Le Monde: Orbán elfogadja Putyin feltételeit, de nem fogadja el Brüsszel feltételeit
- Részletek
- Szemle
- 2015. február 24. kedd, 04:46
- (mzs)
A francia liberális napilap Orbán Viktor az EU Kremllel szemben tanúsított magatartását ostorozza címmel közölte Jean-Pierre Stroobants brüsszeli keltezésű írását.
Az ukrán és a görög válság háttérbe szorította számos vitáját Brüsszellel, de Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem tette le a fegyvert. Legutóbb az Európai Unió Oroszországgal szemben tanúsított magatartását bírálta, amelyet túlságosan negatívnak tart.
Február 17-én Budapesten fogadta az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, dacolva az Európai Unió hallgatólagos szabályaival. Ezzel párhuzamosan bírálja az Európai Bizottság energiapolitikáját, amelyet országa függetlensége szempontjából károsnak tart. Van tehát miért aggódnia a brüsszeli diplomáciának, amelynek magas rangú tisztségviselője „erősen nyugtalanítja” a jelenlegi közeledés Budapest és Moszkva között.
„Mély szakadék”
„Nagyon komolyan kell foglalkoznunk ezzel a problémával”, mondta ez a forrás, míg Eduard-Raul Hellvig, román konzervatív EP-képviselő, akit a román titkosszolgálat majdani főnökének jelöltek, nemrégiben azt írta a blogján, hogy az orosz-magyar partnerség az EU és a NATO érdekeit fenyegeti, mert az Orbán-rezsim „trójai faló”, amely a Kreml egyre növekvő befolyása alatt áll.
„Az Oroszországgal folytatott együttműködés nélkül nem tudjuk elérni a versenycéljainkat”, mondta Orbán az orosz elnök látogatása után, amely 2014 júniusa óta az első volt egy uniós tagállam fővárosában. A konzervatív magyar vezető felidézte, hogy „igen mély, stratégiai jellegű szakadék” van az uniós huszonnyolcak között, és bírálta az Európai Tanács lengyel elnöke, Donald Tusk álláspontját, amely megerősített szankciós politika mellett áll Oroszországgal szemben.
Putyin mindenesetre elszántnak látszik, hogy éket ver az állítólag szolidáris huszonnyolcak közé, méghozzá az energia terén, miközben Brüsszel február 25-én, szerdán ismerteti majd a saját „energiaunió” tervét, a Juncker-bizottság egyik nagy prioritását. A Bizottság javítani akarja a kapcsolódásokat a tagországok infrastruktúrái közt, és növelni a versenyt azzal a céllal, hogy fenntarthatóvá váljon a gazdasági növekedés és csökkenjenek a lakossági és vállalati energiaárak.
Orbán viszont a saját politikáját akarja folytatni, így a saját kiváltságos párbeszédét Oroszországgal, még akkor is, ha Oroszországot szankciók sújtják a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatása miatt. Magyarország elérte, hogy az orosz gázt a továbbiakban kedvező áron kapja. Tartalékai növekedhetnek és sikerült rendezni a Gazprom által szállított, de fel nem használt esetleges többletgázról szóló nézeteltéréseket.
Brüsszel követeléseinek elvetése
A magyar miniszterelnök nyomban jelezte azt is, hogy elveti a brüsszeli követeléseket, amelyek szerint Brüsszel előzetesen megvizsgálná azokat a kétoldalú szerződéseket, amelyek valamelyik tagállam és egy harmadik állam között köttettek. Orbán úgy vélte, hogy „nincs energiabiztonság Európában az Oroszországból érkező gáz nélkül”.
Orbán azt is jelezte, hogy országa elfogadná azt a feltételt, amelyet Moszkva a Magyarországgal kötött megállapodáshoz szabott, hogy ugyanis beszünteti az orosz gáz szállítását Ukrajnának. A „fordított áramoltatási” rendszernek köszönhetően ugyanis egy sor keleti ország látja el hónapok óta orosz gázzal az ukrajnai hálózatot. Ez a Brüsszel által támogatott eljárás teszi lehetővé az ukránoknak, hogy olcsóbban jussanak hozzá a szállításhoz. A jövőben a Magyarország által szállított gáz más forrásokból érkezik Ukrajnába, és többe kerül majd.
Az utolsó vitatéma Brüsszellel: Magyarország késznek mutatkozik rá, hogy támogassa a Török Áramlat projektet, amely az orosz gázt juttatja majd el Dél-Európába, megkerülve Ukrajnát és Bulgáriát. Oroszország megígérte Orbánnak, hogy ha ez a terv megvalósul, Magyarország Görögországon és a Balkánon keresztül részesül majd belőle.
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal
