Standard: A magyarok az Erste minden követelésébe belementek
- Részletek
- Szemle
- 2015. február 10. kedd, 01:52
- (hj)
A Der Standard című bécsi lap Az Erste Bank bevonja leányvállalatába a magyar államot és az EBRD-t címmel közölte Renate Graber és Andreas Schnauder cikkét. Az Erste Group a Kelet-Európa Bank és a magyar kormány messzire nyúló megállapodást kötött. A bankadó csökken, Orbán Viktor elengedi a bankokat a pórázról, és az Erste Group minkét partnert részvényessé teszi a veszteséges magyarországi leánybankjában.
Kereken egy évig tartottak a tárgyalások, amelyek a legnagyobb titoktartás mellett folytak. Hétfőn az Erste Group, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési bank (EBRD, Kelet-Európai Bank) és a magyar kormány képviseletében Orbán Viktor bejelentette az eredményt: a célja egyfelől csökkenteni hivatott a bankok terhelését Magyarországon, másrészt az EBRD támogató intézkedéseit irányozza elő, továbbá azt, hogy az EBRD és a magyar állam beszáll az Erste Group magyarországi leánybankjába. Az EBRD és a magyar állam eszerint a bank 15-15 százalékát szerzi meg.
Az Erste Group és elnöke, Adreas Treichl ezekhez a lépésekhez kötötte a magyarországi elkötelezettsége fenntartását. Az EBRD és a kormány közötti alapmegállapodás a Standard rendelkezésre álló dokumentumok szerint erősíti a „makrogazdasági stabilitást”.
Nincs több államosítás
A megállapodás a továbbiakban hangsúlyozza: a kormány sem közvetlenül, sem közvetve nem szerez többségi tulajdonrészt a rendszer szempontjából releváns helyi bankokban – kivéve, ha ettől a bankszektor stabilitása függ. Emellett az állam kötelezettséget vállal, hogy azokat a többségi tulajdonrészeket, amelyek már a birtokában vannak, három éven belül eladja magántulajdonosoknak. Ez annyiból figyelemre máltó, hogy Orbán az utóbbi években erőteljesen növelte a politikának a bankokra gyakorolt befolyását. Egyebek mellett állami tulajdonba került a Bayerische Landesbank volt magyar leánybankja, az MKB, ahol az ország jegybankja segít a szanálásban.
Ugyanakkor Magyarország és a Kelet-Európa Bank kötelezettséget vállal arra, hogy különféle kezdeményezéseket indít a pénzügyi szektor erősítésére. Hogy ezen mi értendő, azt a szerződés első fejezete taglalja, bár csak „példaként”. Ezek közül a legfontosabb a bankadó csökkentése. A bankadót 2016 és 2019 között „állítják be”, és a 2014-es mérlegek alapján számítják ki. Az adókulcsokat a tervek szerint 2016-ban 0,31 százalékponttal, 2018 végéig 0,21 százalékponttal csökkentik. 2019-től aztán a magyar bankadó a tervek szerint alkalmazkodik az Európai Unióban szokásos százalékokhoz, amelyek azonban még nem léteznek.
Új számítási alap
A legtöbb pénzintézet számmára könnyebbséget jelent, hogy a számítási alap a 2014. évre vonatkozik. Eddig ugyanis az adót a 2009 végi alapon számolták, és a legtöbb bank azóta zsugorította a tevékenységét, így a mérlegfőösszeget is. Mindent egybevetve Orbán 2016-ban átszámítva 196 millió euróról mondana le a bankadóból. Törvényben mindezt a tervek szerint 2015 júniusáig szabályozzák.
Az EBRD a megállapodás szerint támogatóan részt vesz a rossz hitelek állományának csökkentésében, de a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó hitelkihelyezés könnyítésében is. A terv azonban csak akkor lép majd érvénybe, amikor elfogadták a bankadóról szóló új törvényt.
Problémás gyerek
Az Erste Groupnak az elmúlt években kevés öröme volt a magyarországi leánybankjábal. 2013-ban kereken 109 millió euró veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, abban az évben Magyarországon a bankadó 48 millió eurót tett ki. Az adó mellett a devizaalapú hitelek forintra váltása is nyomást gyakorolt az eredményre – nemcsak az Erste Groupnál. Ezért már hosszabb ideje forgalomban vannak olyan híresztelések, amelyek szerint az Erste és a Raiffeisen nemzetközileg szabadulni akar az aktivitásaitól.
Ehhez az Erste most egy átvilágításhoz (Due Dilligence) ragaszkodik. Amennyiben az ár nem felel meg minimum a könyv szerinti értéknek, az Erste visszaléphet a szerződéstől – mondták a bankban. Ugyanakkor az Erste kötelezettséget vállal, hogy 550 millió euró hitelt helyez ki. Az ígéret szerint ennek keretében konkrétan a közalkalmazottakat, az energiahatékonysági projekteket és az agrárágazatot finanszírozzák.
Amint a tárgyaló küldöttségek köreiből elhangzott, az EBRD először nem reflektált arra, hogy szerződést kössön a magyar állammal; az intézmény képviselői számára túlságosan bizonytalannak tűnt a vállalkozás. Ugyanakkor a magyarok minden követelésbe belementek, és ez aztán lehetővé tette a dolgot. Az EBRD nélkül az Erste Group nem ment volna bele ebben az alkuba.
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal
