Bolgár György interjúi a Galamusban - 2011. január 5.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2011. január 07. péntek, 06:26
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Az internetes médiában, a portálokon már nagy karriert futott be az elmúlt órákban az a hír, hogy paragrafusok hiányoznak a médiatörvény hivatalos fordításából. Ezt a felfedezést az Origo nevű portálnak tulajdonítják, de tudomásom szerint te voltál az első, aki valahová felraktad észrevételeidet és talán ezt vették észre mások, hogy aztán bekerüljön az országos nyilvánosságba.
Széky János: - Igen, a Szól a Rádió nevű facebook-csoport oldalára tettem fel ezt a közlést valamikor kora délelőtt, ahol kitűnő online és más újságírók is megfordulnak, de nem magamnak követelem a felfedezés jogát.
- És aztán 12-kor megjelent az Origón is. Szóval a lényeg az, hogy mi az amit te észrevettél?
- Nagyon kíváncsi voltam arra, hogyan fordítják le a digitális átállás elhalasztásával kapcsolatos módosítást a médiatörvény angol változatában.
- Miért éppen erre voltál kíváncsi? Ez nem szerepelt az elmúlt napok, hetek vitáiban.
- Éppen ez az, hogy nem szerepelt. Ez az egyik olyan módosítás volt, amit az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt az Alkotmányügyi bizottság nyújtott be. Ezekről a záró módosításokról tudni kell, hogy ezek azok, amiket senki nem tárgyal meg. Senki nem figyel oda, nem is értenek hozzá, ezt megszavazzák általában.
- Az utolsó pillanatban bedugják, és ott van hirtelen a törvény.
- Igen, és akkor az átmegy. Nem csoda, hogy nem láttad se azóta, se előtte, tudniillik nem volt róla szó. A digitális átállásról szóló törvényt 2007-ben elfogadták, ez volt a pártok közötti egyetértés nagy példája, hogy lám, meg tudnak állapodni erről-arról, és a médiatörvény elfogadásának reggelén arra ébredtünk, hogy az eredeti 2011-es határidőt kitolták 2012–2014-re, a lehetséges legvégső határra. Bulgária, Románia, mindenki meg fog előzni minket.
- És miért voltál erre külön kíváncsi? Az utolsó pillanatban bedugták oda, rendben van, de téged miért érdekelt, hogyan fordítják ezt le angolra?
- Kíváncsi voltam, tudniillik az Unióban Kroes holland politikus asszony foglalkozik vele, aki hivatalosan a digitális ügyek EU-biztosa. A digitális átállásról szóló törvényt az Unióval egyeztetve, egy Uniós direktíva értelmében fogadták el Magyarországon.
- Tehát uniós elvárás, hogy ezt meg kell csinálni.
- Nagyon kíváncsi voltam, hogyan tálalják Brüsszelnek, hogy ezt hirtelen felrúgták.
- Ezek szerint sehogy nem tálalták.
- Sehogy nem tálalták, tehát egy komplett részt kihagytak a törvény angol fordításából.
- Hogy ne vesszünk el a részletekben, Nyugat-Európában nem azt bírálják, hogy a digitális átállás nem elég gyors, hanem azt, hogy a sajtószabadságot meg akarják szüntetni. Gondolták, miért vonnák el Kroes figyelmét erről.
- A szabadságnak is az egyik feltétele a technológiai bővülés és az úgynevezett – magyarul sokszínűségnek fordított – pluralizmusnak is. Ez nagyon is összefügg. Másrészt nem véletlenül felel a digitális biztos a sajtószabadságért is.
- Mi van még, amit hiányolsz a fordításból, vagy észrevetted, hogy hiányzik belőle?
- Van egy nagyon érdekes dolog, amire kevesen figyeltek mostanáig, hogy azokat a szankciókat, amiket…
- Amiket elvileg mindenki nehezményez, hogy micsoda büntetési lehetőségei vannak a hatóságnak…
- A médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó szabályok megsértése közül az egyik szabály az úgynevezett médiaalkotmány, ami nélkül a mostani médiatörvény értelmezhetetlen. Azt a médiaalkotmányt, amit november elején fogadtak el, amiben van egy olyan elképesztően rugalmas gumiparagrafus – ez hosszú történet, hogy ez hogyan állhatott össze –, hogy személyeket, bármely kisebbséget, bármilyen többséget, semmilyen nemzetet, valamint egyházakat nem szabad megsérteni. Se burkoltan, se nyíltan. Magyarul a teljes emberiséget.
- Se embert, se csoportot, semmit.
- Semmit, senkit, aki él és mozog. Se burkoltan se nyíltan. Sőt még az is benne van, hogy nemcsak nem szabad megsérteni burkoltan és nyíltan, hanem a közlemény nem lehet alkalmas a nyílt és burkolt megsértésre. Tehát azt húznak rá, amit akarnak.
- Ez maga a komplett őrület. De ez nem törvénykommentár akar lenni.
- Ezt a tömény őrületet szintén egy módosítással – ami a magyar törvényszöveg átmeneti rendelkezések című részében van – eltolták 2011. július elsejéig, tehát addig nem alkalmaznak szankciókat. Csodák csodája, ez pontosan az a periódus, ameddig Magyarország betölti az elnökségi posztot.
- Az a lényeg, hogy meglátjuk majd, hogyan alkalmazzák ezt a törvényt, és ha kiderül, hogy nem lesz itt semmiféle súlyos szankció, akkor majd láthatja mindenki külföldön is, hogy nem akarunk mi ezzel semmit rosszat. Ebben az érvelésben például az is meghúzódhat, hogy az uniós elnökségünk alatt bizony nem lesz kiróva büntetés, mert a törvény szerint csak egy nappal utána kezdődhet meg.
- Nyilvánvalóan pontosan tudják, hogy mekkora a tét, ez a közös vonása a digitális átállás elhalasztásával.
- De nem lehet, hogy azért büntetnek csak fél évvel később, hogy felkészülhessen mondjuk az Élet és Irodalom szerkesztősége, hogyan alkalmazza a törvényt és hogyan éljen a szabadság új, megváltozott viszonyaival?
- Biztos ez lesz a magyarázat, ha valaki rákérdez, hogy szokjanak hozzá az emberek, hogy nem lehet csak úgy mindenfélét írni.
- Igen, tehát nincs azonnal büntetés, hanem igazán emberi módon kivárnak fél évig, hogy mindenki értse, hogy miről is szól ez a törvény.
- Igen. Beletanulunk, meg hozzáedződünk, megtanuljuk fegyelmezni magunkat.
- És ebbe se kell beavatni az Európai Bizottságot, mert ezek felesleges részletek.
- Ezek felesleges részletek, ez a véletlen egybeesés, hogy addig nem is lehet szankciót alkalmazni, tehát addig mutathatjuk, hogy itt nem üldözik az újságírókat és a mindenféle sértő véleményeket, ellentétben azzal, amit mondjuk a Strasbourgi Bíróság mondott, hogy a sértő véleményt is el kell viselni. Addig ebből konfliktus nem lesz, amíg Magyarország elnök az Unióban. Másnap kezdhetjük.
- Arról tudsz valamit, vagy megtudtál valamit, hogy ezen a legutóbb elfogadott médiatörvényen kívül, a korábban törvényre emelt, úgynevezett médiaalkotmány angol szövegét is elküldték-e Brüsszelbe?
- Igen, elküldték.
- Elküldték?
- Pontosabban ez egy kicsit kaotikus, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján, a főhelyen szerepel a kormányszóvivőnek az a közlése, hogy lám, most szétküldték a diplomáciai testületeknek és a külföldi nagykövetségeknek a médiatörvény szövegét, és ott egy link, amire rákattintva az ember megtalálja a médiaalkotmány szövegét.
- Vagyis azt a tizenvalahány oldalas szöveget, amiben a gumiparagrafusok vannak, a 189 oldalas pedig megint máshol van.
- Állítólag a kormány prezentálta az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elkezdte magyarázni ezt, hogy ők miért húzták ki, egyelőre még dolgoznak rajta, meg ők fordíttatták le. Na most mi köze a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak a kormányhoz? A kormány miért az NMHH-t – ami elvileg egy kormánytól független szervezet – bízza meg a lefordíttatással?
- Hát abszolút független, a parlament választotta meg...
- De milyen alapon bíz meg a kormány a saját bizniszével egy kormánytól független szervezetet? Ráadásul közölték Brüsszelben, hogy nekik nem kell ez a fordítás egyáltalán, mert természetesen ők a saját fordítóikkal dolgoznak.
- Mindent tudsz, ezt akartam a végére poénnak, hogy a friss hír szerint Brüsszelben közölték, hogy felesleges volt elküldeni az angol fordítást, mert ők mindig csak saját fordításból dolgoznak. Létezik egy kormány, annak vannak különböző tisztviselői. Brüsszelben vannak emberei, vagy lehet hogy mindenkit lecseréltek? Én nem tudom, de azonnal meg kellett volna mondaniuk, hogy ne fáradjatok, nem kell lefordítani, mert ezt a bizottság maga intézi. Viszontlátásra.
- Nyilvánvalóan ilyen a felkészültség.
- Mindenesetre itt van Széky János, aki olvas angolul és olvas magyarul, a kettőt pedig összevetette.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
