Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. január 5.
- Részletek
- 2011. január 07. péntek, 06:26
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Ma elkezdődött a rasszista bűncselekménnyel vádolt sajóbábonyi cigányok pere. Az összecsapás, amelyből származott ez a büntetőügy, 2009 novemberében zajlott le. A magyar gárda toborzót tartott a településen, és a helyi cigányok ezt sérelmezték. Több száz Jobbik-szimpatizáns és gárdatag gyűlt össze, akik fenyegetően jártak körül a településen, aztán a helyi cigányok egy csoportja ezt megelégelte, és megtámadták az egyik gárdista vagy jobbikos csoportot. A kocsi ablakait bezúzták, talán több ember meg is sérült, ennek a részleteit már nem tudom. A lényeg az, hogy közösség tagja elleni erőszak miatt emeltek vádat ellenük. Magyarországon a cigányok volnának rasszista bűncselekménnyel vádolva. Nem ez az első eset. Nemrégiben már volt egy büntetőper, ugyancsak, azt hiszem, Miskolcon, hasonló jellegű ügyben. Ön tud arról, hogy cigányok elleni rasszista fellépés miatt, közösség tagja elleni erőszak miatt voltak-e már hasonló bűnügyek Magyarországon? Vagy ezzel csak a cigányokat szerencséltetik?
Kállai Ernő: - Ez egy nagyon sajátos helyzet, mert ezt a jogszabályhelyet a Büntető Törvénykönyvben azért találták ki, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozók legyenek védve, ha őket valami hasonló ok miatt érné támadás vagy atrocitás. És furcsa módon most ezt fordítva kezdik el alkalmazni az elmúlt években. Mi is döbbenten állunk ez előtt egyébként, mert nyilvánvaló, hogy a jogalkotónak nem ez volt az elsődleges szándéka, hogy megforduljon ez a fajta alkalmazása a jognak. Voltak persze próbálkozások az elmúlt tíz évben arra, hogy ha mondjuk a romákat – vagy nemcsak romákat, hanem más közösségekhez tartozókat – ilyenfajta támadás éri, akkor ebben az ügyben ilyen tényállás alapján járjanak el. De hát ez nem túl sok sikerrel valósult meg az utóbbi időben.
- Hol akadt meg ez? Illetve hol került be az igazságszolgáltatásba ez az ezek szerint most már nem példa nélküli eljárás, hogy a cigányok ellen viszont előhozzák a rasszista bűncselekmény vádját, a közösségek elleni erőszak vádját. Szóval ez rendőrségtől vagy ügyészségtől függő ügy, mi és hogyan változhatott meg az igazságszolgáltatásban?
- Itt mindig arra hivatkoztak, hogy nagyon nehéz bizonyítani, ami egyébként igaz is. Tehát egy ilyen cselekmény motivációját bizonyítani, hogy mondjuk tényleg egy népcsoport ellen lépnek fel és ez ellen izgatnak vagy uszítanak erőszakra, azt valóban nem könnyű bizonyítani.
- Még akkor sem, ha egy incidensnél valaki azt kiabálja, hogy rohadt cigány, attól még nem biztos, hogy azért robbant ki a verekedés vagy a gyilkolás azért kezdődött, mert cigányok voltak, csak lehet, hogy az összetűzés hevében ez is elhangzik. Tehát érthető, hogy a bizonyítás nehézkes. De akkor a másik oldalon mégis hogy történhet?
- Úgy tűnik, hogy a másik oldalon most ez egyszerűbb, mert pontosan ilyen erős felindulásokra alapozzák a vádat. Bár az ombudsmannak tiltja a jogszabály, hogy ha már bíróság elé kerül egy ügy, foglalkozzon vele és vizsgálja ezt az esetet, én úgy tudom, hogy ilyesmik vannak a vádiratban, tehát így látják bizonyítottnak ezt a kérdést, hogy ilyen kijelentések hangzottak el, illetve talán az egyik botba bele volt vésve valamilyen magyarellenes felirat. Valami ilyesmiről hallottam.
- Ez mintha a már ítéletig eljutott perben lett volna.
- Ez a másik volt. Nem tudom megmondani őszintén szólva. Úgy tűnik, hogy ez így most megáll a bíróság előtt. Nem ismerem ennek a részleteit, hogy pontosan hogyan és miért. Érdekes. Tehát én is azt mondom, hogy ez több mint érdekes, hogy miért így van.
- Emlékszem, annak idején nagyon feszült volt a helyzet Sajóbábonyban, külön rendőrségi osztagokat rendeltek oda, hiszen a toborzásra több százan gyűltek össze, aztán a cigányok megjelenésére másnapra még több száz embert hívtak oda. És ha egyszer ráadásul a betiltott, mert akkorra már feloszlatott magyar gárda tagjai voltak ott, akkor jogászként azt hogy értékeli, hogy ezt vádemelés nélkül meg lehetett úszni a másik oldalon?
- Nem tudom pontosan, amíg nem volt bírósági szakban ez az ügy, addig én folytattam egy vizsgálatot, de ebben nem a Magyar Gárda vagy ezek a politikai vonatkozások érdekeltek, mert nyilván ezek nem is érdekelhetnek országgyűlési biztosként, hanem a rendőrség munkáját vizsgáltuk. És ott bizony kimutattunk jó néhány hiányosságot. Bár az ombudsman nyomozati jogkörrel nyilvánvalóan nem rendelkezik, úgyhogy a tanúk elbeszélése és egyebek alapján próbáltuk rekonstruálni az eseményeket. És hát voltak megállapításaink, és a rendőrség nem osztotta nagy lelkesedéssel a mi észrevételeinket.
- Ilyenkor mit csinálhatnak? A rendőrségnek nyújthatják be a vizsgálatuk eredményét? Vagy az országgyűlésnek is? Hova küldhetik el?
- Egyrészt ugye a rendőrség, a megszólított vagy vizsgált szerv figyelmét próbáltuk felhívni arra, hogy milyen területeken gondolunk mi hiányosságokat, és mit kellene tenni ebben az ügyben. Ők nem feltétlenül osztották ezeket a megállapításainkat. Ilyenkor az van, hogy bekerül természetesen az országgyűlésnek benyújtott beszámolómba ez az eset, és a jogalkotó dönthet vagy elgondolkodhat azon, kell-e vagy jó-e valamit tenni ebben az esetben.
- Mondjuk az elmúlt időszak bírósági eseményei nyomán nem gondolkodik-e arról, hogy valamilyen javaslatot tegyen, hogy ezeket az úgynevezett rasszista közösség elleni bűncselekményeket valóban arra vagy olyan minősítéssel és olyan csoportokra használják fel, amilyenre eredetileg kitalálták. Nem kellene-e valamiféle világosabb állásfoglalás, esetleg törvénymódosítás, hogy valóban a kisebbségeket védjék az adott esetben többségi erőszakkal szemben, ami nem zárja ki persze azt, hogy a kisebbség is lehet erőszakosan fenyegető, csak kérdés, hogy akkor annak mi a minősítése.
- De, gondolkodunk ezen a dolgon. Pont a mai napon volt egy egyeztetés a Belügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselőjével. És azon gondolkodunk, hogy teszünk egy olyan javaslatot – mert hát ugye ők is azt mondják, hogy nagyon nehéz ezt bizonyítani –, hogy szükség van egy módszertani útmutatóra ahhoz, hogy a nyomozás során ezt a fajta motivációt vagy indíttatást felderítsék. De ha például a Büntető Törvénykönyvbe minősített esetként bekerülne több tényállás vagy az, hogy rasszista indítékból – mint ahogy van ugye a különös kegyetlenséggel meg az aljas indokból való elkövetés –, mint minősített eset, akkor tényállásszerű a dolog. Tehát végig kellene vinni a bizonyítást teljes egészében, és akkor talán nagyobb eséllyel derülne ki az, főleg ha volna a rendőrség számára is egyfajta ilyen módszertani útmutató, hogyan is kellene foglalkozni ezekkel a bűncselekményekkel. Tehát nagyobb eséllyel derülne ki az, hogy valóban volt-e ilyen motiváció vagy nem volt.
- Ez mindenesetre alaposabb és nehezebb munkát kíván meg a rendőrségtől is.
- Hát bonyolult a világ, nyilvánvaló módon a 21. században élünk, egyre inkább specializálódni kell bizonyos területekre, és egyre kevésbé lehet azt mondani, hogy azért, mert nem értünk hozzá, nincs ilyen. Nyilván ez pluszképzést és sok minden mást feltételez. Meg hát szemléletbeli változást a minisztériumtól, a rendőrségtől kezdve sok helyen.