozatnak, akkor én mint az akadémia elnöke és mint a tudós társadalom egyik legmegbecsültebb tagja – legalábbis címben mindenképpen legmegbecsültebb tagja –, az ilyenfajta politikai támadásokat kikérem magunknak. Ez hiányzott a levélből természetesen.
- Nézze, az elnök azt írta ebben a levélben, hogy nem futhatunk védelemért az Akadémiához. Én eddig sem futottam és most sem futok az Akadémiához védelemért, úgyhogy én nem kritizálom itt az elnök úr levelét.
- Miért nem futhatnak az Akadémiához védelemért? Nem is védelemért, valamiféle erkölcsi szellemi támogatásért, szolidaritásért, hogy függetlenül attól, hogy lehettek-e esetleg szabálytalanságok a pályázatok lebonyolításában vagy végrehajtásában, ez a fajta támadás első, második és negyvenedik ránézésre is politikai célú valóban, ahogy Ön fogalmazza, hecckampány. Miért nem mondhatja ezt ki a Magyar Tudományos Akadémia, miért nem ez volna a normális?
- Ezt a következtetést le lehet vonni, kétségtelenül. Én ott álltam meg a levélben, ahol egyetértésemet fejeztem ki, hogy az Akadémia elnöke elismerte, politikai háttere van a támadásnak.
- Az az abszurd helyzet fordult elő, hogy miközben Pálinkás József lényegében kifogásolja, hogy hírneves külföldi tudósok kiállnak a magyar filozófusok védelmében, aközben a magyar tudósok nem állnak ki. Legfeljebb elszórtan egy-egy nyilatkozatban valaki megkockáztatja, hogy talán ezt nem kéne, vagy nem így kéne. De különben testületileg különböző tudóscsoportok vagy az Akadémia maga ott áll és csendben van.
- Nézze, ez nagyon nehéz és nagyon kényes kérdés. A megfélemlítettség légköre uralkodik és a megfélemlítettségben kevesebben szólalnak meg. Nekem azért nagyon sok jó élményem van ezzel kapcsolatban. Sokan szólaltak meg nyilvánosan is – nem nyilvánosan persze rengetegen –, és amit a legfontosabbnak tartok, hogy itt filozófusok elleni támadás indult, és lényegében két filozófustól eltekintve, egyetlen ember a szakmában nem lépett fel ellenünk. Nagyon sokan nyilvánosan is szolidaritásukról biztosítottak bennünket, a filozófiai bizottság, az Akadémia filozófiai bizottsága, a Magyar Filozófiai Társaság, számos tanszék. Ezt én nagyon örvendetesnek tartom. Nem oszlott meg a filozófusok véleménye ebben a kérdésben. Mindenki megvetéssel utasítja ezt el.
- Néhány perccel ezelőtt a beszélgetésben azt mondta, hogy jogi útra terelik az Önök ellen folytatott kampányt. Ez mit jelent? Helyreigazítást kérnek a Magyar Nemzettől vagy rágalmazásért beperlik, esetleg be is perelték a lapot?
- E pillanatban csak saját magamról számolhatok be, de tudomásom szerint mások is hasonlóképpen cselekedtek. Nem testületileg cselekszünk, hiszen nem vagyunk testület. Van olyan kolléga is, akinek nincs kedve ehhez a hercehurcához. Sajtóhelyreigazítást kértem, gondolom a napokban fog lejárni és utána perre viszem a dolgot. És természetesen megfontolom azt is, hogy rágalmazás vagy személyiségi jogok vagy valami hasonló okból feljelentsem a Magyar Nemzetet.
