A Fidesz-KDNP siófoki frakcióülése
- Részletek
- Szemle
- 2011. február 12. szombat, 09:16
- Galamus-csoport
Háromnapos frakcióülést tartott a kormányzó pártszövetség a héten Siófokon. Összefoglaló.
Orbán Viktor – Alkotmányozás – Gazdasági csomag – Oktatási ügyek – Egészségügy – Balsai-féle semmisségi javaslat – Védelem a közszolgáltató cégekkel és a bankokkal szemben: „monitoring bizottságok”– Nem épülhet erőmű a Duna magyarországi szakaszán – A kát-rendszer mihamarabbi megszüntetése – Személyi döntések – Éles viták – A szolgálati gépkocsi
Orbán Viktor
Szijjártó miniszterelnöki szóvivő tájékoztatása szerint: Sok munkával járó, sűrű év előtt állunk - mondta Orbán Siófokon, a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésének első napján. 2011 küzdelmes év lesz Magyarország számára, hiszen a bizonytalan világgazdasági folyamatok veszélyeket rejtenek magukban. Az Európai Unió tagországai sorra hozzák azokat a döntéseiket, amelyekkel felkészülnek a világgazdasági kihívások újabb hullámaira. Magyarországnak is ezt kell tennie, ezért fogadta el Orbán Viktor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a stabilitási alap létrehozására vonatkozó javaslatát. „Idén megkezdődik Magyarország alkotmányos átszervezése, hiszen úrrá kell lennünk gyengeségeinken, és neki kell kezdenünk az államadósság csökkentésének, valamint hatékonyabbá kell tennünk az egészségügyi és oktatási rendszert, és közmunkaprogramok indításával nagyszámú új munkahelyet kell létrehoznunk". Az átszervezésre vonatkozó kormányzati javaslatokat tíz napon belül a frakció rendelkezésére bocsátják, a következő két-három hónap folyamán pedig komoly szakmai konzultációk következnek annak érdekében, hogy a döntések fél éven belül megszülethessenek. Magyarország végleges alkotmánya áprilisig szülessen meg, majd a parlament az év végéig tárgyalja meg az abból fakadó kétharmados törvényeket. Orbán aktív politikai munkát vár a képviselőktől, valamint azt, hogy szoros kapcsolatot tartsanak a választókkal, legyenek mindig elérhetőek a számukra, hiszen Magyarország újjászervezése csak az emberekkel együttműködve lehet sikeres.
A kormányfő elmondta, hogy kormánya a csőd szélén lavírozó országot vett át tavaly, ezért határozott lépéseket kellett tennie az ország és a gazdaság talpra állítása érdekében. Ennek keretében a kabinet döntött az első akciótervről, a bankadó és a válságadók bevezetéséről, valamint intézkedéseket tett a nyugdíjrendszer megmentése érdekében. Ezen intézkedések nyomán az ország a saját lábára állt, és sikerült elkerülni "a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által diktált megszorítások" bevezetését.
Alkotmányozás
Tömör, méltóságteljes, emelkedett
Mátrai Márta, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke: Az új alkotmány koncepciója teljesen eltér a jelenleg hatályos alaptörvénytől. „Az volt a cél, hogy egy alapjaiban más alkotmányt hozzunk létre. Egy tömör, méltóságteljes, emelkedett hangú alkotmányt, amelynek gyökerei már nem nyúlnak vissza a pártállami rendszerbe". A koncepcióban az áll, az új alkotmány preambuluma utaljon az ország ezeréves történelmére, nemzeti értékeire, a kereszténységre, a Szent Koronára, tehát mindenre, „amire büszke lehet a magyar ember”. A koncepció kiemeli a család, a házasság, az emberi jogok védelmét és a nemzeti összetartozást. Fontos változásnak nevezve, hogy az alapvető értékekről és jogokról szóló fejezetet a jelenlegi alkotmánnyal szemben nem az alaptörvény végére, hanem annak elejére helyezi a tervezet.
Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján: Szövegező bizottságot hozott létre az ő vezetésével az új alkotmány tervezetének megalkotására a Fidesz-KDNP-frakciószövetség siófoki tanácskozásán. A bizottság kereszténydemokrata tagja Salamon László, a fideszes pedig Gulyás Gergely. A bizottság létrehozásának oka: az alkotmányozás nem kormányzati feladat, hanem parlamenti; a kabinet nem terjeszt alkotmánytervezetet a Ház elé. Az alkotmány-előkészítő bizottság által elkészített koncepciót vitaanyagnak tekintik, amely kijelöli az irányokat. A kormánypárti frakciószövetség március közepéig tervezi benyújtani a Fidesz-KDNP alkotmányszövegének tervezetét.
Szájer József – aki az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációt is vezeti – beszámolt arról is, eltérnének a házszabálytól annak érdekében, hogy az egyes parlamenti pártok alkotmánytervezetét egymással párhuzamosan lehessen tárgyalni, ma ugyanis a szabályok szerint erre nincs lehetőség. A kérdés téma lesz a házbizottság pénteki ülésén. Szeretnék, ha minél több parlamenti frakció előállna a saját alkotmánytervezetével. Az egyes javaslatokat az Országgyűlés fogja összefésülni. Céljuk az is, hogy a kormány a technikai kodifikációs munkában nyújtson segítséget a pártoknak. A Fidesz-KDNP döntött arról is, hogy kérdésekkel fordulnak a Velencei Bizottsághoz, és tanácsokat várnak a testülettől az új alkotmány elfogadásával kapcsolatban.
Szájer szerint a Fidesz-KDNP nem tervezi az államszervezet jelentős átalakítását, ez vonatkozik az Alkotmánybíróságra is. Méltó preambulumot szeretnének az alaptörvény elejére – benne az 1956-os forradalomra, a kereszténységre való utalással és a Szent Koronával –, korlátokat építenének be a szövegbe az eladósodással szemben, szabályoznák a közpénzügyeket az átláthatóság jegyében, így a korrupció elleni küzdelmet is szerepeltetnék. Beépíteni javasolják az alkotmányba a természeti és kulturális környezet védelmét, valamint az Európai Alapjogi Chartát. Nem kívánják a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti közjogi viszonyt túlságosan felbolygatni. Szájer szerint túlzott biztosítékot jelentene, ha az alkotmány módosítását két egymást követő parlament támogatásához kötnék.
A tervek szerint a fontosabb sarkalatos, azaz kétharmados törvények 2012. január 1-jével, az alkotmánnyal együtt lépnének hatályba, mint például az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály, az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdések és a választójogi törvény. A terv ugyanakkor a kétharmados törvények számának csökkentése.
Szájer József a nemzeti konzultációs kérdőív tartalmi ismertetését a következő napokra ígérte.
A magzatvédelmi szabályok nem változnak
Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő: az új alkotmány nem változtatja meg a jelenleg érvényes magzatvédelmi szabályokat. Ennek rögzítésével elejét akarják venni annak, hogy a témával kapcsolatban – esetleges téves feltételezések miatt – felesleges vita induljon. Harrach Péter szerint a KDNP számára fontos azoknak az értékeknek a megjelenítése az alkotmány szövegében, amelyek az alkotmány-előkészítő eseti bizottság koncepciójában is szerepeltek. Ezek között van az élet feltétlen tisztelete és védelme, valamint a házasság és a család védelme. Arra, hogy ezek az értékek megjelennek az új alkotmányban, a siófoki frakcióülésen garanciát kaptak a Fidesztől. Harrach Péter is közölte, pártja tudomásul veszi, hogy az élet feltétlen tiszteletéből és védelméből nem következik az abortusztörvény módosítása. Az új alkotmány szerinte minden magyar ember alkotmánya lesz, az előkészítés során alapos egyeztetéseken ment keresztül az elképzelés, és az egyeztetésen részt vettek az egyházak, a civil szervezetek képviselői is.
Lázár János szerint a tanácskozáson „kőbe vésték” a magzat védelméről szóló törvényt. Megegyeztek abban, hogy a ma hatályban lévő törvényt nem kívánják megváltoztatni vagy szigorítani, de annak minden pontját be kívánják tartatni. Példaként említette az iskolákban való kellő tájékoztatást, ami ma nem érvényesül megfelelően. Egyébként a magzati élettel és a házassággal kapcsolatban született korábbi alkotmánybírósági döntések a társadalom életét hosszú távon meghatározzák. Ezt tiszteletben tartják és lezárt kérdésnek tekintik. Arra az újságírói kérdésre, hogy a KDNP ultimátumot adott-e a Fidesznek, mint arról a hírek szóltak, úgy válaszolt: élénk, elég erős konzultáció zajlott az alkotmányozás kérdésében. De a KDNP-vel meg fognak egyezni minden vitás kérdésben.
A gyerekek után járó szavazati jog
Sajtóhírek szerint a Fidesz-KDNP Siófokra kihelyezett ülésén Szájer József arról beszélt, hogy a szülők kapjanak minden 18 évesnél fiatalabb gyermekük után egy-egy plusz szavazati jogot. A témát korábban a fideszes Révész Máriusz, illetve a Nagycsaládosok Országos Egyesülete vetette fel, és most egy vitát szeretnének elindítani az ügyben. Szájer indoklásként hozzátette, hogy az alkotmányról szóló nemzeti konzultáció keretében vasárnap hozzák nyilvánosságra azokat a kérdéseket, amelyeket az állampolgárok megválaszolhatnak, és ezek között várhatóan ez a téma is szerepelni fog. A frakcióülésen erről nem döntöttek, egyelőre a társadalmi vitát akarják elindítani. Szájer szerint erre már vannak létező minták, hiszen a családi pótlék esetében is el kell dönteni, hogy az melyik szülő után járjon, de váláskor is ki kell jelölni egy, a gyermekért felelősséget viselő személyt. Ezek olyan technikai kérdések, amelyekkel nem akarják terhelni a mostani vitát. Szájer nagyon büszke lenne, ha Magyarország lenne az első, amely megvalósítaná a választójog ilyen mértékű kiterjesztését, mert a 18 év alattiak az állampolgároknak az utolsó nagy csoportja, amelyik nem vehet részt a közügyek intézésében. Szerinte ebben az ügyben külföldön is, például Németországban, komoly szakmai, tudományos és politikai vita zajlik.
A határon túli magyarok állampolgársága
Lázár János frakcióvezető szerint arra jutottak, az alkotmányban az elvnek meg kell jelennie, de hogy ez pontosan mit jelent a határon túli magyarok számára, azt a kapcsolódó sarkalatos törvényben, a választójogi törvényben kívánják rendezni.
Nem húsvéthétfő, hanem április 18. – Nem lesz „paktumalkotmány”
A kormánypártok azt javasolják, hogy az Országgyűlés ne húsvéthétfőn, hanem április 18-án fogadja el az új alkotmányt. Lázár János szerint legkésőbb március 15-ig a képviselőcsoportok és a független képviselők saját normaszöveget nyújthatnak be. Nyitott a kapu, szeretnénk megismerni az elképzeléseket, ők minden technikai, vagy politikai akadályt igyekeztek ennek érdekében elhárítani. Csak az ellenzéki pártokon múlik, részt kívánnak-e venni az alkotmányozásban. Akinek van saját elképzelése, annak érvényesítésének egy demokratikus jogállamban csak és kizárólag a parlament lehet a színhelye. Ha valaki demokrata, ha valakinek fontos a demokrácia, akkor az veszi a fáradtságot, és az alkotmánnyal kapcsolatos elképzeléseit bemutatja az Országgyűlésben. Nem lesz paktumalkotmány, hanem egy parlamenti vitában, egyeztetésben, az ország nyilvánossága előtt kicsiszolt alaptörvény születik. Ha lesz szövegszerű víziója az MSZP-nek, az LMP-nek, vagy a Jobbiknak, akkor minden szempontot figyelembe véve hozzák meg a döntést.
A tervek szerint nem alkotmányozó nemzetgyűlés alakul március 15-én, hanem a parlament alakítja úgy át a munkáját, hogy lehetőség szerint több mint hat hét álljon majd rendelkezésre az alkotmány szövegének megvitatására.
Lázár megköszönte a Salamon-féle alkotmány-előkészítő bizottság munkáját, azt véleménynek tekinti. Salamon László (KDNP) és képviselőtársai feldolgozták az elmúlt húsz év alkotmányozási folyamatát, tájékoztatták a parlamentet arról, hogy milyen szempontok merültek fel és összefoglalták az eddigieket. Ez egy nagyon hasznos értelmező munka volt az elmúlt hat hónapban, azonban nem köt egyetlen parlamenti képviselőt sem.
Gazdasági csomag
Lázár János frakcióvezető erről annyit mondott: hétfőn Orbán Viktor kormányfő fel fog szólalni a parlamentben. Március 15-ig, az alkotmányozás megkezdéséig, majd április vége után a kormány kezdeményezésekkel fog élni az ország megújítására. Ez érinteni fogja a gazdaságot, az önkormányzatok világát, az egészségügyet, a közigazgatást, a szociális ellátást. Ezek között vannak olyan pontok, amelyekről már két héten belül a frakcióknak állást kell foglalniuk. Ő nem tartja valószínűnek a gazdasági csomag csúszását (lásd az Index írását).
Az MTI szerint a Fidesz és a KDNP közös siófoki frakcióüléséről a kormánynak a strukturális átalakítások és a kiadáscsökkentések melletti elkötelezettségéről érkeztek hírek. A forint árfolyamának utóbbi időben tanúsított stabilitását a kormány terveinek megelőlegezett nemzetközi befektetői bizalomnak tulajdonítják a piacon.
Oktatási ügyek
Az alkotmányozáshoz hasonlóan oktatási ügyekben is vita alakult ki csütörtökön a Fidesz-KDNP-frakciószövetség siófoki tanácskozásán, azonban közel sem olyan "parázs", mint az új alaptörvény megalkotásával kapcsolatban - számoltak be az MTI-nek kormánypárti politikusok. Koncepcionális jellegű vita ismét Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkár és Pokorni Zoltán (Fidesz), a parlament oktatási bizottságának elnöke között alakult ki. Például különféleképpen számolnak arról, mennyibe kerülne a pedagógus-életpályamodell bevezetése. Az oktatási vitában szóba került a kisiskolák ügye, a pedagógus-életpályamodell, az oktatási rendszer minősége, szakképzés, felsőoktatási törvény, valamint az egyetemi autonómia. Lázár János véleménye szerint már 2012. szeptember 1-jétől szükség van egy új oktatási rendszerre. „Azt gondolom, Hoffmann államtitkár asszony számára is kellő tanulsággal szolgált képviselőtársaim alapvetően támogató véleménye és a miniszterelnök számára is.”
Egészségügy
Az MTI-nek nyilatkozó kormánypárti politikus szerint ebben a témában nincs vita, a Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és a minisztérium által kidolgozott koncepció olyan passzusokat tartalmaz, amelyeket reálisnak tartanak. Az ellátórendszerrel kapcsolatos lépések nem váltottak ki ellenérzést. A Népszava információi szerint március első hetében tárgyal a Semmelweis-tervről az Orbán-kabinet; így az egészségügyi kormányzat vitairata hivatalos kormányprogrammá is válhat, noha a megvalósítás üteme ettől még nem gyorsul fel. A lap úgy tudja, a Fidesz-KDNP-frakcióülésen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár bejelentette: májusban elkészülnek azok a kodifikált javaslatok, amelyek az országos betegellátási rendszer átalakítását célozzák. Korábban sokat lehetett hallani arról, hogy megyei és nagyvárosi Fidesz-erők ódzkodnak a Semmelweis-vitairat bizonyos intézkedéseitől, ezért Orbán Viktor úgy határozott, csak májusban döntenek a fővárosi és az országos egészségügy átalakításáról.
Lázár frakcióvezető szerint abban egyetértés volt, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat sikerében döntő szerepet fog játszani ez a két kérdés, az oktatás és az egészségügy.
Balsai-féle semmisségi javaslat
Egyhangúlag támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség siófoki ülésén Balsai Istvánnak „a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról” szóló törvényjavaslatát, amely semmisnek tekintené azokat az ítéleteket, amelyek alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte. a házbizottság ülésén kezdeményezni fogják az előterjesztés jövő hétfői tárgysorozatba vételét, így akár a jövő héten le is folytathatnák az általános vitát az Országgyűlésben, s legkésőbb március elején megtörténhetne az indítvány zárószavazása. A javaslat csütörtök késő esti tárgyalásán részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Kövér László házelnök is, és valamennyien támogatásukról biztosították az indítványt, amelyet nagyon időszerűnek tartanak. Balsai beszámolt arról is, hogy hamarosan elkészül a 2006. őszi események vizsgálatáról szóló, a miniszterelnöki megbízotti munkájához kapcsolódó jelentése. Már birtokában van a nemzetbiztonsági kabinet akkori üléseiről készített összefoglaló.
Lázár frakcióvezető szerint teljesen világos, hogy azokat a politikai vezetőket terheli felelősség, akik a rendőröket utasították. Bejelentette, a 2006. őszi eseményekről szóló miniszterelnöki megbízotti jelentés két héten belül kerül nyilvánosságra.
(Emlékeztető: Balsai István 2010 októberében ismertette részjelentését a 2006. szeptember 17. és október 24. közötti napokban a fővárosban történt rendőri intézkedésekről, valamint a politikai és büntetőjogi felelősök azonosításának vizsgálatáról. Ezzel összefüggésben akkor azt mondta, hogy az általa addig áttekintett tények, valamint a további, várható bizonyítékok törvényes alapot szolgáltatnak majd bűnügyi nyomozás elrendeléséhez Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen.)
Védelem a közszolgáltató cégekkel és a bankokkal szemben: „monitoring bizottságok”
Lázár János frakcióvezető: A kormánypárti képviselők a védelem időszakának fogják tekinteni a következő hat hónapot. A képviselők számára az jelenti majd a fő kihívást a következő fél évben, hogyan tudnak a közszolgáltatókkal, a bankokkal szemben védelmet biztosítani az emberek számára. Meg kell védeni az állampolgárokat az áram- és gázdíjak emelkedésétől, valamint a banki szolgáltatási díjak áthárításától és a sok családnak gondot okozó hitelezési politikától. Ennek érdekében három monitoring bizottságot hoz létre hétfőn a Fidesz-frakció: az egyik az emberek jövedelememelkedését vizsgálja majd a 16 százalékos, egykulcsos személyijövedelem-adó (szja) bevezetésével összefüggésben, Rogán Antal vezetésével. A testület feladata az, hogy áttekintse, hogyan alakultak a bérek az új szja-rendszerrel, mi történt ennek hatására; továbbá meg kell vizsgálnia például az érdekegyeztető tanácsban született megállapodások betartását is. A másik két testület azt elemzi majd, hogy a közszolgáltató cégek, illetve a bankok milyen politikát folytattak az elmúlt fél évben. Ha kell, nyomásgyakorlással kényszerítik ki a szükséges lépéseket a kormányzattól, az államapparátustól. Konkrét példákat fognak megvizsgálni, hogy melyik bank, melyik közszolgáltató mit és hogyan végzett, hogyan akarta becsapni az ügyfeleit. „Fogyasztóvédelmi típusú segítséget próbálunk nyújtani a bankokkal szemben és a nagy szolgáltatókkal szemben.”
A kilakoltatásról: ha április 15-ig nem találnak más megoldást, fenn kell tartani a kilakoltatási moratóriumot. A cél azonban az, hogy találjanak megoldást. Lázár személyes véleménye szerint egy globális kilakoltatási moratóriumnak az lehet a következménye, hogy az sem fizet, aki megtehetné. Bedőlt hiteleseket viszont nem szabad kilakoltatni.
Nem épülhet erőmű a Duna magyarországi szakaszán
Így döntött a frakciószövetség. Nem történhet duzzasztás sem a hazai folyószakaszon. A Fidesz abban is állást foglalt, hogy semmilyen formában nem támogatja azt, hogy a Duna hajózhatóságának időtartamát meghosszabbítsa egy nemzetközi szerződés vagy akár a kormányzat.
Előzmény: A Duna Charta múlt csütörtökön levéllel fordult a Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőihez az Új Széchenyi Tervnek a Duna duzzasztását előirányzó javaslata miatt. A charta levelében hangsúlyozta, mindeddig a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapját képezte, hogy Magyarország – a hágai ítéletből kiindulva – a bős-nagymarosi terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról vitát sem nyit. Emiatt az Új Széchenyi Tervben lévő duzzasztási terv szögesen ellentétes az eddig általánosan elfogadott magyar állásponttal. Másnap, pénteken az LMP is kijelentette: nincs szükség a dunai vízlépcsők megépítésére; nemcsak azért, mert a társadalom nem akarja, hanem azért sem, mert ezek a vízlépcsők értelmetlenek.
A kát-rendszer mihamarabbi megszüntetése
Lázár János szerint még pénteken újra megkezdi a kormány a kát-rendszer (kötelező átvételi rendszer) felülvizsgálatát. A biomassza-erőművek fafelhasználásáról szóló tételes vizsgálatnak is meg kell történnie, továbbá át kell tekinteni, hogy megtérült gázmotoros beruházások hogyan kaphatnak állami támogatást. Orbán Viktor három héten belül tájékoztatja majd a kormánypárti képviselőcsoportot arról, mire jutott a kabinet. A cél a kát-rendszer minél hamarabbi megszüntetése és az, hogy a távhődíjak ne emelkedhessenek tovább. Lázár szerint a lobbiérdekeket szolgáló rendszert felül kell vizsgálni.
(Előzmény: Lázár János január második felében nyújtotta be a kabinet által előterjesztett, egyes energetikai tárgyú törvénymódosításokhoz a módosító indítványát, amellyel a biomasszából termelt villamos energiára is kiterjesztené a kötelező átvétel rendszerét. Bencsik János energiaügyi államtitkár a Facebook közösségi portálon erre reagálva azt írta: „vannak helyzetek, amiket nehezen látok át, így megérteni sincs módomban. Így vagyok Lázár János módosító indítványával is, amely felülírni szándékozik azt a kompromisszumos megoldást, amelyet az elmúlt év végén hoztunk tető alá az érintett önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel”.)
Személyi döntések
A Fidesz-KDNP tanácskozása után Lázár János bejelentette: változások lesznek a parlamenti bizottságok vezetésében. Az önkormányzatit ezentúl Láng Zsolt (Fidesz), az egészségügyit pedig Kovács József (Fidesz) vezeti majd. A nemzetbiztonsági bizottság alelnöki tisztségére a fideszes Gulyás Gergelyt jelölik, és tagja lesz várhatóan a testületnek a fideszes Kocsis Máté is. A személyi változások indoka, hogy a leköszönő vezetők más pozíciót kaptak.
Éles viták
Kőkemény, éles vita volt a Fidesz és a KDNP között az új alkotmányról a siófoki frakcióülésen, a pénteki napilapok tudósításai szerint.
A Népszabadság arról ír, hogy kőkemény, a kormány megalakulása óta soha nem látott vita volt a frakcióülésen. A KDNP ultimátumot adott Orbán Viktornak és a Fidesznek, mondván, az új alkotmányban ragaszkodnak a magzati élet, a házasság és a család alkotmányos védelmének rögzítéséhez. A Magyar Hírlap szerint is éles vita volt, a feszültséghez pedig az is hozzájárult, hogy a tanácskozás előtt a képviselőknek kiosztott alkotmánykoncepció másfél oldalas összefoglalójában a KDNP által képviselt kérdésköröket nem rögzítették. A napilap szerint azonban szó sem volt KDNP-s ultimátumról vagy arról, hogy ők ne támogatnák az új alaptörvényt.
A Népszabadság cikke szerint a frakcióülésen részt vevő kormányfő azt mondta, hogy az abortusz szigorításába vagy „egy ilyen hazug riogatásba belebuknánk”. A miniszterelnök ezzel arra utalt, felesleges olyasmit az alkotmányba emelni, ami lehetőséget ad a támadásra, „s annak a hazug hírnek az ellenzéki terjesztésére, hogy lám, mégis jön az abortusztilalom”.
A napilap szerint a KDNP felfogásában a házasságról, a család alkotmányos védelméről, és legfőképp a magzati élet védelméről szóló alapvetések azok, amelyek köteleznek. A kisebbik kormánypárt világossá tette: ha a Fidesz ezt másként gondolja, vagy a Fidesz számára ezek az alapvetések alkotmányosan nem fontosak, akkor nem is kell új alkotmány. A vita során Kövér László a KDNP-re utalva állítólag azt mondta: „egy világnézeti rétegpárttal nehéz tárgyalni"”. Végül a KDNP visszavonult a kérdésben.
Szolgálati gépkocsi
A Fidesz-KDNP frakcióüléséről szóló sajtótájékoztatója végén a Fidesz frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere, Lázár János közölte: két héten belül leadja szolgálati gépkocsiját, s a jövőben nem kívánja senkinek a szolgálati gépjárművét igénybe venni közpénzből. (A Lázár János által használt gépkocsi ügye a több százezer forintos havi bérleti díj miatt került a közelmúltban sajtóhírekbe: egyenlito.blog.hu, blikk.hu, origo.hu)
Forrás: MTI