rss      tw      fb
Keres

Iráni atomprogram - A keretmegállapodás várható következményei


MTI 2015. március 30., hétfő 13:30

Már csak egy napjuk maradt a március 31-i éjféli határidőig a hatoknak - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja plusz Németország - és Iránnak, hogy lezárják a teheráni atomprogram miatt 12 éve tartó viszályt. A lausanne-i tárgyalásokon részt vevő felek szerint még soha nem álltak ilyen közel a megállapodáshoz. Az APA osztrák hírügynökség a keretmegállapodás várható következményeit foglalta össze háttéranyagában.

A megállapodás lényege az, hogy Irán megbízható és ellenőrizhető garanciákat adjon, miszerint atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. Cserébe a Nyugat fokozatosan felfüggesztené a Teherán ellen elrendelt húsbavágó gazdasági szankciókat. A legfontosabb következmények pontokba szedve a következők.

1. Az amerikai és a teheráni kormánynak is „el kell adnia” a megállapodást az országuk parlamentjében ülő „keményvonalasoknak", akik mindkét országban kétkedve nézik azt. Heves vita várható, egészen a „dealt” megtorpedózó fenyegetésekig terjedően.

2. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindent meg fog tenni, hogy a washingtoni keményvonalasokkal és olyan országokkal, mint Szaúd-Arábia vagy Franciaország, meghiúsítsa a megállapodást.

3. Irán ismét közvetlen hozzáférést kap a kőolajpiachoz, miáltal tovább növekszik a túlkínálat a világpiacon. Az Európai Unió kőolaj- és földgázembargója ismét lélegzethez juttatja az iráni gazdaság legfőbb ágazatát, az olajexportot.

4. Egy történelmi megállapodás automatikusan javítaná a Nyugat és Irán viszonyát. A békülékeny nyugati irányvonal végleg kiszabadítaná a mérsékeltnek számító Haszan Róháni iráni elnököt a diplomáciai elszigeteltségből.

5. Washington tovább közeledne Iránhoz, amellyel 35 éve nincs diplomáciai kapcsolata. Lehetségessé válna a teheráni amerikai nagykövetség újranyitása is.

6. Enyhülés állna be Nagy-Britannia és Irán 2011 óta feszült viszonyában. A légkör különösen azután fagyott meg kettejük között, hogy a rezsimhez hű iszlám Bászidzs-milícia megtámadta a teheráni brit nagykövetséget. Róháni hivatalba lépése óta mindkét fél igyekezett enyhíteni a feszültséget. Már idén újból megnyílhatnának a diplomáciai képviseletek, és nagyköveteket cserélhetnének.

7. Az iráni mindennapokban megkönnyebbülést hozhatna a megállapodás a szankcióktól meggyötört állampolgárok számára. A jelentős részben Nyugat-orientált lakosság valódi nyugati árucikkeket szeretne látni olcsó kínai bóvli helyett. Jelenleg a hiányt némileg pótló Dubaj és Törökország közvetítésével juthatnak egyes nyugati cikkekhez a perzsa állampolgárok.

8. Messzemenő hatása lenne egy megállapodásnak a Rijád és Teherán közötti vetélkedésre. Ez a „meccslabda” tovább erősítené Irán törekvését, hogy a régió vezető hatalmává váljon. A szaúdi szunnita uralkodóház még inkább aggódhatna az egyre terjedő síita befolyástól. Teherán és Washington közeledése tovább növelné ezt az aggodalmat, amely oda vezetett, hogy Szaúd-Arábia időközben a világ legnagyobb fegyverszállítójává vált, és a közelmúltban katonailag is beavatkozott a jemeni síita húszi lázadás ellen.

9. Irán tovább építhetné kapcsolatait Ománnal és Törökországgal, ami a Perzsa-öböl menti monarchiák számára befolyásuk további csökkenéséhez vezetne.

10. Róháni a megállapodás révén további támogatáshoz jutna Irán legfőbb vezetőjétől, Ali Hamenei ajatolláhtól. Ez jelentősen megerősítené a mérsékelt erők helyzetét is a 2016-os parlamenti és szakértői tanácsi választások előtt, és keserű csapást jelentene a teheráni keményvonalasok számára. (A Szakértők Tanácsa 86 vallástudósból áll, akiknek a feladata a legfőbb vezető megválasztása, eltávolítása és tevékenységének ellenőrzése.)

11. Végül a megállapodás erősítené a befolyásos Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt iráni elnök táborát a Hamenei utódlása körüli küzdelemben.