Az MTI a kormány szolgálatában?
- Részletek
- Napi apró
- 2010. december 25. szombat, 14:21
- Balogh S. Éva
Kezdek aggódni. Az utóbbi napokban feltűnt, hogy a Magyarországról szóló külföldi tudósítások és cikkek tartalmát az MTI nem egészen híven közvetíti a magyar olvasóközönségnek. Úgy látszik, nem vagyok egyedül ebbéli félelmemmel, mert a Hírszerzőnek is feltűnt, hogy valami nincs egészen rendben az MTI-vel azóta, amióta új főnököket kapott a hírügynökség. Ugyanis az MTI szerint Manfred Grund, a német parlament egyik magas rangú képviselője „teljes képtelenségnek nevezte, hogy az új magyar médiatörvény elfogadása kapcsán megkérdőjelezzék a magyar kormány Európa iránti hűségét, vagy akár a magyar európai uniós elnökség jogosságát”. Az MTI összefoglalója szerint Grund kijelentette, hogy a negatív „vélemények [mindössze] felületes pártpolitikai álláspontot tükröznek”. Ezzel szemben a Hírszerző felfedezte, hogy sem „a teljes képtelenség”, sem pedig a „felületes pártpolitikai álláspontot képeznek” kifejezés nem fordul elő abban a német szövegben, amely Grund honlapján található.
Én pedig a következő tudósításon akadtam fenn. Már a címét is furcsának találtam: „Egy brit lap szerint a médiatörvényről érdeklődik a kormánynál az Európai Bizottság alelnöke.” Egy brit lap szerint? Ne szerénykedjünk, kérem: a Financial Times szerint, mint ahogy az a szövegből ki is derül. A tudósítás nagyon rövid. Mindössze arról számol be, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság sajtószabadságért is felelős alelnöke levélben érdeklődött Navracsics Tibortól, és kérte, küldje el neki a jogszabály teljes szövegét, hogy el tudja dönteni, összhangban van-e az a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályokkal. Hivatkozva azokra, akik ismerik a levél tartalmát, Kroes „az új médiaszabályozó hatóság függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is felvet … és kérdésesnek tartja, hogy a törvény összhangban van-e azzal az uniós előírással, amely tiltja a tagországoknak, hogy szabályozását más tagállamok sajtószerveire is kiterjessze”. Ezzel el is intézte az MTI a Financial Times ide vonatkozó cikkét, amelynek címe „EU presses Hungary on media law”.
Nem is tudom, hogy hol kezdjem, ugyanis a két verziónak majdnem semmi köze egymáshoz. Már az első mondattal baj van. Ugyanis az angol eredetiben az áll, hogy Neelie Kroes „arra kérte a magyar kormányt, hogy védje meg új, vitatható médiatörvényét”. Majd azzal folytatja, hogy nem elhanyagolható az sem, hogy Kroes's levele két héttel a magyar soros elnökség megkezdése előtt íródott. A levél „megkérdőjelezi a nagy felhatalmazással rendelkező [powerful] médiatanács függetlenségét, amelyet Orbán kormánya hozott létre, és amelyben csak az ő jelöltjei foglalnak helyet”. Neelie Kroes részletesen kifejtette az Európai Unió álláspontját a sajtószabadság védelmével kapcsolatban, „hozzátéve, hogy a törvény veszélyezteti ezeket a garanciákat.”
Ezek után a levél valóban megemlítette, hogy az uniós előírások tiltják a tagországoknak, hogy a szabályozásaikat más országra is kiterjesszék. És itt jön a legfontosabb, ami „kimaradt” az MTI tudósításából: „Kroes eljárásának komolyabb következményei is lehetnek. Az EU már eddig is elindított egy úgy nevezett szabálysértési vizsgálatot [infringement action] Magyarországgal szemben mert nem tartja be az uniós médiaszabályokat”. Így aztán Neelie Kroes egyenesen az Európai Bírósághoz fordulhat, aminek következtében megkötheti Budapest kezét [force Budapest's hand].
Ez már nem egyszerű „félrefordítás”, amiről a Hírszerző beszélt. Ez kérem már a létező szocializmus gyakorlata: eltitkolni a külföldi híreket, és félrevezetni a magyar népet.
(Balogh S. Éva)