rss      tw      fb
Keres

Egyiptom, a Facebook és a Google



Wael Ghonim, a Google közel-keleti és észak-afrikai marketingmenedzsere 12 napot töltött az egyiptomi hatóságok fogságában, majd kiszabadulva beismerte, hogy ő volt az ellenzék tömeges kairói megmozdulásainak egyik szervezője – írja szerdai cikkében a Kommerszant című tekintélyes orosz gazdasági-politikai napilap honlapján közölt írásban Kirill Beljanyinov és Alekszandr Babujev. A Facebook közösségi honlapon szervezett csoportja, amelynek látogatottsága a forradalom napjaiban felülmúlta a napi 400 ezret, vezető szerepet töltött be a Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel szembenállók akcióinak koordinálásában. Wael Ghonim esete újabb bizonyíték arra, milyen új szerepet töltenek be a közösségi honlapok a forradalmi mozgalmakban.

Ghonim szabadulása után néhány órával a The Daily Beast című portálnak és a Dream TV-nek adott interjúban ismerte be, hogy ő hozta létre, és ő moderálta azt a közösséget a Facebookon, amelyet a Mubarakkal szembenállók lépéseinek koordinálására használtak.

A férfi két nappal a kairói tömeges tüntetések kezdete után tűnt el. Elmondása szerint Dubajból érkezett Egyiptomba, közvetlenül a tüntetések kezdete előtt. Január 27-én, amikor kilépett barátja házából és taxiba akart ülni, rávetette magát négy ismeretlen, bekötötte a szemét, és elvitte egy titkos börtönbe. A szeméről végig nem vették le a kötést, így máig nem tudja, hol volt.

A kiszabadításáért kezdett harcba azonnal bekapcsolódott több nemzetközi szervezet, így a Riporterek Határok Nélkül, az Amnesty International és a Bizottság az Újságírók Védelméért. Politikai fogolynak tekintették, és azonnali szabadon bocsátását követelték. A Google-menedzser sorsa volt az egyik kulcskérdés az ellenzék és Omar Szulejman egyiptomi alelnök vasárnapi találkozóján. Ugyanazon a napon Nagib Saviris egyiptomi médiamágnás saját műholdas UTV televíziójának adásában bejelentette, hogy a hatóságok beleegyeztek Ghonim szabadon bocsátásába.

Szulejman tábornok hamarosan teljesítette ígéretét. Este 19.05-kor Ghonim mikroblogjában megjelent a bejegyzés: „A szabadság áldás, amelyért harcolni kell”. Néhány perccel később a Google hivatalos Twitter-lapján ez a bejegyzés jelent meg: „Hatalmas megkönnyebbülés – Wael Ghonimot szabadon engedték. Szeretjük őt és a családját”.

Maga Ghonim szabadon bocsátása után szerényen lemondott az egyiptomi forradalom szervezőjének babérjairól. „Nem vagyok semmiféle hős. A legegyszerűbbet tettem: vertem a billentyűket. Minden más a nép döntése volt”. Valójában a szerény menedzser egyiptomi eseményekben betöltött szerepét nehéz túlbecsülni.

Minden azzal kezdődött, hogy 2010. június 6-án megjelent a Facebookon a Mindannyian Halid Szaid vagyunk oldal. Akkor vált ugyanis ismertté, hogy Alexandriában a rendőrök megverték és megölték a Halid Szaid 28 éves bloggert és vállalkozót. Ghonim később elmondta, hogy El Sahid álnéven hozta létre és moderálta a lapot, igazi nevét még legközelebbi hívei sem ismerték. A lapon elsőként a megölt fiatalember hullaházban, mobiltelefonnal készült képei jelentek meg.

Ghonim ugyanakkor a Youtube-ra feltett egy videót, amelyen szemtanúk számoltak be Szaid megveréséről. A Facebook-csoport tagjainak száma egyetlen hónap alatt meghaladta a 130 ezret, december végén pedig naponta nem kevesebb mint 473 ezer ember kereste fel a lapot.

A statisztikák szerint 2009. decemberében Egyiptomban 16,64 millió internetfelhasználó volt, ami az ország lakosságának 21,1 százaléka. A facebook közösségi honlapot 2010-ben a lakosság mintegy 5 százaléka, vagyis 3,8 millió ember használta az egyiptomi eMarketing ügynökség felmérése szerint.

A Facebookot eredetileg arra használták, hogy dokumentálják az egyiptomi hatóságok jogsértéseit. A csoport résztvevői maguk beszéltek a jogvédő szervezetek tagjainak előállításáról és megveréséről. Ám a tömeges fellépésre szólító első felhívások már december elején megjelentek. Kairóban úgy tartják, hogy a forradalomra hívó közvetlen jel Wael Ghonim Twitter-bejegyzése volt: „Imádkozzatok Egyiptomért. Úgy néz ki, hogy a kormány holnap meg akarja kezdeni a harcos fellépést a nép ellen. Mindannyian készek vagyunk meghalni január 25-én.” Hasonló bejegyzések jelentek meg a Facebookon és a Youtube-on. Már aznap este 90 ezer ember jelezte a csoport Facebook-oldalán, hogy részt vesz a tömeges akciókban.

Az egyiptomi hatóságok az elsők között ismerték fel a közösségi honlapok és Wael Ghonim szerepét a tiltakozások szervezésében. A Twittert lezárták már 26-án reggel, és további két nap múlva megszűnt Egyiptomban a teljes internet. De már késő volt.

Wael Ghonim szabadulása után rögtön cáfolta, hogy forradalmi tevékenységét munkaadója tudtával folytatta volna. Google-beli felettesei közül senki nem tudott arról, hogy mivel foglalkozik a Facebookon és a Twitteren szabadidejében. A Google nem kommentálja esetleges részét az egyiptomi eseményekben. A Kommerszant kérdésére, hogy a cég tudott-e Wael Ghonim tevékenységéről, s hogy Ghonim ezzel megsértett-e belső szabályokat, a Google szóvivője annyit mondott, hogy a Twitteren megjelent bejegyzésen túl más kommentár nem lesz.

A Google-t azonban semmiképpen nem lehet a januári események passzív megfigyelőjének tekinteni. Ha a közösségi honlapok 2009-ben az iráni és a moldovai tiltakozó megmozdulásokban a kommunikáció fő eszközének szerepét töltötték be, most a társaság aktívan bekapcsolódott az egyiptomi kormány elleni harcba. A Google hivatalos blogjában már január 30-án megjelent az értesítés, hogy megnyitották a Speak2Tweet új szolgáltatást Egyiptom számára. A Twitterre való feljutáshoz elegendő volt felhívni egy külföldi telefonszámot az Egyesült Államokban, Olaszországban vagy Bahreinben, ott hangüzenetet lehetett hagyni, és az „Egypt” címkével megjelent a világhálón. Újratárcsázva a megadott számok egyikét, meg lehetett hallgatni a többi felhasználó által hagyott üzeneteket. A Google közlése szerint a szolgáltatást a szó szoros értelmében néhány nap alatt hozták létre a Twitter programozói, és a Google-hoz az egyiptomi megmozdulások kezdete előtt néhány nappal csatlakoztak a SayNow mérnökei.

A Google a kínai hatóságokkal való konfliktusa nyomán, tavaly januárban jelentette be, hogy szándékában áll aktívan harcolni a szabadságért. Washington akkor aktív támogatásáról biztosította. Hillary Clinton külügyminiszter tavaly január 21-én fontos beszédet mondott, amelyben bejelentette: az amerikai kormányzat kész harcolni az interneten a diktatórikus rezsimek ellen. „Ezt a fegyvert – az internetet és a közösségi honlapokat – azoknak az embereknek a kezébe akarjuk adni, akik a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében használják fel” – mondta Clinton. A volt tunéziai elnök és Hoszni Mubarak egyiptomi vezető lett az első, aki megérezte e fegyver erejét.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!