Médiatörvény és EU-elnökség - Párizs szerint nem szabad összekeverni, la Croix
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2011/1. negyedév
- 2011. január 07. péntek, 14:16
- Hírek
MTI 2011. január 7., péntek 14:14
A médiatörvény kapcsán kibontakozott helyzetről és a kezdődő magyar EU-elnökségről nyilatkozott a La Croix című francia lapnak Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy a két dolgot egymástól elválasztva kell kezelni.
A katolikus újság honlapjára csütörtökön feltett interjúban Wauquiez beszél arról is, hogy Párizs miért ellenzi Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.
A lap kérdésére, nem nyugtalanítja-e őt, hogy Magyarország lett az Európai Unió soros elnöke január 1-jétől - tekintettel az elmúlt időben Budapesten elfogadott törvényekre, különösen pedig a sokak által "szabadságtiprónak" tartott médiatörvényre -, az Európa-ügyi miniszter ismét leszögezi: "Nem szabad összekeverni egy ország belpolitikai helyzetét és az európai elnökséget."
"Továbbra is meg vagyok győződve arról - mondta -, hogy Magyarország képes egy jó elnökséget vinni. Az ország igen komoly előkészületeket tett, s általános európai érdekeket fog szolgálni."
Wauquiez volt az, aki a France Inter rádióban csütörtökön - miután Budapest éles kritikával illette a francia kormánynak a médiatörvény módosítására irányuló kérését - már elmondta, Franciaország nem akarja leckéztetni Magyarországot.
"Igaz, hogy az ország olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek számos kérdést vetnek fel, s amelyek nem jönnek jókor. Ezek egyike a médiatörvény. A vélemény és a sajtó szabadsága a demokratikus Európa alappilléreinek részét képezi" - mondja.
A politikus szerint "el kell végezni az alapos elemzését ennek a törvénynek, amely létrehozott egy szabályozó hatóságot, valamint a (lehetséges) szankciók és fellebbezések rendszerét". Ez pedig annak az Európai Bizottságnak a feladata, amely szerepe szerint az (európai szerződések) őre - mondja, hozzátéve, hogy magyar hivatali partnere biztosította őt, készek együttműködni a bizottsággal, s a felmerülő problémákat orvosolni.
Ami a magyar elnökséget illeti Wauquiez kijelentette, hogy elfogadja annak három prioritását. "Az energiát, ami egy fontos geostratégiai téma a kontinensünk számára. Az innovációt, amelyet Európának határozott támogatásban kel részesítenie, és a romák integrációját, amiben Magyarországnak figyelemre méltó tapasztalatai vannak, s amelynek céljára jobban is kihasználható európai források állnak rendelkezésre."
"Magunk mögött kell hagyni a steril vitákat, s olyan európai politikát kell kialakítanunk, amely a romák saját hazájukban való beilleszkedését erősíti, az iskoláztatás, valamint az egészségügyi ellátáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén" - állapítja meg, s hozzáteszi, hogy Franciaországnak nem szabad alábecsülnie az unió új, közép-európai országainak hozzájárulását.
Ami Románia és Bulgária schengeni térséghez való csatlakozását illeti, "ebben nyilvánvalóan nem értünk egyet" - mondja. Laurent Wauquiez hatalmas felelősségnek nevezi a csatlakozást az emberek és áruk szabad mozgását biztosító uniós térséghez. Hangsúlyozza, hogy az újonnan csatlakozók határai ezzel az egész unió külső határává válnak, s az emiatt megnövekvő forgalmat képesnek kell lenniük ellenőrizni, miközben kezelniük kell a korrupció problémáját is.
"A schengeni csatlakozás nem egy olyan döntés, amellyel egyik vagy másik ország kívánságát teljesítjük. Franciaországnak időnként az a benyomása, hogy Európa nem védi magát eléggé, s hogy belehajszolták egy, a bővítés révén zajló előre menekülésbe" - vélekedik a francia Európa-ügyi miniszter. Ugyanakkor megismétli, hogy Párizs elvileg nem ellenzi a román és bolgár csatlakozást, de szerinte senkinek sem érdeke, hogy azt elsiessék.