Stratfor: Orbán még mindig elkötelezett a szoros energiaügyi együttműködés mellett Oroszországgal
- Részletek
- Szemle
- 2015. február 08. vasárnap, 03:03
- (hj)
A Stratfor, a globális geopolitikai elemzésekkel foglalkozó amerikai intézet Magyarország tovább udvarol Európának és Oroszországnak címmel tett közzé cikket a honlapján.
Összefoglaló
Angela Merkel német kancellár február 2-án tett látogatást Budapesten, és Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-én érkezik Magyarországra. A látogatások Orbán Viktor miniszterelnöknek azt az óhaját illusztrálják, hogy egyensúlyt találjon az Európai Unió és Oroszország között. Orbán az utóbbi időben erőfeszítéseket tett, hogy újjáépítse a kapcsolatokat néhány nyugati kormánnyal, de közben szorosabb együttműködésre törekedett Moszkvával. Magyarország stratégiája az, hogy felhasználja földrajzi helyzetét a NATO keleti szélén, lehetőségét az EU-szankciók megvétózására, illetve arra, hogy Ukrajnába küldjön vagy ne küldjön gázt, hogy engedményeket csaljon ki mindkét féltől.
Elemzés
Magyarország kicsiny ország, amely függ Oroszországtól az energia terén, az Európai Uniótól a finanszírozásban és a befektetésekben, és a NATO-tól a biztonságban. Orbán 2010-es hatalomra jutása után a „keleti nyitás” politikájának alkalmazását kezdte meg, amelynek célja az volt, hogy fejlessze a gazdasági kapcsolatokat a Magyarországtól keletre fekvő államokkal, főként Oroszországgal. Úgy tervezte, hogy ez a politika nem csupán új munkahelyeket és befektetéseket hoz Magyarországra, hanem egyben Magyarország függőségét is csökkenti az Európai Uniótól. Ezek az erőfeszítések 2014 januárjában, az orosz Roszatommal a magyar Paksi Atomerőmű bővítéséről kötött megállapodásban kulmináltak. Oroszország vállalta, hogy 2018-tól kezdve 30 évre 13,65 milliárd dolláros hitelt nyújt Magyarországnak.
Magyarországnak három fő útja van arra, hogy befolyásolja kapcsolatai alakulását Oroszországgal és Európával. Földrajzi helyzete a NATO keleti szélén, közös határa Ukrajnával stratégiai helyszínné tenné Magyarországot a NATO gyorsreagálású erőinek állomásoztatására, bár egyelőre nincsenek hivatalos tervek ilyen állomásoztatásra. Magyarország ugyanakkor napi 16 millió köbméter földgázt tud szivattyúzni Ukrajnába. Ez ugyan csekély mennyiség a Szlovákia által visszaszivattyúzott gázhoz képest, és nem elégséges Ukrajna teljes gázszükségletének fedezésére, különösen télen, de a magyar szállítás hasznos mindannyiszor, amikor az orosz Gazprom leállítja Ukrajnának a gázszállítást. Mi több, Magyarországnak a tagság az Európai Unióban – ahol egyhangú szavazatokra van szükség a külpolitikai döntésekben – hatalmat ad ahhoz, hogy megvétózza az Oroszország elleni szankciókat, és ez egyben döntő fontosságú partnerré teszi Budapestet Moszkva számára.
A Merkel magyarországi látogatása előtti hetekben Budapesten arra utaló jelek mutatkoztak, hogy Magyarország helyre akarja hozni a kapcsolatait a Nyugattal. Január elején Magyarország visszaállította a szeptemberben leállított gázszállítást Ukrajnának. Ugyancsak januárban Hende Csaba magyar védelmi miniszter bejelentette, hogy kormánya hamarosan döntést hoz új helikopterek beszerzéséről. Hende találkozott az első munkahetét töltő Colleen Bell új amerikai nagykövettel, és ez olyan spekulációkra adott alapot, hogy Magyarország amerikai helikopterek vásárlását fontolgatja. Mi több, Merkel látogatása előtt egy nappal a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap jelentette, hogy a NATO gyors reagálású erők magyarországi állomásoztatását vette fontolóra, bár erre csak azután kerülne sor, hogy a NATO a terveknek megfelelően ilyen egységeket helyez el Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban. Magyarország az Európai Unió által esetleg kifogásolhatónak talált belpolitikai fordulat ellenére meg akarja békíteni a Nyugatot, különösen az Európai Uniót, hogy biztosítsa a finanszírozást és a befektetéseket.
Mindazonáltal Magyarország erőfeszítéseit, amelyeket a Nyugattal való kapcsolatok újjáépítése érdekében tett, a Kremlnek adott, szinte párhuzamos jelzések kísérték, miközben Orbán a figyelmét a Merkel-látogatás után a Putyinnal folytatandó tárgyalásokra összpontosítja. Február 3-án, egy nappal Merkel látogatása után, és nem egészen egy hónappal azután, hogy Magyarország újra elkezdett gázt szivattyúzni Ukrajnába, az FGSZ, a magyar gázszállítási rendszer üzemeltetője megerősítette, hogy már nem biztosít gázt Ukrajnának. A társaság azt közölte, hogy a leállás oka az ukrán kereslet hiánya. Mindazonáltal a gázszállítás éppen akkor állt le, amikor Angela Merkel dicsérte Magyarország döntését a szállítások újbóli beindításáról, és amikor kátyúba jutottak az Ukrajna és Oroszország között a márciusban lejáró megállapodás utáni gázszállítások feltételeiről folytatott tárgyalások.
Mi több, Magyarország kiállt a „Török Áramlat” vezeték mellett: ezt a kezdeményezést – amely Törökországon haladna át, és a felmondott Déli Áramlat projektet hivatott helyettesíteni – Oroszország vezeti. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter január 14-én Szerbiában, január 26-án Törökországban tett látogatást, hogy előmozdítsa azokat a terveket, amelyek a Török Áramlatot Görögországgal, Macedóniával, Szerbiával és Magyarországgal kötnék össze. A Török Áramlat megépítése gazdaságilag nem megvalósítható, ám az, hogy Magyarország nyilvánosan támogatja a Kreml projektjét, azt jelzi, hogy Orbán kormánya még mindig elkötelezett az Oroszországgal való szoros energiaügyi együttműködés mellett.
Putyin február 17-i tárgyalásai Orbánnal az energiára és Ukrajnára összpontosítanak majd. Az energiafronton orosz és magyar szakértők egy új, hosszú távú gázszállítási megállapodásról tárgyalnak majd, és Magyarország a földgáz árának csökkentésére törekszik majd. A tárgyalásokon szó lesz a Török Áramlat esetleges kiterjesztésére vonatkozó tervekről és egy olyan megállapodásról, amelynek értelmében Oroszország több földgázt tárolna Magyarországon. Ukrajnát illetően Putyin azon lesz majd, hogy biztosítsa: a magyar döntések a földgáz Ukrajnába szivattyúzásáról támogassák Oroszország tárgyalási stratégiáját.
E témák mellett a Kreml Magyarországon és más EU-tagállamokban az Oroszország ellen az év folyamán később várható további, még jelentősebb uniós szankciók megakadályozásáért lobbizik. Mindeddig Magyarország együttműködött az európaiakkal a szankciók kérdésében. Oroszország emellett szeretné lebeszélni a magyar hatóságokat arról, hogy az ország területén engedjék állomásozni a NATO gyorsreagálású erőit.
Orbán célja 2015-re az, hogy elkerülje a nemzetközi elszigetelődést, és odahaza megőrizze a tekintélyét. A miniszterelnök hazai népszerűsége hanyatlik, és az ellenzéke lassan kezd elegendő támogatást gyűjteni ahhoz, hogy nagyarányú tüntetéseket szervezzen. Az Európai Unió és Oroszország gazdasági engedményei segíthetnek Orbánnak hazai helyzete javításában. Magyarország ezen engedmények megszerzésére felhasználhatja földrajzi helyét, uniós tagságát és a lehetőségét arra, hogy gázt szivattyúzzon Ukrajnába.
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal
